Az MVP verseny 5 hét után

Még a szezon egyharmadát sem léptük túl, de egyelőre elég tisztán körvonalazódni látszik, hogy kik lehetnek versenyben a 2019-2020-as szezon legértékesebb játékosának járó MVP díjért. Nézzük, hogy hogyan teljesített eddig a többiek előtt járó trió. Van valaki, aki utolérheti őket?

Cselőtei Márk vendégcikkét olvashatjátok.

Patrick Mahomes

Az elmúlt két találkozón rendesen remegett a léc a Chiefs számára, sőt a Colts ellen sikerült is leverni azt. A Lions elleni találkozón az utolsó perces TD drive mentette meg a vereségtől a csapatot, és bár 34 pontot szereztek, Mahomes hatpontos passz nélkül maradt. Az előző héten a Colts ellen már nem tudták megfordítani a találkozót a vasárnap éjjeli rangadó alkalmával, Mahomes összesen egy TD-t passzolt, a Chiefs pedig 26 meccs után szerzett ilyen kevés pontot. Mélypont? Nem gondolnám, van, amit rendbe kell rakni a fejekben és a futójáték gyengélkedésére is megoldást kell találnia Andy Reidéknek, ha komolyan gondolják az év végi Super Bowl győzelmet. A tavalyi idény MVP-je azonban még mindig zseniális.

Kezdjük a statisztikai részével, Mahomes játékát egyszerűen látni kell, de a számok terén is nagyszerűen áll. Öt mérkőzés után 11 passzolt TD-nél jár, amely még talán kicsit „kevésnek” is hangzik, ha azt nézzük, hogy két héttel ezelőtt már 10-nél tartott, azonban a labdát még egyszer sem adta el, ez pedig máris egy hatalmas fejlődés a tavalyi szezonhoz képest. Irányítómutatója magasabb, passzpontossága pedig szinte azonos a tavalyi űrteljesítményhez mérve. Ne áltassuk magunkat, több mint valószínű, hogy eredményesség és statisztikai adatok terén nem állna úgy Patrick Mahomes, ahogy, ha nem Andy Reid állna a bajsza alól susmorogva behívott játékok mögött. A rendszerhez persze játékosok is kellenek, Reid és Mahomes pedig nem panaszkodhat, ugyanakkor az utóbbi hetekben bevetették a Brady & Belichick formulát. Elit elkapóként Tyreek Hill, remek másodszámú wide reciverként Sammy Watkins, top3 tight endként pedig Travis Kelce állt rendelkezésükre szezon előtt. Belőlük Hill az első heti Jaguars elleni meccs második félideje óta pályára sem lépett, Watkins és Kelce pedig elég hullámzóan játszik, így bátran húz elő alacsonyabb kvalitású célpontokat a Chiefs, akárcsak általában a Patriots. Öt találkozó után Byron Pringle, Mecole Hardman és Demarcus Robinson is fel tud már mutatni 1-1 95 yard feletti meccset.

Mahomes across his body 😲#INDvsKC 📺: KSHB pic.twitter.com/ZhsdiQqrX9

— Kansas City Chiefs (@Chiefs) October 7, 2019

Mahomes gyakorlatilag bárkinek képes 30-40 yardos rakétákat lőni, ha nem ismernénk Russell Wilsont, akkor nyugodtan azt mondhatnánk, hogy nála jobban senki sem nyújtja meg a játékokat, a kritikus helyzetekben hozott kiváló döntései pedig még mindig páratlanok. Nincs gépből ő sem, tud hibázni, de egy ösztönös zseni, egy igazi vezér, akinél gyakorlatilag semmilyen visszaesést nem tapasztalhatunk a tavalyi évéhez képest. A számokon kívül persze azok a váratlan, sokszor baseballra hajazó, egyedi megoldások teszik őt erre a listára, amiket szinte soha nem láthattunk ezelőtt. A gyerekeknek, akik irányítóvá szeretnének válni, nagyjából az elejétől kezdve azt tanítják: ne passzolj a mozgásoddal ellentétes irányba. Nos, Mahomesnak ez is megy, de még hogy.

Russell Wilson

Minden játékost lehet utálni, de Wilsont azért nagyon nehéz. Ha csak nem amiatt, mert piszkos mód jó. Hosszú évek óta számolja mindenki a legjobb irányítók közé, mégsincs egyetlen MVP címe sem, a játékhívás pedig könnyen tehet róla, hogy idén se legyen. Kezdjük is ezzel, a Seattle Seahawks irányítójának dicsfénye előtt. Egyelőre persze beválik a Pete Carollék által használt formula, hiszen négy győzelmével a liga legeredményesebb csapatai között vannak a seattle-iek. Ugyanakkor fontos megjegyezi, hogy túlságosan is erőltetik a futójátékot. Csak a legutóbbi Rams elleni meccsen hívtak 43-szor futást, de a szezon egészét nézve is 50 százalékon állnak – amiben benne van a Saints elleni, nagy hátrányból indított, sok passzos találkozó -, míg ha a tavalyi idényt vesszük alapul, akkor az arány 56-44 a futások javára. Ugyanez a szám a Chiefs esetében 36 százalék, ami eléggé sokat mondó a két csapat felfogásáról.

Na de térjünk rá arra a játékosra, aki viszont eddig mindennél jobban hasít. Wilson számokban is MVP várományos, öt játéknap elteltével 12 passzolt TD-je van 1409 yarddal, eladott labda nélkül. A fal ezúttal sem tartozik az elitbe, 13-szor vitték földre az ellenfél siettetői Wilsont, de maradjunk annyiban, hogy jóval elfogadhatóbb, mint pár évvel ezelőtt. Az irányítómutatója ezúttal is a legmagasabb az egész ligában, ebben karrier ügyileg is minden idők legjobb 5 irányítója közé tartozik.

OK, Russell Wilson just gonna throw it away here- WAIT WHAT???

(via @NFL)pic.twitter.com/aeknHTwbKS

— CBS Sports HQ (@CBSSportsHQ) October 4, 2019

A modernkori irányítóktól lassan elvárás lesz, hogy ha összeomlik a zseb, akkor is nyújtsák meg a játékot, mozogjanak ki, hozzák ki belőle a maximumot, ha minden kötél szakad ne pánikoljanak, dobják ki, lehetőleg intentional grounding büntetés nélkül. Nos, ez nem épp egy könnyű kérés, nem is képesek rá sokan. Rodgers még bővel harmincon túl is képes erre, ezt fejlesztette tökélyre Wilson, és erre a szintre érkezett valahol Mahomes is. A rutin Rodgers, a látvány Mahomes, a hatékonyság pedig Wilson mellett szól, azt hiszem legutóbbi a legfontosabb. Russell Wilson ugyanis megkíméli magát, talán arra is képes lenne, mint egykor Cam Newton, de nem erőlteti, nem futja szét a pályát, csak akkor, amikor kell, de akkor nem lehet megállítani. Finesz, bátorság, sebesség és tűpontos passzok. Néhány szóban Wilson idei szezonja. Az évek múltán csak a rutinja mutatja meg, hogy öregszik, ez pedig sok jóval nem kecsegtet a többi irányító számára. Ha a Seattle Seahawks is fenn tudja tartani a jelenlegi formáját, akkor bitang nagy háború lesz azért az MVP címért.

Christian McCaffrey

Embertelen. Azt hiszem, nem árulok nagy zsákba macskát, ha azt mondom: a Panthers maximum egy győzelemmel állna, ha nem McCaffrey várja a snapeket a backfielden. Az ellenfelek számára azonban rossz hír, hogy ő várja, mert kis túlzással megállíthatatlan. A Charlotte-iak két vereséggel kezdték a szezont, Cam Newtonnal a center mögött, Kyle Allen érkezése óta azonban zsinórban három meccset nyertek. Jól játszik a fiatal backup irányító, de azért ezeknek a nagy része a futónak köszönhető, aki történelmi bravúrokra tör. A 23 éves back a dolgok jelen állása szerint egy soha nem látott szezon felé halad. Öt hét elteltével vezeti a futott yardok listáját 587 egységgel. Elkapásokkal együtt összesen már 866 yardnál tart, így könnyen lehet, hogy ma Londonban már az 1000 yardos határt is túllépi, ráadásul hatpontosok terén sem kell szégyenkeznie, hat futott TD mellett egyet kapott el. Ebben a tempóban haladva McCaffrey az idény végére 22 TD-t és 2771 totál yardot szerezhet, ami új NFL csúcs lenne. Az eddigi scrimmage yard rekordot Chris Johnson tartja 2509-el, még 2009-ből.

De mennyit is ér egy futó a mai NFL-ben? Utoljára 2012-ben Adrian Peterson kapott MVP címet RB-ként, míg azelőtt LaDainian Tomlinson 2006-ban. Ezekhez a címekhez előbbinek egy 2097 futott yardos szezon, utóbbinak pedig egy 2323 totál yardos szezon kellett. A Panthers jelenleg 3–2-es mérlegének köszönhetően harcban van a rájátszás helyekért, Peterson 2012-ben 10–6-os mérleghez juttatta a Vikingst, és bejutott a playoffba, míg Tomlinson Chargerse 14–2-es dominanciával szerezte meg az első helyet az AFC-ben. Minimum az előbbi mérlegre a Panthersnek is szüksége lesz McCaffrey MVP címéhez. Ami azonban aggasztó a Caffrey-nek szurkoló fanok számára, hogy az idény legértékesebb játékosának jelentősen fel kellene húznia támadósor teljesítményét, az ESPN támadóstatisztikákat számláló táblázata szerint azonban csak a 23. leghatékonyabb offense jelenleg a Panthersé, ami semmiképp sem biztató.

He did what ?!? 😳

2️⃣0️⃣1️⃣4️⃣ #AllAmericanBowl 🇺🇸 alum Christian McCaffrey (@run__cmc) with a Superman esque catch. #KeepPounding
pic.twitter.com/BZraKoK5l2

— All-American Bowl (@AABonNBC) September 29, 2019

Ráadásként egy dologtól azért tarthatnak a Panthers fanok, nehogy túlhasználják McCaffrey-t, merthogy ekkora terhelést 16 meccsen keresztül aligha lehet bírni. Az előző két meccsen összesen 62-szer találkozott a labdával, ami egy félelmetes szám, a liga egyik legjobb futójának tartott Ezekiel Elliottnál ugyanez a szám 38, míg a hasonló adottságokkal megáldott Alvin Kamara esetében is ugyanúgy 24-gyel kevesebb. A teljes szezont figyelembe véve a Panthers 128-szor hívott futást, míg 180-szor passzjátékot, ennek azonban több mint 1/5-e CMC felé megy. Az eddig eltelt öt találkozón a támadó snapek 96 százalékában a pályán van, így gyakorlatilag mindig számíthat arra, hogy játékba kell lendülnie.

Christian McCaffrey eddigi teljesítménye tehát zseniális, lenyűgöző és az elhasználható pozitív jelzők teljes tárháza egyben. A harmadik legtöbb szerelést rontják el rajta, nem véletlen, méretéből adódóan nehezen tudják megfogni, azonban olyan ereje van, ami miatt földre vinni sem könnyebb. Az csak egy újabb plusz, hogy ha nem lenne rá égető szüksége a Panthersnek a backfielden, még slot elkapónak is top lenne. Targetjei 80 százalékát elkapja (igaz a screen játékok és check downok miatt a futóknál jóval magasabb ez a szám), ráadásul olyan megoldásai vannak, melyeket még Odell Beckham Jr vagy DeAndre Hopkins is megirigyelhet, elég, ha csak a fenti, Houston Texans elleni vetődésére gondolunk. McCaffrey az a motor, amely a rájátszásba repítheti a Carolinát, és ha a számai a dolgok jelen állása szerint nőnek tovább, akkor jó esélye lesz az MVP címre, de ebben a versenyben még mindig előnyt élveznek az irányítók. Amennyiben Mahomes és Wilson formája konstans lesz, csapatuk pedig ilyen eredményes, akkor még minden idők legtöbb scrimmage yardja is kevés lehet a végelszámolásnál.