A Seattle Seahawks a 2013-as szezonban Super Bowlt nyert, és nem sok választotta el őket attól, hogy megismételjék ezt egy évvel később. Adott volt egy tehetséges fiatal irányítójuk, számos Pro Bowler / All-Pro játékos, elsősorban a védelemben, amelynek secondaryje a Legion of Boom becenévre hallgatott, és amely egységet minden idők legjobbjai között emlegettek. Látszólag minden megvolt ahhoz, hogy a Seahawks váljon az NFL legújabb dinasztiájává, erre azonban nem sikerült sor. Hogy ennek mi volt az oka, erről kérdezte a Sports Illustrated cikkében a Seahawks egykori játékosait, Cliff Avrilt és Tony McDanielt.
Az egész egy nyári edzésen kezdődött 2014-ben. Ekkor Russell Wilson már 2 éve volt a csapatnál, Super Bowlt is nyert. Azon az ominózus edzésen első blikkre nem történt semmi különös, Richard Sherman interceptiont szerzett Wilson passzából, majd elkezdte trash talkolni, valami olyasmit mondott rá, hogy te egy rakás szar vagy. Azonban ezen edzés után a vezetőedző, Pete Carroll összehívta a támadóegység és a védelem vezéreit, és közölte velük, hogy finomabban kell bánniuk Wilsonnal, mint a többiekkel. Ezt ekkor érthetetlennek tartották a játékosok, hiszen újonc koruk óta azt hallották, hogy az NFL egy kegyetlen verseny, ahol a játékosoknak ki kell hozniuk magukból és a csapattársaikból is a legjobbat, nem lankadhatnak egy másodpercre sem, még edzésen sem, ha hibáznak, akkor jön a retorzió, ennek egyik formája volt a trash talk. Ez olyan, mint egyfajta szertartás, amin át kell mennie mindenkinek, ha a csapat tagjává akar válni. De nem Wilsonnak – ő ugyanis Pete Carroll védőszárnyai alá került.
Valahányszor, amikor Wilson elszúrt valamit, Carroll nem kritizálta érte. Ha volt egy rossz meccse, azután inkább arról beszélt, hogy milyen erős mentálisan a QB. Nem értettük, hogy mi a f….-ról beszél.
A játékosok csak találgatni tudtak, hogy miért van ez, arra jutottak, hogy Wilson érzelmileg túl sérülékeny ahhoz, hogy elviselje a kritikát, jöjjön az az edzőitől vagy a csapattársaitól. Ez pedig nehéz döntés elé állította Carrollt: Vagy a franchise QB pártját fogja, vagy a védők pártját, a HC pedig az előbbit választotta. Nem minden játékos ítélte el ezért a vezetőedzőt, szerintük sokan így döntöttek volna a helyében, voltak, akiknek azzal sem volt problémája, hogy nem kritizálta Wilsont, hiszen Carroll az a típus, aki a pozitívumokat szokta hangsúlyozni.
Miután Tony McDaniel a Seahawkshoz igazolt 2013-ban, feltűnt neki, hogy a kapcsolat a csapat irányítója és a védőjátékosok között nem szokványos. Megkérdezte a védőtársait, hogy mi az oka ennek, ők azt válaszolták, hogy legyen óvatos, ha Wilson jelenlétében mondana valamit. Ugyanis ha valami érzékeny témát feszeget, a szavai hamarosan Pete Carroll fülébe fognak jutni. Erre volt példa korábban, azután pedig a játékosok megválogatták a szavaikat, ha a QB a közelükben volt. De Wilson sem feltétlenül akart társalogni a csapattársaival, az egyik karácsonyi partin nem is beszélgetett közülük senkivel.
A játékosok azon megérzése, hogy az irányítóval szemben kivételeznek, csak fokozódott a 2014-es szezon NFC döntője után. Ezen a meccsen ugyanis Wilson gyengén játszott, négyszer adta el a labdát, a védelem remek teljesítményének köszönhetően azonban összejött a comeback, Rodgerst 178 passzolt yardon tartották, és két interceptiont szereztek tőle. Mindezt úgy, hogy több védő fájdalmas sérüléssel játszott végig. Mégis a meccs után Wilson került a középpontba, és Carroll az egész csapat előtt dicsérte, hogy megmentette a Seahawks szezonját. Ekkor jöttek rá sokan, hogy Wilsonnak semmilyen felelősséget nem kell vállalnia. Korábban aki hibázott, annak szembe kellett néznie a következményekkel. Ez akkor megszűnt.
Mindez történt közvetlenül a Patriots elleni vesztes Super Bowl előtt, ami – nem nehéz kitalálni – betette a kaput. Önmagában nem is az, hogy Wilson interceptiont dobott a végén, hanem az, hogy futás helyett passzjáték volt a hívás. Sokan azt gondolták, hogy Carroll ezt azért lépte meg, mert azt akarta, hogy a kedvence legyen a Super Bowl MVP, és ne Marshawn Lynch. Úgy érezték, hogy a HC ellentmondott magának, mert korábban mindig azt hangoztatta, hogy a csapat játéka a kemény, fizikális védekezésen és futójátékon alapul. Ez pedig egy bajnoki címükbe került.
Az az egy játék az egész öltözőt megváltoztatta. A játékosok elkezdték megkérdőjelezni Carroll szavait. Nem bíztak már benne, azt kérdezték magukban, hogy vajon tényleg el is hiszi azt, amit mond.
– állította mindezt Cliff Avril és Tony McDaniel.
Carroll nem ismerte be a csapat előtt, hogy hibázott a játékhívásnál, ami miatt tovább veszített népszerűségéből. Wilson egyébként ezután meghívta csapattársait egy hawaii nyaralásra, de ez sem segített a helyzeten. Ezt a gesztust ugyanis nem érezték őszintének, sokan nem is értették, hogy mit keresnek ott. A 2016-os Packers elleni meccs után, amikor is a QB 5 interceptiont dobott egy nem túl acélos védelem ellen, Richard Shermannek elege lett, és közölte a csapat többi vezérével, hogy itt az ideje Wilsont számon kérni. Michael Bennett ezzel nem értett egyet, azzal érvelt, hogy csak egy irányítójuk van. A vita elfajult, a feleket szét kellett választani. Ezután Sherman elkezdte kritizálni az irányítót, nem csak az öltözőben, a médiában is, Pete Carrollnak pedig többször is leordította a fejét – ezt a csapattársai szerint túlzásba vitte.
A játékosuknak nem az volt a fő bajuk, hogy Wilsont nem lehet kritizálni vagy trash talkolni, hanem az, hogy régen (2014 előtt) lehetett, azután pedig nem. Még Tom Bradyt is kritizálja Belichick, amikor szükséges… Persze Bradyt vagy Rodgerst nem lehet cukkolni edzésen. De itt más volt a csapat szerkezete, itt a védők közül kerültek ki a legjobb játékosok. Wilson pedig nincs Brady vagy Rodgers szintjén – véli Avril.
Nem csak az irányítóval kivételeztek az edzők, hanem a magasan draftoltakkal is, így például 2016-os első körös Germain Ifedivel is. A tackle bár gyengén játszott, folyamatosan lehetőséget kapott, és nem is hoztak a nyakára vetélytársat. Dühítette a játékosokat az is, hogy Ifedi a veteránok számára fenntartott asztalhoz ült egy meetingen. Sherman felkérdezte emiatt, mondta neki, hogy álljon fel, mire a tackle felborította az asztalt, majd úgy nézett a cornerbackre, mintha őt is fel akarná borítani. Ezek az esetek a volt játékosok szerint jelzik azt, hogy az az öltözői kultúra, ami egykor naggyá tette a Seahawkst, megszűnt, és a meritokrácia helyébe a nepotizmus lépett.
A Seahawks hanyatlásának a másik fő oka természetesen a keret kicserélődése volt. Sok jó játékost nem tudtak megtartani, ami részben érthető volt, hiszen Wilsont, Shermant, Thomast, Wagnert, Baldwint meg kellett fizetni, így nem jutott hely sokaknak. Viszont néhány játékos elengedése így is feszültséget okozott, mint például Tony McDaniel kivágása 2015-ben. A drafton szintén nem jött ki a lépés, immáron zsinórban a sokadik alkalommal.
A dinasztia a Patriots elleni Super Bowl-vereséggel véget ért, a Legion of Boom pedig tavaly októberben, a Cardinals elleni meccsen idegenben, amikor Richard Sherman és Kam Chancellor is komoly sérülést szenvedett. A sors fintora, hogy mindkét eseményre a csoportrivális Arizona stadionjában került sor. Ekkor a Seahawks veterán játékosai már tudták, hogy ennyi volt, a meetingek alatt könyvet olvasó Michael Bennett megmondta Cliff Avrilnek, hogy számít arra, hogy ki fogják vágni, vagy el fogják trade-elni – végül az utóbbi következett be. Kam Chancellor később visszavonult, Cliff Avril szintén, Richard Shermant kivágta a Seahawks egy másik cornerbackkel, Jeremy Lane-nel együtt. Earl Thomas pedig még decemberben közölte Jason Garrett-tel (Cowboys HC), hogy szeretne náluk játszani – mindezt a kamerák előtt. Thomas ezután holdoutolt is, amit néhány napja hagyott abba. Sheldon Richardsont és DeShawn Sheadet szintén nem tartották meg. A bajnokságot nyerő csapatból öten maradtak: Wilson, Thomas, Baldwin, Bobby Wagner és K.J. Wright.
Idén márciusban Richard Sherman összeházasodott barátnőjével, Ashley Moss-szal. Az esküvőre a Seahawks egykori elit védelmének tagjait is meghívta, akik gratuláltak neki, egyrészt a házassága miatt, másrészt azért, mert a 49ersbe igazolt, és így – ahogy a játékosok fogalmaztak – sikerült lelépnie a Titanicról. De használták a sosemvolt dinasztia kifejezést is.
Legfrissebb cikkeink
- Történelmi tettre készül a Chargers védelme
- Aaron Rodgers jövőre is játszana
- A Bears és a Dolphins is kivágott egy drágán igazolt tavalyi szabadügynököt
- Marad Gardner Minshew a Raiders kezdő irányítója
- Briliáns irányítók és igazi hősök a hét legjobbjai között
- Ez nagyon bejött – a holtszezon legjobb igazolásai
- Csütörtök esti rangadó az NFC East első helyéért
- Triple Coverage #567 – Hogyan javítanánk meg a reménytelen csapatokat?
- Playoff Ranking #10
- Meggondolták magukat a Coltsnál, mégis visszatér Richardson a kezdőbe
- Ritka az olyan minőségi rangadó, mint az eheti Bills-Chiefs
- Hamarosan visszatér Matt Milano, a Dolphins csapott le a Seahawks kivágott linebackerére
- Amíg Jerry Jones a tulaj, addig nem lesz tényező a Cowboys
- Nem csak a koordinátort, de Caleb Williamst is leváltotta volna pár Bears-játékos
- Hosszabbított fiatal cornerével a 49ers
Legutóbbi hozzászólások
- AncrathJorg on Playoff Ranking #10
- atis123juve on Nem csak a koordinátort, de Caleb Williamst is leváltotta volna pár Bears-játékos
- Pedro44 on Aaron Rodgers jövőre is játszana
- Kopi3.14 on Meggondolták magukat a Coltsnál, mégis visszatér Richardson a kezdőbe
- TheGUARDiAN on Playoff Ranking #10
- Sigismundus on Playoff Ranking #10
- Csakeztne on Ritka az olyan minőségi rangadó, mint az eheti Bills-Chiefs
- Zotya on Ritka az olyan minőségi rangadó, mint az eheti Bills-Chiefs
Jó kis cikk. Thx
Wilson amit az elvesztett SB óta művel az emberfeletti. Ha ő nincs nemhogy a PO-ba nem jutnak, de az 1/1-hez is közel lettek volna, főleg a tavalyi évben. Shermanékben lehetett volna annyi, hogy elfogadnak ennyi “kivételezést” Wilsonnal, amikor az ő szerepe és játékra való hatása messze a legfontosabb a csapatban. A Packers elleni 5 INT-ből 2 volt Wilson hibája. Nem is értem mit akart számon kérni Sherman. Egyébként a csapat legjobb játékosa messze Wilson. Thomas nélkül PO-ba jutottak, Sherman-Chancellor duónak a kiesésekor is hajszálon múlott a PO. Én nem akarom, hogy meglássák mire megy a Hawks Wilson nélkül, mert az azt jelenti, hogy megsérül, de biztos az ő kiesése jelenti a legnagyobb visszaesést.
Rengeteg szimpatikus, akár szerethető figura van/volt a Seahawks-ban. És mellettük néhány önhitt skizofrén gyökér, akik a liga legellenszevesebb csapatává tették azt. Két évvel a SB győzelem után eljutottak odáig, hogy többen kívánták a bukásukat mint a Pats-ét. Pete Carroll nem abban hibázott hogy kivételezett, hamen abban hogy megengedte azt az öltözői kulturát. Ès valóban .. DINASZTIA lehettek volna…
Egyetértek! Nem a Wilson-Carrol kapcsolat volt itt a gond, hanem az öltözői hangulat.
Maximálisan egyetértek!
Wilson valóban emberfelettit teljesít az SB óta, csakhogy a vak nem látja, hogy ez az emberfeletti teljesítmény évről évre egyre kevesebbre elég csapat szinten, ami viszont pont egybe esik a védelem szétesésével.
A védelem gyengülése óta a Hawks ugyan többször megnyerte a csoportját és bejutott a PO-ba, de ez egyrészt köszönhető volt a csoportellenfelek gyakori gyengélkedésének is, másrészt az SB-re az elvesztett döntő óta reális esélyük már egyszer sem volt.
Az idei évre pedig már odáig jutottak, hogy már Wilsonnal sincs semmi esélyük PO-ba jutni (ez értelemszerűen a csoportellenfelek magukra találásának is köszönhető), sőt megkockáztatom, hogy a csoportjukban az utolsók lesznek. Mondhatni egy csapatsportágban egy fecske nem csinál nyarat.
És a védők igazából nem is Wilsonra voltak leginkább a cikk szerint kiakadva, mert őt még elviselték volna valahogy. A legnagyobb gond, hogy az edző sem vállalta fel a rossz döntéseit, és ezért elvesztette a játékosok bizalmát. Márpedig a nélkül ez a játék rohadtul nem megy…
De pont ez a lényeg, hogy a védelem lett egyre rosszabb, Wilson meg folyamatosan jó volt és még is Shermanék érezték úgy, hogy nekik áll feljebb? Ez a röhej és Caroll rossz döntései mellett ez volt a legnagyobb gond, hogy az ilyen hozzáállást engedte amit Shermanék képviseltek.
Azért ez a Wilson folyamatosan jó volt elég erős túlzás! Az SB vereség utáni PO-ban például csak a védelemnek és a csodának volt köszönhető a továbbjutás MInnesotában, Wilson pedig egy nagy kalap szar volt a teljes támadó oldallal együtt. De után Carolinaban már semmi sem segített, Wilsonék egy negyed alatt elvesztették az NFC döntőt a csapatnak.
Úgyhogy azért a védők részéről van némi alapja a háborgásnak.
Félre ne érts, Wilson nálam is top5 QB alapszakaszban. De annak a csapatnak az igazi értékét a védelem adta.
Vikings drukkerként biztos emlékszel rá, hogy az a meccs valami elképesztően hideg volt (-17?), valamint a Vikings védelem akkor is jók közé tartozott. A 10 feltett pont valóban nem mutat jól, de a körülmények és az ellenfél ismeretében szerintem nem vállalhatatlan. A Panthers ellen meg a védelem pont ugyanolyan tehetetlen volt az első félidőben, mint Wilson. 31 pontból egy pick 6-et hozott össze Wilson. 24 pontot engedni nem jó védő teljesítmény. Egyébként, ha már minden áron háborogni akartak Shermanék, akkor a GM-et és Cablet hibáztatják, amiért nem tudtak egyszer se felhúzni egy elfogadható falat Wilson köré. Mert, ha a támadók rosszak is voltak, az is azért volt, mert Wilson az életéért menekült.
Tehát akkor utolsó a csoportban??
Kérlek mesélj még ???
Elég zaftos A Football Life epizód lesz ebből…
Bocs, hogy megint a Pats, de azért ez kibaszottul megmutatja, hogy mennyit jelent az egy csapatnál, hogy a QB is számon van kérve.
Mert Wilsont számon lehetett volna kérni bármiért is az elmúlt 3 szezonban?
Köszi a cikket!
Jó cikk lett! Köszi.