Beharangozó

A Wild Card árnyékában – Chargers @ Raiders

Published on

A hétvégi mérkőzések úgy alakultak, hogy az AFC középmezőnye csak még inkább egybe sodródott, így továbbra is rengeteg csapat van harcban a rájátszás helyekért. Ilyen például a Chargers és a Raiders is, akik most a csoporton belül dönthetik el, hogy ki az, aki valószínűleg kiszáll a versenyfutásból.

 

A két csapat merőben más utat járt be az offseason alatt és a szezon elején. Riverséket sokan főcsoportdöntő közelébe várták, de aztán Derwin James sérülésének környékén megtört valami és a szezon egyik legnagyobb alulteljesítői lettek, hogy aztán offensive koordinátort cseréljenek és meglepő győzelmet arassanak. Ezzel szemben a Raiderst legtöbben leírták, de szép lassan működni kezdtek az elképzelések és jöttek a győzelmek is. Most a két csapat fonala találkozik és megmutathatják a másiknak a jövőbeli irányt.

 

A fal adja a másikat

 

A két csapat útjai azonban nem csak a győzelmek és a vereségek alakulásában voltak eltérőek, de az egységeik teljesítményében is. A Raiders fala nagy átalakuláson ment keresztül a nyáron és sokan nem bíztak a sikerben, de egyelőre rácáfolnak a hitetlenkedőkre. Az Incognito, Hudson duó legalább annyira jól teljesít, amilyen rutinos, ha találnának melléjük még egy megbízhatóan teljesítő guardot, akkor az egyik legjobb belső egység is lehetnének. Nagy mértékben köszönhető kettőjüknek, hogy a Raiders futójátéka összeállt. Azonban az igazi ugrást Josh Jacobs adta meg a csapatnak. Most már láthatjuk, hogy nem hiába ő volt az class kiemelkedőnek tartott prospectje és megérdemelten kelt el az első körben.

 

 

Az eddigi nyolc mérkőzésen 720 yardot termelt, ami a hatodik legjobb posztján, de mérkőzésenkénti átlagban 92.5 yardot pakol fel az asztalra, ami a negyedik legjobb a ligában. Olyan nagyágyúk mellett/előtt szerepel a neve, mint Dalvin Cook vagy Ezekiel Elliott. Ha még inkább meg szeretnénk bizonyosodni róla, hogy jelenleg ő az év újonc támadója, akkor a ProFootballFocus statisztikáit tekintve láthatjuk, hogy 30 darab első kísérletet érő futása volt, amivel a hatodik legjobb, a kontakt utáni yardokban pedig vezeti a ligát azon futók között, akik a támadósnapek legalább felében fent vannak.

 

A Chargers ellen különösen nagy fegyver lehet, mert a vendégek a középmezőny végéhez tartoznak futásvédelemben, 114,1 yardot engednek mérkőzésenként. Különösen nagy a baj, ha a futó átjut a defensive line-on, mert a Chargers linebacker sora a liga legrosszabb egységei között szerepel. Pozitívan senkit nem lehet kiemelni, negatívan is csak azért emelem ki Denzel Perrymant, mert snaparányosan szinte neki van a legtöbb elrontott szerelése a ligában, ami különösen fájó lehet Jacobs ellen.

 

A Chargers támadófala ezzel szemben már tavaly is gyenge volt, de végül még annál is rosszabb eddig, mint amit elképzeltünk. Russell Okung sérülése nem segített, de még nélküle is szégyenletes az engedett 136 nyomás, amivel a liga top3 legrosszabb támadófala közé küzdették magukat. Okung visszatérése egyébként gyorsan kifejtette pozitív hatását, az elmúlt két meccsen abszolút jobban néztek ki a dolgok.

 

A nagyobb baj, hogy a futásblokkolás sem igazán működött. Melvin Gordon visszatérése óta inkább csak szenvedett, ami először a Packers ellen változott meg és végre értékelhető yardátlagot is hozott. Ez a futójáték azonban nem lenne sehol Austin Ekeler nélkül, aki idén is sokkal dinamikusabb és jobb back benyomását kelti, mint holdoutoló társa. A Raiders ellen is inkább őt erőltetném, mert a hazaiak futásvédelme a hetedik legjobb a ligában, mindössze 92.5 yardot engednek átlagban.

 

 

Megfogni viszont aligha futással fogják őket, sokkal inkább passzjátékkal. Phillip Rivernsek voltak sokkal jobb évei, de ha van jó felhozó meccs, akkor ez az lehet. A Raiders passzsiettetés ugyanis alig javult (ha egyáltalán) tavaly óta. Már nem csontutolsók, sem sackekben, sem nyomásban (a Falconsnak megköszönhetik), de még mindig a liga végéhez tartoznak. Az Okunggal erősödött fal nem megbízható, de kedvező ellenfelet kapott.

 

Tetézi a bajt a hazaiak szempontjából, hogy a passzvédekezés terén is vannak problémáik, ugyanis ők nyelik be mérkőzésenként a legtöbb passzolt yardot (nyilván a pass rush hatékonyságával ez összefügg), 297,5 egységet, valamint a legtöbb passzolt touchdownt is ők kapták, összesen már 22 darabot.

 

Kell egy biztos pont

 

Nagy harc lehet még a tight endek és a védelmek között, mivel két idén kiválóan teljesítő játékos kerül pályára. Hunter Henry tehetségét soha nem vontuk kétségbe, de sérülése miatt már pont kezdtünk volna lemondani róla, amikor végre feltámadt. Amióta visszatért, az ötödik legtöbb yardot hozta a tight endek között és Rivers rengeteg targettel találja meg. A Raiders back7 coverage-ben nem a legjobb, nehéz olyan játékost találni, aki egyszerre sebességben és erőben is felveszi vele a versenyt.

 

 

Ugyanez a helyzet a túloldalon is. Darren Waller az egész évet figyelembe véve a liga egyik legnagyobb pozitív meglepetése és a tight endek között az ötödik legtöbb yardot hozta, közel ötszázat év eleje óta. A Chargers back7 pedig James sérülése óta nagyon meg van fogva az ilyen típusú játékosok ellen, nem lenne meglepő tehát, ha az Oakland játékosa újabb nagy napot tartana.

 

Összességében a két csapat merőben más típusú támadójátékkal készülhet a csütörtöki összecsapásra, az egyedüli közös vonás, hogy a kiváló tight endjeiknek továbbra is teret kell adniuk. Nem a védőfoci szerelmeseinek fog kedvezni ez a mérkőzés, de csoportrangadóhoz méltó ütközetet várok.

 

3 Comments

Popular Posts

Minden jog fenntartva. © 2024 FK Media Group