Quenton Nelson volt a hiányzó láncszem a Colts falában

A Colts szerencséjére úgy tudott beruházni a drafton legnagyobb hiányposztjára a class legjobb játékosát, hogy még extra második köröket is kapott érte. A Quenton Nelson fémjelezte fal végre meghozta azt a biztonságot Lucknak, amit már rég biztosítani kellett volna neki.

Egy guard nem csinál nyarat, tartja az ősi dakota közmondás imádott ligánkban, de a Coltsnál mégis egy guard kellett ahhoz, hogy ekkora pálfordulás álljon be a csapatba. Az újonc játékos mindössze 15 nyomást engedett a lejátszott 11 meccse során, aminél csak hat guard engedett kevesebbet ugyanennyi találkozón. Ám Dave DeGuglielmo, a Colts támadófal-edzője rámutatott arra, hogy Nelson nem csak a teljesítményével ad pluszt az egységbe.

Teljesen megváltoztatta a csapattársai stílusát és hozzáállását. Rég nem arról van szó, hogy csak az előtte álló emberével kell törődnie valakinek, és ezt neki is köszönhetjük. Seggre ültet bárkit, megy a linebackerek után egy csomó yardot csak hogy blokkoljon valahogy a futónak, úgy játszik mint egy őrült. És ez az őrültség az, ami tűzbe hozza a srácokat, és úgy játszanak Luck előtt, ahogy.

Ez állítólag odáig fajult, hogy a támadósorozatok végén már összehasonlítják a falemberek a kispadra ülve, hogy hány Nelson-féle blokkot osztottak ki a drive során. DeGuglielmo nem győzte az egekig magasztalni újonc klasszisát.

Eltűntetni egy embert egy dolog. Eltűntetni egy embert és ráfeküdni egy másik. Eltűntetni egy embert és elérni, hogy az fel ne akarjon többé állni, az egy harmadik. Na ezt képviseli Nelson! Sípszótól sípszóig játszik, semmi nem tereli el a figyelmét. A srác konkrétan minden egyes playben felhúzza földön lévő csapattársait, bárhol is legyenek. Ez a legszokatlanabb dolog amit valaha láttam focipályán.

Nelson jó teljesítménye is kellett ahhoz, hogy a Colts továbbra is versenyben legyen a rájátszásért folyó harchoz. Ha folytatni tudják remek szériájukat, ez akár össze is jöhet.