Szoros meccsek itt, szoros meccsek ott és a hétvége legérthetetlenebb döntése amott

Nehéz lett volna kiélezettebb befejezéseket produkálni, mint a Bengals-Falcons és a Texans-Colts meccsen, de a Seahawks-Cardinals és a Lions-Cowboys nézői sem panaszkodhattak a hétvégén és csak Kamara tehet róla, hogy a Saints-Giants végül simább lett, mint amilyennek indult.

Cincinnati Bengals 37 @ Atlanta Falcons 36

Egy remek mérkőzést láthatott, aki a Bengals vendégjátékát választotta Atlantában, ugyanis a két csapat nem törődve a védekezéssel, igazi nehézbombázást hajtott végre. Az első félidőben konkréten nem hibáztak a támadósorok és 42 pontot láthattunk. Aztán a harmadik negyedben villantak a védelmek és csak egy jó helyen történt labdaszerzés miatt kerültek fel pontok a táblára, hogy aztán a negyedik negyedben megint eltűnjenek a defense-ek.

A két irányító kifogástalan volt, Ryan 419 yardig, Dalton pedig 337 yardig jutott. A Falcons a pálya egész részén kifogástalanul játszott, hol van már az első héten teljesen impotens red zone offense. A legnagyobb szerepet ebben Ridley vállalja, aki tegnap is két touchdownt húzott le (igaz az egyiket 30 yardról indulva). Falcons oldalról még érdemes megdicsérni Julio Jonest aki TD-t ezúttal sem szerzett, de 173 yardig jutott. A Bengals oldalán Tyler Boyd 100 yardig, A.J. Green pedig 78 yardig és TD-ig jutott.

Akiket viszont nem lehet megdicsérni azok a védelmek. Teljesen átjáróház volt mindkét csapat, főleg passz ellen, de igazából semmi sem működött. A Falconsnál a három alapember kiesésével ennyit bír az egység, egyedül Takkarist McKinley villantott, aki egymaga vállalata a csapat három sackjét. A Bengalsnál nem volt kiemelkedő teljesítmény, de Geno Atkins nevezhető talán meg a legjobbnak, aki 1 sacket és számtalan siettetést produkált.

Összességében azon múlt a győztes kiléte, hogy a Bengals a végén jobban managelte az órát, illetve jobban is jött ki nekik a lépés, mert ha még 20 másodperce van a Falconsnak, akkor biztos, hogy eljutnak field goal távolságig.

Houston Texans 37 Indianapolis Colts 34

Egy a végletekig kiélezett mérkőzésen a Texans hosszabbításban nyert a csoportrivális otthonában, ráadásul egy teljesen kérdéses (de inkább buta) döntés miatt. Véleményem szerint a Texans amúgy is jobban játszott a mérkőzésen, de a Colts Luck vezetésével mindig vissza tudott jönni.

11 sack született a találkozón, de mégsem a domináltak tegnap, mert a két irányító összesen 839 yardig jutott, ilyenkor pedig nem nagyon lehet dicsérni senkit. Ha mégis meg akarok említeni valakiket, akkor Texans oldalról a Watt-Clowney páros 4 asckje és számtalan nyomásgyakorlása szépen mutat, valamint a túloldalon Autry két sackje és Leonard rengeteg negatív yardos szerelése és egy sackje is.

A támadóknál annál inkább lehet miről beszélni. Luck újra régi fényében tündökölt, ha van is bármi baja a vállának, akkor az tegnap nem látszott. 464 yardig jutott és szórta a hosszú passzokat is. Igazi csapatmunka volt a passzjátéknál, kilenc játékosnak lett végül elkapása és hatan is legalább negyven yardig jutottak. Végül pedig említsük meg Vinatierit, aki átadta a múltnak Morten Andersen legtöbb sikeres mezőnygólját, így 566 az új rekord. A túloldalon inkább volt egyszemélyes az elkapógárda, Hopkins 169 yardjával kiemelkedik ,de az újonc Keke Coutee is 100 yard felé kúszott Fuller sérülésének köszönhetően.

Végül pedig emlékezzünk meg a mérkőzés végéről, mert itt van igazából miről beszélni. A Colts a hosszabbítás vége felé saját térfélen negyedik és négyre kényszerült. Ők azonban ahelyett hogy elpuntolták volna a labdát, úgy döntöttek, hogy nekimennek negyedikre. Ez természetszerűleg nem sikerült, így a Texansnak egy first down kellett egy kényelmes field goalhoz, amivel megnyerték a találkozót. Egyáltalán nem értem a döntést, mert szinte csak vesztenivalójuk volt a döntéssel. A kényelmes field goal távolsághoz, még legalább 30 yardot kellett volna haladni és már idejük sem biztos hogy lett volna, ellenben könnyű szituációnak se nevezném, mert a futást ki lehetett zárni körülbelül. Cserébe ha nem sikerül, akkor kvázi odaadják a győzelmet a csoportellenfélnek. Értem én, hogy erőfitogtatás, mert Reich hozzászokott az Eaglesnél, de ez egy kimondottan rossz döntés volt, ami a Colts mérkőzésébe került.

(Leonidasz007)

Detroit Lions 24 @ Dallas Cowboys 26

Mindkét csapatnak égető szüksége lett volna a győzelemre, ennek szellemében kifejezetten feszült és szoros volt végig a találkozó, ám a “szokásos” negyedik negyedes Lions fordítás ezúttal nem sikerült tökéletesre, Brett Maher utolsó másodperces mezőnygóljával a Cowboys örülhetett a végén. Dak Prescott gyenge szezonkezdete után ezúttal már mutatott biztató jeleket, ám az igazi fenevad ezúttal (is) Zeke Elliott volt, aki egymaga szerzett 240 scrimmage yardot és egy TD-t, de az utolsó percben is az ő elkapásával került FG távolságba a Cowboys. A védelemben Demarcus Lawrence továbbra is dominál, nem lesz olcsó mulatság megtartani az ezúttal 3 sacket jegyző védőt, de rajta kívül is voltak nagyszerű egyéni teljesítmények, Byron Jones továbbra is dominál új, cornerback szerepkörében. A Lions a meccs nagy részében továbbra is szenvedett, egy-egy nagyobb futást leszámítva nem igazán tudnak a földön haladni, ha jól is ment Kerryon Johnsonnak érthetetlen módon jegelték, valamint Stafford hiába volt ezúttal nagyon pontos (24/30, 307 yard, 2TD, 0INT) így sem tudtak dominálni a támadók.

Az utolsó másodperces győzelemmel és az Eagles hosszabbításos vereségével, továbbra is a csoport második helyén áll a Cowboys, míg a Lions az újabb vereséggel egyre jobban leszakad az NFC Északi csoportjának első helyétől.

New Orleans Saints 33 @ New York Giants 18

A nyitó drive-ban olyan hatékonysággal dolgozott a Giants támadóegység, hogy a Kékek szurkolóinak valószínűleg rá kellett nézniük a naptárra, hogy pontosan milyen évet is írunk, a mérkőzés hátralévő része azonban már inkább a megszokott szintet hozta Manningéktől, aminek újabb vereség lett a vége. A már említett fellángolást leszámítva az első félidő nem éppen a támadókról szólt, a Giants first downt is alig tudott szerezni, a Saints pedig hiába került többször jó mezőnypozícióba, csak field goalokat szerzett, így 12-7-es előnnyel vonulhatott szünetre. A harmadik negyedtől azonban beindult Alvin Kamara, aki végül 19 futással, 134 futott, 47 elkapott yarddal és 3 TD-vel zárta az estét, gyakorlatilag egymaga eldöntve a meccset.

A Giants szurkolói különösen elégedetlenek lehetnek a tegnapi mérkőzés után, hisz olyan nyilvánvaló mintákat mutat a csapat amit egy profi vezetésnek is észre kellene venni, változtatni rajta. A mérkőzés elején és végén is tudott olyan játékokat felrajzolni az offense ami TOP10 egység képét mutatja, közte azonban még a pályán is alig tudtak maradni amivel saját védelmület fárasztották ki a legjobban. A bírókra ugyan talán joggal lehetnek dühösek a szurkolók, az újabb vereség oka azonban inkább a hasonló sorozatokban keresendő:

A Saints a legfontosabb dolgot, a győzelmet ezúttal is hozta, és ugyan csak a Giants ellen, ezúttal a védelem is hozta magát, amivel visszanyerhetik önbizalmukat az előttük álló nem egyszerű menetrendre, hisz a jövőheti Redskins majd pihenőhét után az alábbi csapatokkal találkoznak: Ravens és Vikings idegenben, Rams otthon… Ide pedig kelleni fog az átlag feletti védelem.

(kristof)

Seattle Seahawks 20 Arizona Cardinals 17

Vereséggel kezdődött a Rosen-éra a sivatagban, de a franchise legfiatalabb kezdő QB-ja a statisztikái ellenére biztatóan kezdett. Sam Bradford utódja (aki inaktív volt a meccsen, ezzel 300 ezer dollárt bukott) 15/27, 180 yard, 1 TD-s lőlappal zárt, de nagyon sok passzát az elkapók ejtették el kulcsszituációkban, ezért nem tudott konzisztensen haladni a hazai csapat. Fitzgeraldnak, JJ Nelsonnak és Chad Williamsnek is volt dropja.

Mike McCoy viszont továbbra is teljesen fogalmatlanul hívja a playeket, mintha csak a random.org-ra bízná, hogy az adott szituációban mit hívjon. David Johnsont még mindig nem tudja jól kihasználni, bár a negyedik negyedben volt egy jó screen passza, ami 30 yardot eredményezett, de amikor a győzelemért ment a Cardinals, a legkonzervatívabb játékokkal próbálkozott, aminek a vége egy 45 yardos kihagyott mezőnygól-kísérlet lett.

A Seattle offense sem tudott sokat felmutatni, sőt, Rosen talán még jobban is játszott, mint Wilson. A futójáték viszont annyira nem meglepő módon jól működött, ismerve a hazaiak linebacker sorát. Mike Davis 101 yarddal és 2 TD-vel zárt, de Penny és Russell Wilson is 5 yard felett átlagolt. A Seahawksnál valószínűleg Earl Thomasnak és Will Dissly-nek is befejeződött a szezon, előbbi a lábát törte, utóbbi pedig ínszalag-szakadást szenvedett. Amikor vitték le a kocsival Thomast, valakinek bemutatott a Seattle-i kispadra, de ezt minden bizonnyal maximum az életrajzi könyvéből fogjuk megtudni, hogy kinek üzent a safety.

A rúgójáték sem volt kiemelkedő ezen az estén, a két veterán, Phil Dawson és Sebastian Janikowski is 2-2 mezőnygól-kísérletet hagyott ki, de SeaBass berúgta, amikor igazán kellett, így 2-2-vel fogadják majd a Rams csapatát. A Cardinals maradt az egyetlen nyeretlen csapat a ligában, de ha Rosen tud fejlődni folyamatosan, akkor a jövő elég fényesnek tűnik, de a jelen egyelőre koromsötét.

(löfli)