Összefoglaló

Amikor a Lions agyondominálta a Patriotst

Published on

15 fős szerkesztőségünk, valamennyi szakértő és nagyjából minden Lions szurkoló arra számított, hogy az ötszörös bajnok Patriots elutazik Detroitba, ahol szerencsétlen Lionsön vezeti le a Jaguars elleni meccsen felgyülemlett frusztrációt. Ehhez képest hatalmas pofont kapott Bill Belichick és Tom Brady, a Lions olyan magabiztosan, precízen és szinte hibátlanul oktatta a Patriotst, mintha a mérkőzés előtt mezt cseréltek volna a csapatok. Egyszerűen hihetetlen.

 

 

Az idei Patriots nem az a Patriots, amihez eddig hozzá szokhattunk: a szokottnál is kevesebb a tehetség a védelemben, ráadásul látszik a védelmen, hogy azért hiányzik az időközben a Lions főedzőjének kinevezett Matt Patricia. Az offense nem lenne rossz, bár elkapókból azért hiány van, de hát egy Tom Bradynek ez mikor jelentett akadályt? Ennek ellenére a támadósor is döcög, az első három forduló után Bill Belichicknek inkább Patriciát kellett volna meggyőznie a maradásról, nem pedig a teljesen homály Josh McDanielst.

 

Megdőlt a 70 mérkőzéses negatív rekord

 

70 meccs – ennyi telt el azóta, hogy a Detroit Lionsnek volt egy 100 yardos futója. Mi lenne stílszerűbb annál, mint hogy az évezred legjobb csapata ellen törjön meg ez a negatív sorozat?

 

[quote]Az újonc Kerryon Johnson 16 futásból 101 yardot szerzett, a Lions pedig 4,8 yardos átlaggal 159-et.[/quote]

 

100 yardos meccse biztos volt a Lionsnek az utóbbi években, bár most így hirtelen nem tudnám felidézni, de ezzel együtt is az elmúlt három szezon nettó legrosszabb futóegysége volt a Detroité. Most azonban minden tökéletesen működött, ez pedig elengedhetetlen volt a sikerhez.

 

 

A Lions védelem messze nem elit, azonban ha nem kell meccsenként 30-35 percet, hanem csak 15-20-at pályán lennie, akkor azért eléggé tűrhető. A Lions emiatt nem sietett, és mivel nem csak a passz, de a futójáték is működött, képes volt a csapat 5-8 perces drive-okat vezetni. Brady szinte végig a padon ült, úgy pedig nehéz pontokat gyártani.

 

McDanielst előbb-utóbb fel fogják akasztani

 

A Patriots támadókoordinátora tavasszal az utolsó pillanatokban dobta vissza a Colts főedzői állását, hogy maradhasson New Englandben és tanulhasson Bill Belichicktől. Lehet, hogy az oktatása jó ütemben halad, a munkásságára viszont egy jó szót nem lehet mondani.

 

 

 

Már a Jaguars ellen is feltűnő volt, hogy McDaniels valamiért beleszeretett a középső futásokba, amit nemhogy egy elit, de mint a mellékelt ábra mutatja, egy Lions szintű védelem ellen sem tud kivitelezni a csapat. Ennek ellenére erőltette, és lehet, hogy jól néz ki az a 4,7-es futásonkénti átlag, a Patriots 89 futott yardjából 50 az utolsó másodpercekben született, három-négy megiramodásból.

 

Az offenzív gameplan teljes csőd volt, a Patriots csak egy Stafford INT után tudott TD-t szerezni, pedig Tom Brady és Rob Gronkowski azért csak a pályán volt. De egy pocsék futás után általában jött egy 60 yardos mélységi, természetesen értelmetlen kísérlet (Brady egyszer el is adta a labdát), aminek punt lett az eredménye.

 

[quote]A Patriots az első három drive-jában nem tudott first downt elérni.[/quote]

 

Oké, nincsenek elit elkapók jelenleg a rosteren, de a gyors, rövidpasszos, a pálya közepét támadó játékkal azért fel lehetett volna előbb-utóbb őrölni ezt a Lionst. Azonban rossz játékok ide vagy oda, azért illik megdicsérni Patriciát is: a Jets elleni borzalom után a 49ers ellen már látni lehetett a védelem játékában a koncepciót, most pedig egyértelművé vált, hogy kezd valami alakulni Detroitban. Tom Bradyt ritkán tartják 133 yardon úgy, hogy 26 passzából csak 14 jó.

 

Stafford végre jól játszott

 

Bár volt egy ostoba interceptionje, összességében nem lehetett panasz az irányító játékára. A Lions 25 sikeres first downjából 16-ot Stafford szerzett, több remek megoldása is volt harmadik és hosszúra, 262 yardot és két TD-t dobott a meccsen.

 

 

Kivételesen a támadófal is jó volt előtte, illetve, ha nincs is olyan elit elkapógárdája, mint a Chiefsnek, azért a Tate-Jones-Golladay-Riddick négyes kreativitásban és sokoldalúságban ott van a legjobbak között. Tate a szerelhetetlen slot elkapó, Jones a remek mélységi célpont, Golladay pedig a Red Zone-ban és a pálya közepén, Riddick pedig a 3. kísérleteknél használható kiválóan. És mivel Jim Bob Cooter megtette azt a szívességet, hogy McDanielsszel ellentétben minimalizálta a végtelenül inkompetens játékhívásokat, a Lions meglepően simán dominálta a Patriots védelmét, bár azért tegyük hozzá, nem a New Englandi a liga legjobb egysége.

 

Összegzés

 

A Lions ezzel a győzelemmel, illetve a Packers és a Vikings vereségével életben tartotta a rájátszás reményeit (jelenleg a 2-1-es Bears vezeti a csoportot). Ez a Patriots messze nem az a Patriots volt, amihez az utóbbi években hozzászoktunk, a Lions nem lett hirtelen Super Bowl contender és még mindig a Vikings és a Packers mögött vannak. Ugyanakkor úgy néz ki, hogy fejlődik a csapat és ez a fontos. A szezonvégi mérleg lesz, amilyen lesz, a Patriots megverése azonban olyan kvázi történelmi tett a csapattól, hogy ez a szezon már mindenképp pozitív szájízt hagy majd maga után. A kis diadal is diadal.

 

Ami a Patriotst illeti, a helyzet változatlan: a Dolphins ugyan 3-0-val vezeti a csoportot, de a Miami messze nem meggyőző, a Pats pedig a Pats. Persze valahol sorsszerű lenne, hogy egy elveszített Super Bowl után kezd összehullni a dinasztia, és azért lássuk be, 18 évnyi dominancia után ez időszerű is. Ennek ellenére még mindig a New England az AFC favoritja, a Vikings sem lett rossz csapat a Bills elleni vereség után, bár ne lepődjünk meg, ha az USA-ban eljön az armageddon és mindenki az új BB-TB páros után kezd kutatni. Ez már csak így megy nyugaton.

 

New England Patriots@Detroit Lions 10-26

32 Comments

Popular Posts

Minden jog fenntartva. © 2024 FK Media Group