Hiába az elit offense, a védelem kicsinálja a Lionst

A szezon előtt rengeteg volt a kérdőjel a Lions támadósorával kapcsolatban. Matt Stafford mögött évek óta nem volt még csak középszerű támadókoordinátor sem, Matt Patricia pedig Darrell Bevellt nevezte ki OC-nek, aki Seattle-ben a futójátékáról volt híres. Csak találgatni lehetett, hogy mire lesz jó az offense, de legalább a védelem miatt nem kellett aggódni: a már tavaly is átlagon felüli egység olyan játékosokkal erősödött, mint Mike Daniels, Trey Flowers és Justin Coleman, miközben Tracy Walkertől is nagyon sokat vártak a szakértők. Ehhez képest a támadósor elit, a védelem pedig olyan pocsék, hogy még a Dolphins is szégyellné.

A Lions támadósora szerzi az 5. legtöbb yardot meccsenként és 25,5 pontot átlagol, ami mindössze féllel kevesebb, mint a Vikings teljesítménye, de több, mint amit a Saints vagy a Packers tud felmutatni. Ehhez képest a Detroit 3-4-1-gyel áll, a másik három csapat pedig 20-6-os mérleggel büszkélkedhet és szinte biztos PO-résztvevőknek tűnnek. Mindezt úgy, hogy Stafford élete formájában, ő átlagolja a legtöbb yardot meccsenként (egyedül ő lesz 5000 yard közelében, ha így folytatja) és csak Russell Wilson szerzett nála több TD-t (bár eggyel több meccsen is játszott). Egyszerűen olyan rossz a defense, hogy simán annullálja az offense teljesítményét.

Matt Patricia specialitása 27,1 pontot kap meccsenként, aminél csak a tavalyi 1/1-es Cardinals, az idei 1/1-ért hajtó Dolphins, illetve a Giants, a Falcons és Bucs rosszabb. E mellé 421,1 engedett yard jön mérkőzésenként, aminél csak a Benglas védelme gyengébb idén, miközben a Lions D a játékosállomány alapján top 10 közeli. Nem véletlenül mertül fel, hogy Patricia átveheti a hívásokat Paul Pasqualonitól, de a főedző egyelőre kategorikusan cáfolta, hogy ilyesmit tervez – pedig valamit nem ártana csinálni.