Védelmek éjszakája

A hetedik hét utolsó mérkőzésén két olyan csapat találkozott, akiknek nem úgy alakult eddig a szezon, mint ahogyan azt elképzelték, és az utolsó szalmaszálba kapaszkodtak. Egyértelmű volt, aki itt kikap, az végleg lemondhat erről a szezonról. Ennek megfelelően egy utolsó pillanatig kiélezett mérkőzést kaptunk. Igaz nem úgy, ahogyan vártuk.

New York Giants at Atlanta Falcons – 20 – 23

Egy Falcons meccstől eddig a rengeteg pontot szoktuk meg, hiszen az offense folyamatosan termelte a pontokat, a védelem pedig a rengeteg sérülés miatt képtelen volt megállítani az ellenfeleket. Éppen ezért ettől a meccstől is 50-60 pontot vártunk előzetesen. Nos, kisebb meglepetésre mindkét oldalon a védelem lépett előre.

Az első félidőben a két támadóegység képtelen volt pontokat feltenni a táblára, köszönhetően annak, hogy mindkét irányító folyamatosan nyomás alatt volt. Mind Manning, mind Ryan fala csődöt mondott az első harminc percben, és ketten együtt 7 sacket szenvedtek el (Manning 4,  Ryan 3). Az első félidőben igazából egyetlen pillanat volt csak, mikor az egyik offense villant, mégpedig akkor, mikor Ryan egy 47 yardos TD passzt dobott Marvin Hallnak. De ezt az egy playt leszámítva végig a védelmek domináltak.

A második félidőre aztán összeszedték magukat a támadófalak, és már nem engedtek sacket, aminek köszönhetően az irányítók egymás után adogatták a jó passzokat. Ez azonban nem jelentette azt, hogy megindultak volna a pontgyártások. Ugyan a pályán ügyesen végigment mindkét egység, de a támadásaikat továbbra sem tudták befejezni. A Giants konkrétan az 1 yardról sem tudta bevinni a labdát a célterületre, pedig negyedikre is nekimentek.

A két védelem helytállásának köszönhetően a meccs az utolsó pillanatig nyitott volt, és ha a Giants egy kicsit okosabban bánik az órával, akkor lett volna esélyük egy hosszabbítást kiharcolni. Csakhogy 11 pontos hátrányban egy percen belül futó óránál, a Falcons 1 yardosán kétszer is QB sneaket próbáltak megcsinálni, és egyik sem sikerült. Ezzel pedig 40 másodpercet elégettek. Utána harmadikra már egy Manning-Beckham összjátékkal meglett a TD, és aztán a kétpontos is, de hála a két sikertelen QB sneaknek, már nem maradt idejük egy újabb támadásra, így pedig a hazaiak 23-20-ra megnyerték a mérkőzést.

A Falcons offense ezen a meccsen a képességeihez mérten gyengébben játszott. Ugyan Ryan csak 8 rossz passzt dobott egész meccsen, és 379 yarddal zárt, de a pontszerzések elmaradtak. A védelem azonban erőn felül teljesített. Ugyan benyeltek 400 yardot levegőben, de gyakorlatilag 13 ponton tartották a Giantset, ha az utolsó egy percet nem számítjuk. Saquon Barkley-t is sikerült megfogni, csak 43 yardot engedtek neki földön. Az eddigi teljesítményükhöz képest ez már mindenképp fejlődés. Illetve érdemes még kiemelni a Matt Bryant helyére leigazolt kicker Giorgio Tavecchiót, aki 3 mezőnygólt is értékesített, amiből kettő 50 yard fölötti volt (50 és 56). Igazából ő volt a meccs igazi hőse, ha csak az egyik hosszú mezőnygólt kihagyja, akkor könnyen bajban lehetett volna a Falcons.

A Giants is jobban játszott, mint az utóbbi hetekben, de nem elég jól. A védelem megfogta a Falcons támadásait, és Manning is megdobott pár hosszabb labdát, de a kulcsszituációkban nem tudtak eredményesek lenni. Illetve több érthetetlen döntés is érkezett az edzői stábtól.

Ezzel a vereséggel a Giants szezonja elúszott. 1-6 után már nincs visszaút, lehet nézni, kit érdemes húzni a következő drafton. A Falcons pedig még reménykedhet egy kisebb feltámadásban, igaz nincsenek könnyű helyzetben. De talán most, hogy a védelem életjelet adott magáról, egy kicsit lehet reménykedni.