Összefoglaló

Isten áldja a csütörtöki meccseket!

Published on

Az elmúlt években csak elvétve akadt vállalható TNF-mérkőzés, utálták a játékosok, az edzők és a nézők is az egész rendszert, idén viszont valami megváltozott. Az első három héten még csak a szorosság és a Minshew-mánia mentette meg a dolgot, de a múlt héten a Packers és az Eagles óriásit játszott, öröm volt nézni. Nem hittem volna, hogy azt a TNF-t lehet überelni, de a Rams@Seahawks lazán lenyomta.

 

 

 

Mindkét csapat 3-1-es mérleggel várta a találkozót, ami kulcsfontosságú volt a csoportgyőzelemért folyó harcban. Összesen ötször változott a vezető csapat kiléte, voltak év végi videóba illő zsenialitások támadó- és védőoldalon is, a végén pedig izgalom és dráma. Ha a következő mérkőzés csak fele ilyen jó lesz, senkinek egy rossz szava nem lehet (nem úgy a hétfő esti rangadókkal).

 

A mérkőzés legjobbja (Seahawks) – Russel Wilson, QB, 268 yard, 4 TD, 0 INT, 32 futott yard

 

Még a szezon előtti top 50-es rangsorban Russell Wilsont jelöltem meg a legjobb irányítónak a ligában. Ezt továbbra is tartom, sőt, csak megerősített ebben a hitemben. Wilsonnak valami hihetetlen térlátása van, mintha a háta mögött is lenne szeme, tökéletesen érzékeli a nyomást, szinte lehetetlen szerelni és bármilyen halott játékból tud varázsolni (még ha ehhez Tyler Lockett zsenialitása is kellett).

 

 

De nem is ez a legfélelmetesebb benne, hanem az, hogy őt legfeljebb egy Vontaze Burfict féle retardált fogja kiütni (de az ilyenekkel amúgy sem lehet mit tenni). Hiába fut relatíve sokat, hívnak rá futójátékokat, mindig csak annyit tesz meg, amennyit kell, nem hősködik, nem megy bele kockázatos helyzetekbe, miközben még mindig életveszélyes a földön. Viszont ő 40 évesen is az lesz, míg Newton már most sem az.

 

Emeljük még ki a futójátékot, ami ezúttal 167 yardot termelt, illetve Chris Carsont, aki egy mini Marshawn Lynchként 118 yardot hozott össze rengeteg lerázott szerelési kísérlettel. Ja, és ne menjünk el szó nélkül Will Dissly mellett, aki ezúttal 4 elkapásból 81 yardig jutott, öt meccs után pedig 23 elkapásnál, 262 yardnál és négy TD-nél jár – nem véletlenül várták ennyire, hogy visszatérjen.

 

 

A mérkőzés legrosszabbja (Seahawks) – Jason Myers, K, 1/2 FG, 3/3 EXP

 

Myers egy 48 yardos mezőnygólt szúrt el a második negyed végén, ami duplán fájt a Seahawksnak. Ahelyett, hogy a hazai csapat 17-6-ra elhúzott volna, remek mezőnypozícióból indulhatott a Rams és 1,5 perc alatt TD-t szerzett.

 

 

A mérkőzés legjobbja (Rams) – Gerald Everett, TE, 7 elkapás, 136 yard

 

A 2017-ben második körös TE karriernapot tartott, nem nagyon tudott mit kezdeni vele a Seahawks védelme. Kellene is tőle ez a teljesítmény, a Rams TE-játéka kritikán aluli, és mivel Cooper Kuppon kívül senki sem hozza a tavaly mutatott szintet, valakinek elő kellene lépnie és hozni a győzelemhez szükséges pluszt.

 

A mérkőzés legrosszabbja (Rams) – Greg Zuerlein, K, 3/4 FG, 2/2 EXP

 

Igazságtalan Zuerleint kipécézni, de a liga egyik legjobbjának tartott rúgójától az a minimum elvárás, hogy a mérkőzés végén, egy ponton hátrányban belőjön egy 44 yardos mezőnygólt. Nagy kár érte, ha berúgja, akkor most arról beszélnénk, mennyire pocsékul játszott Marcus Peters és Aqib Talib.

 

A mérkőzés legnagyobb pozitív meglepetése – Seahawks Defense

 

Nem vártam különösen sokat az egységtől, ez már messze nem a Legion of Boom, nyelte is a yardokat, de összességében jól szerepelt az egység. Ugyan nem jöttek a sackek, de volt nyomás Goffon, a futójátékot is sikerült többnyire limitálni, illetve a Rams csak 27 százalékos sikerességi aránnyal tudta megcsinálni a harmadik kísérleteket. Emellett volt egy fumble-je Jadeveon Clowney-nak, Tedric Thompson pedig bemutatta a szezon interceptionjét.

 

 

 

 

A mérkőzés legnagyobb csalódása – Rams

 

Nem állítom, hogy a Rams rosszul játszik, de az egyértelmű, hogy túlnőtt magán a csapat és két évnyi eszméletlen magas fordulatszámon való pörgés után már nagyon nem olajozott a gépezet. Egyre gyakrabban jönnek elő McVay rendszerének hiányosságai.

 

A ligaelit helyett közepes/gyenge támadófallal már nem ül annyira a rendszer, Gurley egy vállalhatóbb meccs ellenére is szenved. Goff pedig vagy csak ennyire limitált kvalitású, vagy csak McVay dominálja túlzottan, de nem messze nem olyan ellenálhatatlan vele az offense, hogy ne foghatná meg akár egy közepesebb védelem. A védelem szintén nem ütőképes, összességében a nagy játékokból és Donald által kiharcolt sackjeiből él (akár magának, akár társainak), Wade Phillipstől azért többet várna az ember.

Los Angeles Rams @ Seattle Seahawks 29-30

24 Comments

Popular Posts

Minden jog fenntartva. © 2024 FK Media Group