Heti összefoglaló helyett ezúttal havi helyzetjelentés
Az ötödik forduló különösebb meglepetés nélkül telt (leszámítva persze, hogy a North Carolina csak egy sikeres kétpontosra volt a címvédő Clemson elleni egetrengető bravúrtól), így nyugodtan állíthatjuk most nagyobbra a fókuszunkat, röviden körbejárva, mi történt eddig az NCAA első osztályában és mi jöhet még. A cikk eleje a rangsorolt csapatokról, a második része a kiemelkedő egyéni teljesítményekről szól, vágjunk is bele!
1969 óta először fordult elő, hogy az AP poll, az újságírók szövetségének ranglistáján levő előszezoni top 6 csapat szeptember utolsó szombatja után is változatlan maradt.
SZUBJEKTÍV TOP10 (zárójelben a csoport és az AP-s helyezés):
1., Ohio State (Big Ten, #4): Mint az NFL power rankingeknek, ezen top-bármennyi sorrendeknek semmi jelentősége nincs a jó vitaalapon kívül, a rendkívül különböző menetrendek okán a statisztikák még a statisztikák is félrevezetőek, azon viszont nincs mit magyarázni, hogy a Buckeyes van egyedül a legjobb 10-ben total offense és total defense terén egyaránt. A georgiai transzfer qb, Justin Fields hihetetlenül illik Ryan Day rendszerébe, persze igazán tesztelve még ő sem volt.
2., Oklahoma (Big XII, #6): Lincoln Riley főedző mágiája nem hagy alább, elment Kyler Murray, jött helyette Alabamáról Jalen Hurts, a támadósor meg nemhogy visszaesett, tovább növelte a tempót, és Alex Grinch DC-vel végre a védelemből is egy életképes egység formálódik. Konferenciájuk kiegyenlített, így egyik fordulót sem vehetik könnyedén, főleg a Texas és az Oklahoma State törhet még borsot az orruk alá.
3., LSU (SEC, #5): A Texas idegenbeli legyőzésével övék az idény eddigi legnagyobb sikere, és az összefoglalókban is megénekeltük párszor, mennyire bejött a programnak a spread offense-re való átállás. Mindezt úgy, hogy alapvetően a D# a Tigers erőssége, a kettő kombinációja akár a Bamát is kiütheti a csoport trónjáról. Ahogy azonban azt mindegyik SEC-snél le lehet írni, ezen top10-ből legalább három vetélytársukkal találkoznak még, komoly menetelés vár rájuk az álmok mezejéig, a hőn áhított rájátszásig.
4., Auburn (SEC, #7): Újra a HC Gus Malzahn hívja a támadójátékokat Auburnben, és az újonc QB dacára ennek köszönhetően az alabamai Tigers visszatalált a helyes útra. Amenyiben szombaton idegenben a Floridát is megverik, ideiglenesen abszolút rászolgáltak a no. 1. pozícióra, tarsolyukban már az Oregon és a Texas A&M skalpjával.
5., Georgia (SEC, #3): a keleti divízió vékonyabb, mint a nyugati, és a Bulldogs az egyik nagy tesztjén már túl van a független Notre Dame elleni meccsel. Védelmük jobb, mint bármikor, holott az előző években sem akadt vele probléma, Jacksonville-ben csapnak majd össze a Floridával, novemberben látogatnak az Auburnhöz, 12-0-ás konfdöntőzés esetén akár a szoros vereség is elegendőnek bizonyulhat a playoffhoz.
6., Alabama (SEC, #1): A briliáns támadójátékra később kitérünk, de az AP-nél a Bama első helye egyszerűen Nick Sabannel indokolható. A college footballban az objektív szemléletre sajnálatos módon igen erősen rányomja a bélyegét két dolog, a “recency bias” és a “name recognition”, a Tide azért is listavezető, mert a PO-érában Sabanék mindig bekerültek a legjobb négybe, és ez szinte már elvárás tőlük. Jóllehet a sérülésektől tizedelt védelmük nem a megszokott szintet hozza, csak hát eddig szerencsés menetrendjüknek hála ezt senki nem tudta kiaknázni.
7., Wisconsin (Big Ten, #8): Amíg a futójáték működik, nem lesz ki megállítsa a Badgers-t. Ez gyakori wisconsini recept, ám egy komplett szezonon át, minden mérkőzésen nem szokott teljesülni. Vajon Jonathan Taylor van annyira speciális RB, hogy átlendítse a holpontokon alakulatát?
8., Clemson (ACC, #2): A Pac12-ben októberre nem maradt veretlen csapat, de őszintén szólva a teljes ACC is egy rakás csőd, óriási mákjuk, hogy egyetlen ékkőként a regnáló bajnok az ő tagjuk. Ellenben a Clemson a hatodik héthez érve is idény eleji formát hoz, az megint más kérdés, hogy Taylor Lawrence-éktől az alacsony fordulatszám is elegendő a veretlen mérleghez. A stíluspontok az AP szavazóknál még nem számítanak, nálam amit eddig tőlük láttam, maximum a nyolcadik helyre jó.
9., Penn State (Big Ten, #12): Sokan a PSU-val kapcsolatban is várakozó álláspontra helyezkednek, szépnek szép persze a 4-0 és a Maryland 59-0-ás lealázása, az elkapó KJ Hamler mellett a számos pro prospecttel bíró védelem egyelőre nem meggyőző, kell még egy igazán nagy győzelem. Lehetőség adódik majd, otthon fogadják a Michigant és vendégségbe mennek az Ohio State, Iowa, Michigan State trióhoz.
10., Florida (SEC, #10): Az 5-0-ás mutató a többség által legerősebbnek vélt konferenciában a top10-be repítette a Gators-t, ebből viszont kettő W másodosztályú csapatok ellen történt, és szenvedve múlták felül a nem épp világverő Miamit és Kentucky-t is. Ez az év még bármilyen irányba elindulhat, a hétvégén az Auburn ellen tisztább képet kapunk a floridaiak erejéről.
További veretlenek: a 130-ból összesen 18-an nem szenvedtek még vereséget, a fenti tízen kívül az ACC-ben csodák csodájára a Wake Forest makulátlan, ezzel 2008 óta először AP top25-ösök. Az AAC-ben a Memphis mellett az SMU nem talált még legyőzőre, az 1986-ban “halálbüntetéssel” sújtott Southern Methodist bő három évtized elteltével került fel újra a futballtérképre. A Big Tenben még az Iowa és a Minnesota, a Big XII-ben a Baylor neve mellett szerepel nulla vereség, ez vélhetően azért hamarosan megváltozik, bár az iowaiakban van spiritusz. A group of 5 kiemelt bowl-meghívójára jó sansszal pályázik az MWC-s Boise State, illetve az Appalachian State a Sun Beltből, a UCF ugye egyszer már kikapott, ebből a versenyből azért nem szálltak ki.
Legjobb QB: Jalen Hurts (Oklahoma) – pusztán a nyers számok alapján Anthony Gordont (Washington State) vagy Tua Tagovaiolát (Alabama) kellene itt feltüntetni, előbbi yardok (2146), utóbbi TD-k (23) terén viszi a prímet, választásom mégis a legtöbb yardot (443) futó irányítóra esett, akit főedzője olybá tűnik, passzolni is megtanít. Hurts legutóbb a Texas Tech ellen 278 yardot csinált 20 yardosnál hosszabb átadásból, ami mutatja, hogy nem szimpla “dink-and-dunk” a feladata
Legjobb futó: Chuba Hubbard (Oklahoma State) – van mikor nem muszáj továbbmenni a statoknál, Chuba öt meccsen futott 938 yardja és 10 TD-je lehengerlő, jelenleg 284 (!) yarddal előzi meg a második J.K. Dobbins-t
Legjobb elkapó(k): DeVonta Smith, Jerry Jeudy, Henry Ruggs III (Alabama) – minden tiszteletem Tuáé, hiszen nem lehet belekötni a játékába, de mikor a passzolt yardok közel KÉTHARMADA elkapás utáni megiramodásból jön össze, az azért zárójelbe teszi az ő teljesítményét. Smith 349 yardot, Jeudy 284-et, Ruggs 260-at jegyez csak a labda megkaparintását követően, utóbbi majdnem 22-es yardátlaggal büszkélkedhet
Legjobb OL: Iowa Hawkeyes – a leendő első körös OT-re, Tristan Wirfs-re az éves beharangozóban is felhívtam a figyelmet, és méltó bajtársa a guard Landan Paulsen és a center Tyler Lindenbaum is, tisztán tartva az irányító Nate Stanley mezét
Legjobb DT: Derrick Brown (Auburn)
Legjobb EDGE: Chase Young (Ohio State) – 8 sacknél jár a következő OSU top5-ös draftválasztás, és még csak most kezd játékba lendülni
Legjobb LB: Evan Weaver (California) – 78 szerelése hússzal több a sorban utána következőnél, mondhatni nincs olyan védőjáték, ahol ne kerülne a képbe
Legjobb DB: Jeff Okudah (Ohio State) – ahogy a DT-knél, a DB-knél sincs egyetlen kimagaslóan szuper produkció, ahhoz nagyobb mintavétel szükségeltetik
Legjobb special teamer: Demetric Felton, KR/PR (UCLA)
Végezetül tegyünk említést pár olyan programról, ahol már 2020-at várják:
- A Rutgers Scarlet Knights idén elsőként vált meg főedzőjétől, Chris Ash 2016 óta 8-32-es mutatóra volt képes, az Iowától és a Michigantól összesítve 82 pontot kaptak 0 szerzett ellenében. Esélyes, hogy Greg Schiano visszatér a Rutgers padjára
- A szebb napokat átélt Tennessee Volunteers mindig tud lejjebb és lejjebb süllyedni, és Jeremy Pruitt elődjéhez, Butch Jones-hoz hasonlóan szánalmas nyilatkozataival is égeti magát. Sőt legutóbb az is kiderült, hogy egy játékosát érintő rendőrségi letartóztatásba akart belenyúlni, napjai tényleg meg vannak számlálva
- Nem ennyire vészes a helyzet a USC-nél, ha kizárólag Clay Helton mérlegét vizsgáljuk, de a Trojans főedzője az AD kirúgását követően tipikus “béna kacsa”, nem maradt pártolója az egyetemen, két vereséggel mindössze a Pac12 koronája lebeghet előtte, mint cél, és ez kevésnek fog bizonyulni munkája megtartásához
- South Florida Bulls-nál Charlie Strong, a Virginia Tech Hokies-nél Justin Fuente kiváló debütáló idénye után mára elvesztette a kontrollt, hatalmas pálfordulás kellene hozzá, hogy egy-két héten belül ne az álláshirdetéseket böngésszék
Tudom, hogy rohadt nagy off, de nagyon érdekelne, hogy szerintetek mennyi idő, mire minden állam engedélyezi, hogy bevételhez juthassanak az egyetemista sportolók, majd mire az egyetemek végre fizetnek a játékosoknak?
Amúgy teljesen igazatok van, szerintem is a Clemson valóban nem érdemli meg, hogy a lista élén legyen, sőt, az első négy is necces, de azért a nyolcadik… talán egy kicsit erős. Ahogy a Bama hatodik helyét is furcsállom. Valóban nem volt még nehéz ellenfelük, de mindegyiket rommá verték, tehát nem gondolnám, hogy az legyen a követelmény az első helyhez, hogy megalázzák az ellenfelet. ;) Magabiztosan nyertek és ez szerintem elég. Majd akkor ítéljük meg őket, ha megszorítják az ellenfelek, mint ahogy a Clemsont.
A hatodik hely egyszerűen annak szól, hogy ha most érne véget a szezon, akkor van 5 csapat, ami jobban megérdemelné a rájátszást. Mint írtam, a szavazók gyakran elkövetik azt a hibát, hogy nem néznek igazán a teljesítmények mögé, a Bama az Bama, és ennek köszönhetően jutottak be pl. 2018-ban a PO-ba (ahol persze két sikerrel utólag validálták ezt, de ilyen alapon le se kellene játszani az alapszakaszt). Aztán ha ütik az LSU-t, az Auburnt meg az SEC döntőben mondjuk a Georgiát, nyilván megérdemlik a meghívót, csak az elmúlt éveknek nem lenne szabadna ilyen sokat latba nyomni a rangsorolásnál.
Kérdésedre pedig egyelőre nem lehet biztosat válaszolni, de 2023-ra szerintem az államok többsége Kaliforniához hasonló álláspontra helyezkedik. Pennsylvania lesz a következő, aztán Florida, ilyen mértékű összhang demokraták és republikánusok között semmi másban nincs, szóval csak idő kérdése. Az egyetemek mondjuk már most is fizetnek, ösztöndíjat és tuitiont (egyéb tandíjakat meg kosztot és kvartélyt), sőt pár éve már szemeszterenként 2000-3000 dollárnyi stipend is jár az egyéb költségek fedezésére. Ott történik majd a változás, hogy az NCAA nem akadályozhatja többé az adott államban, hogy az amatőr egyetemista sportoló nevéből és arcából extra bevételre tegyen szert és ügyököt fogadjon.
Alapvetően azt nem értem, hogy miért ilyen abszurd az NCAA leosztása, hogy a legjobb kiemelésű csapatok szinte elvétve találkoznak egymással az alapszakaszban. Sőt, már eleve azt nem értem, hogy miért nincs osztálybesorolás, mint más sportágakban(1. 2. 3. liga, etc), ahol a gyengébbek közül a legjobbak a következő szezonban felkerülnek, a legjobbak utolsói meg kiesnek. Így tényleg béljóslás és ólomöntéses alapon döntenek, ki a legjobb, ami egyszerűen nevetséges, sőt, komolytalan. Nem is értem, hogy működhet még mindig így ez, pláne egyetemeknél. Az ókorban több tudományosság és logika volt, mint ezeknél, rosszabbak, mint a legsötétebb középkor.
Én azt gondolom, hogy ez most dominóelven pillanatok alatt lezajlik, mert senki sem akar hátrányba kerülni, márpedig aki itt mereven ragaszkodik a tradíciókhoz és a legálságosabb, leggazemberebb, legkizsákmányolóbb rendszerhez a sport történelmében, az lemarad. Azon röhögök, hogy ezt már évek óta ordítja mindenki és mégis csak most sikerült átütni a szélhámosok védőfalát.
https://www.youtube.com/watch?v=pX8BXH3SJn0&feature=youtu.be&fbclid=IwAR0M12hmAUYo-ajMg5GF8aq-LSsu5HugQUXFlU-zo6HnaQUUVJjTFNEWEO0
1. Vannak osztályok, csak nem olyan elosztásban ahogy mi hozzá szoktunk Európában. A Divízió 1-ben ugye 100+ egyetem van. :D
2. Szerintem a fő ok a következő: ha a legjobb 32 csapatot kiemelnénk és NFL lebonyolításban játszanának, akkor az azt eredményezné, hogy a 32. csapatnak lenne mondjuk 2-10-es mérlege kb. A jelenlegi rendszerben 9-4 a mérlege nagyjából. Sok csapatnak szerintem pont ez lenne a gondja, hogy akkor nem lennének ellenfelek akihez képest jónak tűnnének. Úgy gondolom, hogy ez lehet a fő oka, aminek én személy szerint nem örülök. Ahogy a gurulós fociban is nagyon sajnálom, hogy nem hoznak létre egy szuperligát, de gondolom ott is ez lehet a fő indok.
De mi azzal a gond, hogy ha az arra érdemtelen kiesik az arra érdemes meg bejut a legjobb csoportba? Ettől ez csak korrektebb lesz. A jelenlegi rendszer álszent, mert úgy állítja be, mintha mindenkinek azonosak lenének a feltételei, pedig baromira nem azok. Akkor mi a gond azzal, ha a legjobbak külön ligában játszanak? Jelenleg értelmetlen meccseket játszanak olyanokkal, akiket 84:0-ra vernek. Mi ebben a pláne? És főleg mitől érdekes, nézőcsalogató egy ilyen mérkőzés? Dögunalom… Arról nem beszélve, hogy ennek fényében ugyan ki lenne képes megállapítani, hogy ki a legjobb? Szegény Baggio is tiszta erőből szurkálja a ködöt, de érthetően fingja sincs arról(félreértés ne essék, senki sem tudja!), milyen erőt képvisel jelenleg a Bama, mert nem játszott olyanokkal, akiken ez lemérhető lenne. Így aztán teóriákat gyárt…
Pontosan ezeket a kérdéseket teszem fel én is, és én se értem a jelenlegi rendszert.:) Ahogy az európai fociban is full igazságtalan, hogy Fradi indulhat a BL-ben egy Manchester United meg nem.
Nomen est omen: bajnokok(!) ligája. Ne a legjobb csapatoké, hanem az aktuális nemzeti bajnokoké. De ott legalább rangsorolnak és a nyilvánvalóan alkalmatlanokat elég hamar kirostálják egy előselejtezővel. Itt meg…
Már 91(?) óta nem csak a bajnokok vehetnek részt. Ebben az évtizedben, ha jól rémlik a 18-as Real, a 11-es Barca és a 10-es Inter nyert BL-t úgy, hogy bajnokként kvalifikált. 10-ből 3.Már rég nincs jelentősége annak, hogy bajnok-e valaki vagy sem. Akkor meg miért nem sajátítják ki a legjobb csapatoknak a sorozatot? :)
Jóvanna, vén szar vagyok idejétmúlt ideákkal :D
ezt hogy a picsába felejtettem már megint el? Tiszta hülye vagyok…Azért nem sajátítják ki, amiért az NCAA is képmutatóan hazudozik, hogy ez itt egy amatőr liga kvázi azonos feltételekkel induló csapatokkal. Természetesen egyik állítás sem igaz, de amíg ez így megéri és nem szankcionálja őket senki, addig pont úgy hazudnak a szemedbe, ahogy a FIFA vagy az aktuális politikai párt a választásokon, esetleg a zöldséges, hogy ez magyar eper.
Az UEFA-nak ez azért jó, mert fennmarad a látszat, hogy ez minden országot érintő azonos esélyekkel induló versengés, így megmarad a legkevésbé esélyes országban is a remény, hogy majd eccer mi is és így megőrzik a lényeget: a fizetőképes nézőközönség érdeklődését és általuk a bevételt. Persze a vége úgyis az lesz, hogy lesz egy külön országhatárokon túlmutató liga.
A kiválasztásos rendszer nem lenne attól jobb, hogy lenne egy “elit konferencia”, erős csapatokkal. A legjobb négy ettől még ugyanolyan szubjektív módon választódna ki. Az NFL-ben például – ha választással dőlne el – kit választanál az AFC főcsoportdöntőbe? Persze, hogy a Patriots-t és a Chiefs-t. Pedig a Patriotes idén kb. NCAA szintű schedule-t játszik, a meccseik fele egyenesen komolytalan. Az egész idényben nem lesz 2-3-nál több komolyan vehető, érték mérő meccsük. És mégis. Hát a Bama is ezért van ott. Lehetne jobb rendszer is, de önmagában egy elit liga nem oldana meg semmit szerintem. (Egyébként van – volt? – tulajdonképpen “elit liga”, mert a SEC évek óta kiemelkedik a többi konferencia közül.)
De az akkor nyilván nem kiválasztásos rendszer lenne. :) A legjobb 24 csapat valamilyen rendszer szerint játszik 12 meccset, aztán a legjobb 4 mérleggel rendelkező mehetne a PO-ba.
1.Engem szakmailag tényleg érdekelne, hogy a Bamának melyik meccsét nem találtad elég meggyőzőnek, hogy legalább Top 4-es legyen?
2.Mert a Georgia és az LSU mondjuk tényleg megérdemli, mert ők vertek meg jó csapatot a Notre Dame és a Texas személyében. De az Oklahoma és az Ohio State ugyanúgy gyenge csapatokat vert rommá, ahogy a Bama is tette. Az Auburn meg 2 jobb csapatot is vert, de szerintem te is úgy érzed, hogy a Ducks vagy az A&M ellen Tuáék jobban hasítottak volna, mint tették azt Nixék.
3.A Clemson hátra csúszásával nagyon egyetértek. Sajnálom, hogy az USA-ban nem estek jobban vissza a 2.helynél.
Szerintem ez a törvény leginkább azokat fogja segíteni, akik később az NFL-ben is (jó eséllyel) nagyon befutnak majd. Relatíve nagy pénzt csak olyan kaliberű játékosok akasztanak le, mint amilyen most Tua,Hurts,Herbert, Young, Jeudy, Ross vagy épp Lawrence. Ami egyrészt jó dolog, mert tényleg megérdemlik a pénzt az egyetemi éveikért is, de a rabszolga rendszer továbbra se szűnik meg. Azok a játékosok akik az NFL-ben nem fognak pénzt keresni ugyanúgy feleslegesen fociztak 4-5 évet. Szerintem az igazságos az lenne, hogy amennyi időt a csapatnál töltött utána az egyetemnek annyi ideig kell még ösztöndíjat adnia, hogy a foci nélkül végre szerezzen egy normális diplomát is. Mert az olyanok, mint Luck vagy Dobbs az építész vagy rakétamérnök végzettségével az rendkívül ritka.
Nézd, jelenleg az egyetemi foci közel annyi lét termel, mint az NFL és ennek döntő hányadát a kiemelt csapatok termelik, azaz kb ugyanannyi, mint az NFL-ben. Kétségtelenül több játékos van, több csapat, tehát a lé jobban eloszlik, hogy mindenkinek jusson, de ettől még tény, hogy bőven juthatna a játékosoknak is legalább annyi, hogy valami tartalékot képezhessenek, ha nem jön be a profi karrier. Erről azonban szó sincs, miközben tele torokból hazudnak, hogy amatőrizmus, meg itt legalább tanulnak valamit. Egy-két kivételtől eltekintve kvázi a saját nevüket nem képesek leírni az egyetemi évek után. Akkor mit is ér az ingyenes egyetemi oktatás, amin részt sem vesznek, mert nincs rá idejük, hiszen részint szétszívatják őket az edzéseken, másrészt meg sosem tanultak egy árva szót sem már a középiskolában sem? Amit ezek a kölykök kapnak az egyetemtől, az számukra értéktelen. Legalább sporttárgyú vagy sporthoz köthető képzést kapnának, de ilyen kurzus elvétve van. Marad a kamu kszuahéli nyelvkurzus. :D Szóval nem tehetnek mást, fizetniük kell az egyetemeknek, mert az úgy nem megy, hogy az egyetem betegre keresi magát a sportolókon, a sportolók közel 80%-a meg az egyetemi évek után visszakerül oda, ahonnan jött és egy fillérrel sem lesz több lé a zsebében, mint korábban, viszont legalább elvesztegette a tanulásra legalkalmasabb nyolc évét a sportra. És akkor azt már ne is emlegessük, hogy ez milyen példamutatást jelent az egyetemek részéről… Fasza tanítónéni!
Az edzések keménységéhez még annyit, hogy nyáron néha belefutottam olyan hírekbe, hogy pár játékos meghalt edzés közben, mert olyan intenzívek voltak, nem engedték közben inni őket. Szóval igen, irreális elvárás,hogy ilyen terhelés mellett tanuljon is és egy normális diplomát is szerezzen az ember.
Az az ivás hiányában bekrepált srácos sztorinál nem a túlterhelés okán készült ki a gyerek, hanem mert az edző egy idióta és vélhetően nem hisz a klímaváltozásban, legfeljebb a lapos földben és a negyven fokra aszondta, hogy nem kell nyafogni, egy kis meleg nem árt. Azért büntetésül csak beraknám egy szaunába 6 órára és közben felüléseket végeztetnék vele, miközben azt hajtogatnám, hogy nem kell nyafogni, egy kis meleg nem árt.
Persze tudnának tanulni ilyen terhelés mellett is, mert vannak olyanok, akiknek ez sikerült, de a zömük nem alkalmas egyetemi szintű ismeretanyag befogadására, így maradnak a kamu diplomák.
1.De ez szerintem nem csak egyedüli alkalom volt. Azt hiszem a Maryland edzéseiről derültek ki részletek, hogy mennyire brutálisak. Bár lehet, hogy ez a halál eset is ott történt és akkor került elő ez a történet. Én most nyáron mintha a Kansas konditermi edzéséről olvastam a tragédiát.
2. Egy nap 4 órát biztos elvesznek az edzések. Egy nem büfé szakot mondjuk, jogász, tanár,mérnök, orvos, gyógyszerész, közgazdász szerintem akkor is nehéz elvégezni, ha nem sportol valaki. Én eleve nem tartom elvártnak, hogy valaki ilyen terhelés mellett tudjon tanulni.
Én is kivételesnek tekintem azokat, akik képesek ilyen terhelés mellett még tanulni is, különösen olyan szocializációból érkezők esetén, akik 99%-ban megtöltik az NCAA-t. Abszolút nem tipikus.