Connect with us

Összefoglaló

Mason Crosby a hét ST-játékosa Detroitban, a Titanst meg kellene büntetni

Olyan, mintha egy alternatív valóságban élnénk. A Titans megverte a Jaguarst és az Eaglest, de kikapott a Billstől. A Lions  kikapott a Jetstől és a Cowboystól, de megverte a Packerst (és a Patriotst). A Seahawks az elit futójátékával majdnem lenyomta a Ramst. A Cowboys-Texans meccsen pedig… igazság szerint azt kívántuk, hogy bárcsak egy alternatív valóságot látnánk.

 

 

Tennessee Titans@Buffalo Bills 12-13

 

Mivel általában én választok utolsónak, így megint nekem jutott a Titans mérkőzése. Nem akarok megbántani senkit, de ezt a Titanst nézni felér egy büntetéssel: egyszerűen öli a futballt, semmit nem változott ez a csapat a tavalyi évhez képest, hiába az új vezetés. Egyszerűen nem látok semmit, ami miatt a Titans nézőcsalogató vagy szerethető lenne, ráadásul ez a játék még csak nem is feltétlenül eredményes. Ha pedig egy szintén gyengélkedő Billsszel kerül össze, akkor az egy kész rémálom. Aki nem látta, ne nézze meg, a mérkőzés ugyanis pont olyan volt, mint amit az eredmény mutat: eseménytelen, nézhetetlen, tele érthetetlen hibákkal, pedig a keret alapján a Titans minimum PO-esélyes.

 

Green Bay Packers@Detroit Lions 23-31

 

Mondanám, hogy a Lions magabiztosan legyőzte a Packerst, de ez nem lenne igaz. Bill Belichick örök bölcsessége, hogy nem kell megverned a csapatok 90 százalékát, mert azok úgy is megverik magukat. Ez a mérkőzés pont olyan volt: a Lions annyit csinált mindössze, hogy nem hibázott és hozta a tőle minimum elvárhatót, ami most elég volt.

 

A Packers összességében nem volt rosszabb a Lionsnél, de úgy nem lehet meccset nyerni, ha a rúgód 13 pontot elszórakozik (egy gyors fejszámolás után kiderül, hogy Crosby hibái nélkül nyert volna a vendég csapat, legalábbis a végeredmény alapján). Ráadásul Staffordék egyszer sem hagyták el a labdát, míg Aaron Rodgers és a speciális egység kvázi három fumble-lel lehetetlenítette el magát.

 

 

A Green Baynek semmi nem jött össze, a Lionst viszont illik megdicsérni: ahogy a Patriots ellen, úgy most is Matt Patricia végezte el jobban a házi feladatot. A védelem ugyan futás ellen még mindig sebezhető, passzjátékból is csak úgy nyelte a yardokat a védelem, de amikor igazán kellett, akkor odatette magát az egység, nem véletlenül kellett ötször is rúgnia Crosbynak. A secondary kifejezetten jó volt, a védőfal négy coverage-sacket szerzett, amiből ugye két fumble is lett. A támadósor pedig 4/4 volt a red zone-ban, amire jó ideje nem volt már példa.

 

Ettől még a Lions nem lett egy jó csapat (bármennyire is édes a győzelem), rengeteg még a megoldandó probléma, de ha már az ostoba hibákról leszoknak Detroitban (ami például a Jets elleni vereséget eredményezte), akkor akár még lehet valami ebből a szezonból (főleg, ha a riválisok továbbra is ennyit hibáznak). A Packersnek pedig nincs oka aggodalomra, ennél bőven jobb a csapat és még egy ilyen borzalmas meccs úgy sem lesz Rodgerséknek.

 

Los Angeles Rams@Seattle Seahawks 33-31

 

Zseniális mérkőzést játszott egymással a két csapat. A Seahwaks védelem nem lett jobb, a speciális egységgel sem lehet maradéktalanul elégedett Pete Carroll, de legalább az offense jól működött, a Ramsnek pedig közepesen játszva is hozta a győzelmet, ami a jó csapatok igazi ismérve.

 

A mérkőzés legjobbja (Rams): Robert Woods, WR, 145 total yard 

 

Todd Gurley (77 futott yard, 3 TD) vagy Cooper Kupp (90 yard, 1 TD) is megérdemelte volna a dicséretet, de nálam Woods volt a meccs legjobbja, aki karrierje legjobb évét hozza és kivételesen öröm nézni a játékát. 20 elkapásból 297 yardot és három TD-t szerzett az elmúlt három meccsen, a Rams offense egyik csillaga.

 

 

 

A mérkőzés legjobbja (Seahawks): Russell Wilson, QB, 198 yard, 3 TD

 

Wilson egy vadállat. Nem feltétlenül a számaiért, hanem azért, ahogyan azokat elérte: remek menekülések, tökéletesen megdobott, elképesztően nehéz passzok, miatta tart ott a Seahawks, ahol. Ráadásul már csak azért is megérdemli a dicséretet, mert ő az egyetlen irányító a ligában, aki konstans megy a futója mellett/előtt és ezerrel blokkol. Nagyon nehéz nem csodálni ezt az embert.

 

Egyébként jár a taps a Seahawks futójátékának is: Chris Carson és Mike Davis együtt 184 yardot futottak egy TD-vel, 5,9-es átlaggal. Ami megint csak megmutatja, miért volt borzalmas döntés egy első kört adni Rashaad Pennyért.

 

A mérkőzés legrosszabbja (Rams): Linebackerek

 

Az, hogy a Seahawks majdnem 200 yardot fut, mindent elmond az egység teljesítményéről. Suh és Donald persze elit, de mögöttük nem nagyon van senki: az LB sor átlag alatti, sem futás, sem passz ellen nem használhatóak. Ha van a Ramsnek Achilles-sarka, akkor az ez.

 

A mérkőzés legrosszabbja (Seahawks): A Speciális egység

 

Nem igazán lehet kiemelni senkit. A védelemben ennyi van, a kiharcolt fumble-lel és a két INT-vel még túl is szárnyalták a várakozásokat, ahogy egy 31 pontot szerző offense-t sem lehet lehúzni. Ez a play döntött:

 

 

Dallas Cowboys@Houston Texans 16-19

 

Ez is egy kifejezetten szenvedős mérkőzés volt, már ami a nézőket illeti: elég ritka, amikor két csapat edzői gárdája mindent megtesz azért, hogy alulmúlja a másikat. Borzasztó lehet DC-nek lenni Texasban.

 

 

A mérkőzés legjobbja (Texans): DeAndre Hopkins, WR, 151 yard

 

Lehetne szaporítani a szót, de nem fogom. Ez a játék mindent elmond a liga egyik legjobb elkapójáról (fumble-je ide vagy oda):

 

 

A mérkőzés legjobbja (Cowboys): Jaylon Smith, 12 tackle, 1 sack, 3 TFL

 

Hopkinson kívül egyedül a két csapat védelmét lehetne dicsérni, mind a kettő remekül teljesített, nem rajtuk múlik, hogy mind a két csapat negatív mérlegű. A Cowboys védelme különösen tetszik, a liga egyik legjobban coachingolt egysége, ami a legfontosabb pillanatokban a legjobb. Az egységből pedig kiemelkedik Jaylon Smith, aki 12 szereléssel, egy sack-kel és három negatív yardos szereléssel (az egyik 4&goalnál) a legjobb védő volt a pályán.

 

A mérkőzés legrosszabbja: A két irányító

 

Így kollektíve nagyon gyengék voltak. Prescott 208 yardot és két INT dobott egy TD mellett, ami iszonyatosan gyenge. Ráadásul, ha nem számítjuk Tavon Austin 44 yardos elkapását, akkor a QB mindössze 32 yardra volt képes a második negyedben és a hosszabbításban – összesen.

 

Prescottal ellentétben Watson megint szétdobálta magát (hála Hopkins és a többi elkapó kiváló játékának), de a 375 yardjához csak egy TD (és egy INT) társult, megint teljesen homály volt a legfontosabb pillanatokban. Fényévekre a tavalyi teljesítményétől.

Legfrissebb cikkeink

Facebook

Legutóbbi hozzászólások