Az ötödik játékhét utolsó mérkőzésén a Redskins csapott össze a Saintsszel, hogy eldöntsék, ki legyen az NFC jelenlegi második legjobb csapata. A meccs után szemernyi kétségünk sem maradt erről, illetve egy nem mindennapi eseménynek is szemtanúi lehettünk.
Washington Redskins at New Orleans Saints 19 – 43
A Redskins úgy érkezett New Orleansba, hogy a legkevesebb yardot és a legkevesebb pontot engedte a védelmük. Az sejthető volt, hogy Brees ellen nem lesznek képesek ilyen jól játszani, de arra az összeomlásra, ami a meccsen volt, senki nem számított. Brees gyakorlatilag azt csinált ez ellen a védelem ellen, amit csak akart. 363 yardot dobott össze, és konkrétan ugyanannyi rossz passza volt, mint TD átadása (3). Ráadásul még ha ez nem lenne elég, akkor ott van az a tény is, hogy a Saints egyetlen egyszer sem puntolt a meccsen. Egy labdavesztést leszámítva minden drive-ból pont született.
Ilyen védelem mellett a Redskinsnek csak akkor lett volna esélye, ha támadóoldalon Alex Smith is hasonló számokat produkál. Ez azonban nem történt meg. A Redskins támadósor is teljesen el volt veszve, pedig a Saints védelme idén megégett már párszor. Sőt, még a meccs elején a hazaiak kezdő CB-je, Marshon Lattimore is megsérült, és nem is tért vissza. A lehetőség tehát adott volt, de a Redskins offense képtelen volt pontokat szerezni. Az első félidőben az egyetlen TD-jüket is a Saints labdavesztésének köszönhették.
Mindezek ellenére még lett volna egy halvány esélyük a fordításra, ha a második félidőre összeszedi magát a csapat. Csakhogy a Saints mindjárt az első drive-ból újra TD-t szerzett, majd utána Smith is dobott egy csúnya INT-t, amivel 1st&goal helyzetbe hozta az ellenfelét. Ezek után pedig már senki számára nem volt kérdés, ki fogja megnyerni a meccset.
Mindent összevetve tehát nem volt egy túlzottan izgalmas meccs. A Saints minden téren dominált, a Redskins pedig gyakorlatilag fehér zászlót lengetett egész meccsen. Ez a Monday Night egy teljesen súlytalan, és feledhető mérkőzés…
…lett volna, ha nem lehettünk volna történelmi pillanatnak a szemtanúi. Mielőtt pályára léptek volna a csapatok, Drew Brees előtt csak két korábbi irányító állt a legtöbb passzolt yardok ranglistáján, Brett Favre és Peyton Manning. Mindkét irányító behozható távban volt, az első helyezett Manning konkrétan 201 yarddal vezetett Brees előtt.
Abban senki nem kételkedett, hogy Brees meg fogja előzni Favre-ot, de hogy meglesz-e a 201 szükséges yard, abban már nem volt mindenki ilyen biztos. Végül azonban Brees mindkettőjüket megelőzte, ráadásul nem is akárhogy. Mindkét irányítót egy TD átadással hagyta le.
Favre-ot az első negyed végén előzte meg, mikor a TE Josh Hill-nek 1 yardos TD passzt adott. Aztán a második negyed végén jött az igazi bravúr. Mikor Brees felkocogott a pályára, még 35 yardra volt Manningtől, és úgy gondolta, ha már idáig eljutott, akkor letudja az egészet egy passzból. És ha már amúgy is itt van, akkor miért ne egy TD átadással döntse meg ezt is? Így hát Brees megtalálta az újonc elkapó Tre’Quan Smith-t egy 62 yardos TD átadással, amivel végérvényesen a liga legtöbb yardot passzoló irányítója lett.
The pass that put Brees in the history books 💪
(via @thecheckdown)pic.twitter.com/htUIfNNMwY
— Bleacher Report (@BleacherReport) October 9, 2018
A rekorddöntés hatására az egész stadion felujjongott, és pár percre még a játék is megállt, hogy Bress mindenkivel kezet rázhasson, vagy összeölelkezhessen. Még a felesége és a négy gyereke, valamint a Saints tulajdonosa is lement a pályá szélére, hogy ott gratulálhassanak neki ezért a történelmi pillanatért.
Maga a meccs nem volt túl izgalmas vagy emlékezetes, pár hónap múlva senki nem fog emlékezni rá. De arra a pillanatra, mikor Brees egy 62 yardos TD passzal Minden Idők Legtöbb Yardot Passzoló Irányítója lett, arra azt hiszem, mindenki örökké emlékezni fog.
Remek Brees még mindig. Érdekes látni, ahogy Sean Payton tudatosan tehermentesíti. A szépen felépített futójáték mellett, most a mindenes Hill, mint kiegészítő futóirányító az újabb találmány, és működik is egyelőre. Kamara is lélegzethez jutott Ingram visszatértével, a támadó alakulat most már az a félelmetes egység, teljes pompájában, amit az idény előtt várni lehetett. A védelem még nem üti meg a tavalyi szintet. A passz siettetés jó volt, és ez el is döntötte a meccset, mert a mérkőzés döntő szakaszaiban Smith nyomás alatt senkit nem talált el, pedig volt szabad célpont bőven. Más csapatok ellen ez nem lesz elég, de az is látszott, hogy ez a csapategység is fejlődhet még.
A rekordhoz gratula, ez a legtöbb karrier yard a szezonban, ezt ugyan hizlalni kell még, hogy sokáig kitartson (elnézve a liga tendenciáit), de Breesben még bőven megvan erre lehetőség, hogy tényleg korszakos teljesítménye az évkönyvekben is az élen virítson 10-20 évig.
A másik névvel és profil képpel viccesebb váóttál :D ( jó ez így is)
Emlékezetes, stílusos, amolyan Brees-es (bevállalom a hosszút és jól megdobom, látványosan) volt a rekorddöntés, fantasztikus (s persze amcsis érzelgős) volt az ünneplés. Brees felejthetetlen. Szerencsések vagyunk. :)
Így van, szerencsések vagyunk, hogy láthattuk játszani Breest, Payton Manninget, Tom Bradyt, Rodgerst, Big Bent, mindezt úgy, hogy egyszerre játszottak. (És vajon kiket hagytam ki?) Mindig voltak korszakos alakjai az NFL-nek, de ezek a QB-k meghatározták a liga elmúlt 15 évét. Szerencsések vagyunk.
Az NFC-ből nagyon úgy tűnik, hogy a Saints-Rams duó közt dől majd el az 1.kiemelés. A nehezebb csoport miatt szerintem a Saints, ha szorosan is, de csak a 2.helyet szerzi meg. Viszont a SB-ra őket tartom a legesélyesebbnek. Az MVP cím most már egyre inkább körvonalazódik, hogy a Mahomes-Goff-Brees trió közt fog eldőlni.
Szerintem a Rams toronymagasan viszi majd az első kiemelést.
A szentek sorsolása innentől lesz bitang kemény, még a csoportgyőzelemért is meg kell majd küzdeniük. A Panthers csak egy by weekkel van lemaradva mögöttük, és az ő sorsolásuk emészthetőbbnek tűnik.
És az MVP címről is kicsit talán még korai beszélni. Ha Gurley tartja ezt a szintet, akkor ő is simán esélyes (én eddig neki is adnám), de még van azért egy két irányító is a Hunt-ban.
1. A Panthers szerintem nincs egy szinten a Saintssel. Nem mondom jó csapat, de én csak a Wild Cardot látom bennük. Bye week után a Giants-t csak óriási mázlival verték (mert 63 yardos FG az nagyon nem mindennapi), míg a Saints idegenben verte őket simán. Plusz a Falcons elleni meccs is közös metszet, ahol szintén a Saints bizonyul jobbnak. Könnyebb sorsolás ide vagy oda én a Pantherst nem látom esélyesnek a csoportgyőzelemre.
2. Gurley ha így folytatja, akkor rosszabbul zár, mint tavaly . A futott TD-ket leszámítva. A 2000 scrimmage yard körüli teljesítmény nem elég egy futótól. Tavaly se volt. Én gyakorlatilag őt esélytelennek tartom, mert Goff zseniális idén és egy brutális Rams szezon esetében biztos, hogy a QB kapná. Persze ha nem esik vissza jelentősen a játéka. A felsorolt trión kívül szerintem csak Rodgerst lehet említeni még az In the Hunt-ban, de neki nem párosul győzelemmel a remek játéka, ami persze nem az ő hibája.
1.) Meglátjuk. Én ezt a ki kit mennyire vert meg dolgot annyira nem tartom fontosnak. A “w” az “w” szülessen az bárhogy is. A Panthers ugyanolyan jól kezdett mint a Saints, és tavaly sem maradtak le sokkal, idén is a végletekig kiélezett küzdelmet várok közöttük.
2.) Gurley kapcsán valószínűleg igazad lehet, pedig ha tartja az iramot, akkor szerintem rászolgálna. Azért majdnem 30 TD egy szezonban egy futótól embertelen. Rodgers szerintem nem esélyes (ha csak hirtelen fel nem gyógyul és nem javul sokat a teljesítménye), nálam a Hunt-ban Rivers és Cousins van még.
1. De azért ha látszik, hogy az egyik csapat könnyedebben nyeri a meccseket, mint a másik, akkor azért valamennyi következtetést talán le lehet vonni. :)
2. Rodgersnek szerintem a statisztikáival nincs gond. 10/1 TD/Int arány nagyon jól néz ki. Ha nincs Matthews és Crosby hibái most 4-1-gyel állna és mindenki esélyesként beszélne róla.