Összefoglaló
Fitzmagic él, igazságos döntetlen északon
Ritkán írhatunk ilyet amerikai foci összefoglalóban, de: két kiváló csapat mérkőzésén igazságos döntetlen született. Nem tudott ugyanis dönteni a Packers és a Vikings egymás közt, így előreláthatólag hosszúra nyújtva az NFC North versenyfutást. Fitzmagic továbbra is él, a Broswns továbbra is Browns, a Chargers Vontae Davistől tanulva nem ment ki a második félidőre, a Broncos nem tud év elején otthon kikapni, a ManningFace pedig visszatért.
Minnesota Vikings @ Green Bay Packers 29-29 (hosszabbítás után)
Igazi körömrágós meccsen volt képtelen akármelyik csapat megnyerni a játékot. A Packers hamar előnyhöz jutott a blokkolt puntból szerzett TD-vel, a Vikings védelme azonban folyamatosan gyilkolta az elszakadás lehetőségét. A DeFilippo-gameplan kissé csalódást keltett tömött tackle boxok elleni futással, de a Diggs és Thielen TD-k ezért kárpótolhattak minket. Cousins jól játszott, igaz a legvégére érezhető volt, hogy nagy nyomás helyeződik rá, és így vétett hibákat. A meccs két emberen ment el a csapat részéről, Treadwell élete első TD-je után egy kritikus dropot és egy felpattanóból szerzett interceptiont is összehozott két, szinte tökéletesen helyezett labdából. Daniel Carlson újonc rúgó pedig hibátlan volt az extrákon, viszont ugyanilyen hosszú mezőnygólokat hagyott ki. A védelmet említeni sem kell, talán Mackenzie Alexander volt gyengébb, mint az várható volt.
A Packers részéről szintén nem volt álom a meccs, körülbelül ötször zárhatták volna rövidre. A védőfal remekül tolta be a Vikings támadóját, a secondary viszont borzasztó volt, nem is annyira teljesítménnyel, de a 35 éve Tramon Williamst egyszerűen nem szabad Diggsre állítani. Sikerült, mindannyiszor hatalmas elkapás lett a vége. Graham bemutatkozott a támadók között azzal, amihez a legjobban ért (fizikai dominancia), Geronimo Allison pedig sikeresen előlépett a harmadik kísérletes szerepéből, és szép játékot hozott le.
(KGYM)
New York Giants @ Dallas Cowboys 13-20
Egyik csapat sem várta kifejezetten jó helyzetből az összecsapást, hisz az előző héten nem csak vereséget szenvedtek, de néhol egészen kétségbeejtően szürke volt mindkét offense. Ehhez képest a hazaiak rögtön az első támadásból összehoztak egy 64 yardos TD-t, ezután viszont nagyjából mindkét csapat azt hozta, amit “vártunk” tőlük. A Cowboys ugyan futásokkal jól haladt, de sokáig csak mezőnygólokig jutott, a meccset nem tudta eldönteni. A negyedik negyed derekán Zeke Elliott zárt le egy 80+ yardos drive-ot, innen pedig hiába javult fel a Giants, nem volt visszaút. 1:27-el a vége előtt Evan Engram megszerezte idei első TD-jét (20-10) és az onside kicket is sikerült összeszedni, az utolsó percekben csupán az eredményt sikerült kozmetikáznia a vendégeknek, így egy felejthető SNF után, mindkét szurkolótábor kissé keserű szájízzel várhatja a folytatást.
A Giants sorsolása nem egyszerű és a támadófal nemhogy javult volna, továbbra is életveszélyt jelent Eli Manning számára, így nehéz megtalálni a pozitív dolgokat a csapat kapcsán. Saquon Barkley 14(!) elkapással 80 yardot szerzett a levegőben, de ezek annyira kiismerhetőek voltak, hogy komoly veszélyt egyáltalán nem jelentettek, a földön pedig mindössze 2.5 yardot átlagolt 11 futásból.
Az optimista Cowboys szurkolók valószínűleg igyekeznek úgy felfogni, hogy az elegendőt megtették a győzelemhez, a rájátszás eléréséhez azonban nagyon sokat kell még fejlődnie a passzjátéknak, adekvát első számú célpont nélkül nincs könnyű helyzetben Prescott (ha pedig üresen van a TE az endzone-ban, túldobja…). A védelmet ellenben minden dicséret megillet, végig Manning arcában voltak, 6 sack és egy FF mellett végig olyan nyomás alatt tartották, amivel esélyt sem adtak a Giantsnek, hogy komolyan meccsben legyenek.
A csoport többi meccse után így a Cowboys 1-1-es mérleggel vezeti az NFC Eastet, a Giants 0-2-vel utolsó.
(g495sr)
Cleveland Browns @ New Orleans Saints 18-21
Mindkét csapat képtelen volt mozogni a pályán, a harmadik kísérletek esélytelenek voltak, a Saints az első félidőben talán 100 yardot sem haladt. Joggal várhatta volna mindenki, hogy Payton egy bosszúgameplannel készül a Browns DC Gregg Williams ellen, aztán úgy néz ki, Williams is így gondolkodott. Drew Brees rövid pórázon volt a Browns secondaryje révén, a védőfal pedig mindent beleadva nyomás alatt tartotta őt. A támadóoldal a múlt hetihez hasonlóan köhögött, Taylor passzol ugyan, de a gameplanből is érezhető a labdaféltésére való építés. Ennek ellenére a negyedik negyedben Landry és Callaway is kapott mély passzokat, utóbbi egészen elképesztő félpályás TD-t hozott, hogy aztán az extrát kihagyják. Összességében a Brownsban abszolúte látni a siker csíráját, mert a tavalyi évvel ellentétben most nem teljesen reménytelenek, csak nyerhető meccseket veszítenek el. Két contender csapattal hoztak össze 0-1-1-es mérleget, és 39-42-es pontarányt, de mindkettőt megnyerhették volna. Tegnap a rúgó Zane Gonzalez kihagyott két extrát és két mezőnygólt is, ezt egyszerűen nem engedhetik meg maguknak.
A Saintsben Thomas és talán kissé Kamara tudta mozgatni a láncokat, egyebekben nem működött más, a futójáték főleg nem. Ez nem jelent sok jót a Falcons ellenire, a Saintsből jelen esetben nem látszik ki az erő, amivel divíziót nyernének, és menetelhetnének a rájátszásban. A védelemből a falat emelném ki, jól rátaláltak a Browns támadófalának gyengeségeire. A New Orleans összességében pengén játszik, de sok hibát vétenek. Figyelmetlenségből adódó dropok, fumble, elrontott mélységi védekezés. Ez abszolút coaching-probléma, ami azt jelenti, hogy akár 1-2 hét alatt is jelentős fejlődést lehetne elérni ezekben, szóval nagyon nem aggódnék a szurkolók helyében.
(KGYM)
Philadelphia Eagles @ Tampa Bay Buccaneers 21-27
Amikor a meccs első játékából a Ryan Fitzpatrick – DeSean Jackson páros egy 75 yardos TD-t hozott össze, az Eagles szurkolók tudták, hogy hosszú nap áll előttük. Így is lett, ráadásul nem ez volt az egyetlen 1 play – 75 yard – TD drive-ja a Bucsnak, hiszen OJ Howard is szerzett egy ilyen hosszú TD-t. És míg a Buccaneersnek tökéletesen működött a vertikális támadójátéka, addig az Eaglesnek esélye sem volt erre, hiszen egyből elvesztették Mike Wallace-t és innentől kezdve olyan játékosok kaptak szignifikáns játékidőt, akiknek az is kérdés volt, hogy a rostert megélik-e (Carter, Perkins, Aiken, Gibson), így felsejlett a 2016-os Eagles offense képe, amelyik nem tudott haladni előre.
Nick Foles (35/48, 334 yard, TD) Agholornak adott touchdown-passza egész egyszerűen gyönyörű és tökéletes volt. Ettől eltekintve viszont teljesen átlagos napja volt (ilyen neki ritkán van), nagy hibái nem voltak, de sokszor nem vette észre üres elkapóját, ezzel pedig nagy játékokat hagyott kihasználatlanul. Az Eagles szurkolók viszont örülhetnek, hiszen a legújabb hírek szerint Wentz mától kontakt edzésen is részt vehet és könnyen lehet, hogy vasárnap a Colts ellen már ő fog kezdeni. Meggyőződésem, hogy vele ezt a meccset megnyerték volna a sasok, annak ellenére, hogy összességében elég gyengén és sok hibával játszottak.
A Buccaneers hatalmas meglepetés az egész világ számára. Sokan nagyon simán elkönyvelték a 0-3-as szezonkezdetet Winston nélkül és többen 1/1-re is várták őket. Ehhez képest 2-0, ráadásul a Saints és az Eagles volt az áldozat. Fitzpatrick elképesztő formában van, nem lehet megállítani, most is szinte tökéletes volt (27/33, 402 yard, 4 TD, 1 INT). Az övék a liga egyik legjobb WR-TE sora, nagyon sokoldalú és kiváló játékosok alkotják a csapatot skill pozíciók terén. DeSean Jacksonról egyébként külön el kell mondani, hogy ő egy igazi sas-ölő, hiszen eddig hatszor játszott korábbi csapata ellen, 23 elkapása, 569 yardja és 3 TD-je van ezeken a meccseken. És nem mellesleg 5 győzelme.
(katonadani)
Oakland Raiders 19 @ Denver Broncos 20
A két csapat kísértetiesen lemásolta a múlt heti mérkőzését és végül a végeredmény is hasonlóra sikerült. Gruden az első félidőben tökéletes gameplannel készült, így akárcsak a Rams ellen, most a Broncos ellen is hatékony volt a maga módján. Az látszik, hogy Carrtól nem kér sokat, minimalizálni akarja a hibák számát, így egy nem túl látványos, de lassan működő támadósort hoz létre. Az ifjú irányító így egy 90% feletti passzpontosságot hozott össze, ami egyedülálló a maga nemében, kár hogy összesen 288 yard és mindössze egy TD társult a teljesítményhez. Carr remek mutatója mellett Amari Coopert érdemes még kiemelni, aki 116 yardot hozott össze, pedig főleg Chris Harris volt megbízva a semlegesítésével.
Aztán a második játékrész szintén hasonlóra sikeredett a Raiders szempontjából, mint a Rams ellen. A védelmet valamennyire feltörte az amúgy sokat hibázó és elképzeléstelen Broncos offense, akik nagy nehezen megfordították az eredményt. Ez legkevésbé sem a nagyon elszánt, de továbbra is rendkívül pontatlan Keenum érdeme, az offense motorja továbbra is a 168 yardot felpakoló futósor volt, közülük is a legkevésbé felkapott név, Phillip Lindsay volt ismét zseniális a maga közel 8 yardos átlagával.
Összességében két rossz csapat meccsét húzta be a Broncos, ahol elsőre úgy tűnhet, hogy a védelmek domináltak, de valójában a két támadósor volt továbbra is impotens a meccs nagy részében. A Broncos egyetlen öröme az lehet, hogy két szoros mérkőzést húzott be a szezon legelején, ami valamekkora löketet adhat a gárdának, a Raiders viszont két vereséggel nyitott, de talán nem olyan elveszett Gruden filozófiája, mint előre gondoltuk.
(leonidasz007)
Los Angeles Chargers 31 @ Buffalo Bills 20
A két labdabirtokláson belüli eredmény csalóka, ugyanis sokkal nagyobb volt a differencia a két csapat között, csak ahogy Vontae Davis, úgy a Chargers is megunta a meccset a második félidőre és teljesen leálltak. Az első játékrészben ellenben valósággal megsemmisítették a Billst, akik nagyon hamar több touchdownos hátrányba kerültek.
A legelszomorítóbb, hogy nem volt szükségük ragyogó játékra, mindössze egy stabil teljesítményt tettek le az asztalra. Egyedül a két futót lehet kiemelni, akik közül Ekeler a yardokat (98 yard), Gordon pedig a TD-ket pakolta a közösbe (3 TD). A védelem pedig teljesen szétzilálta a Bills amúgy sem magabiztos támadósorát, 5 sacket, 2 interceptiont jegyeztek, de még Bosa nélkül is folyamatos nyomás alatt tartották a backfieldet.
A Bills oldaláról sok pozitívumot nem tudok felsorolni, Allen nem volt olyan reménytelen, mint Peterman, de semmi igazán biztatót sem láttunk tőle. Az offensive line ezt nem is tette igazán lehetővé számára, de egyelőre látszik, hogy még fejlődnie kell. A defense egy ideig tartotta magát, de folyamatosan a pályán kell lenniük, így pedig egy idő után elfáradnak és hitehagyottak is lesznek. Nehéz fogódzkodót keresni a játékukban.
(leonidasz007)