A 49ers behúzta az első kiemelést, az Eagles ült fel az NFC East trónjára

Óriási meccsen ült fel az NFC alapszakaszának trónjára a 49ers, az Eagles ha nehezen is, de behúzta az NFC Eastet, a Saints nagyon simán, a Packers viszont óriási küzdelem árán hozta csak a kötelezőt. A Cowboys pedig lesimázta a Redskinst, de ennek az Eagles győzelme miatt végül nem volt tétje, így legfeljebb egy kicsit jobb szájízzel búcsúzhatnak a dallasiak a 2019-es évtől. 

San Francisco 49ers @ Seattle Seahawks 26-21

Újabb bizonyíték, hogy ez az inchek játéka. Ennél jobban nem lehet kicentizni egy végjátékot, pár másodperccel a vége előtt mindössze ennyi hiányzott a Seahawksnak a győzelemhez:

Pedig az első félidőben közel sem nézett ki ez ennyire szorosnak, kiélezettnek. A Seahawks szokásához híven nem kezdte jól a mérkőzést, az első három drive-ból mindössze 2 first downt és 30 yardot sikerült haladni, majd a negyedikből sem sikerült pontokat szerezni, így 0 pont állt a Hawks mellett az eredményjelzőn félidőben. Ehhez képest a 49ers egészen könnyedén tudott haladni, mindhárom első félidei támadásából pontot tudott feltenni a táblára, azonban kettő csak mezőnygól lett, így a 13-0-s állás két negyed után egyértelműen a Seahawks számára volt hízelgő, a yardok aránya 222-79 volt a nagyszünetben.

A második félidőben aztán beindult a Seahawks is, viszont a 49ers sem állt meg és (egy gyors SF puntot követően) 5 TD következett zsinórban a csapatoktól. A 49ers az első hat drive-jából 5-ször pontot szerzett, ebből négy volt 75+ yardos támadás, egyszerűen a Seahawksnak nem volt ellenszere Shanahan legénységére, a futás- és a passzjáték is nagyon jól működött.

Azonban csodával határos módon visszajött a Seahawks, Russell Wilson elég sokat varázsolt a meccsen, és ugyan a 49ers védői folyton a nyakában lógtak, mindig meg tudott menekülni és meg tudta találni elkapóit, legtöbbször DK Metcalfet, illetve Tyler Lockettet. Ezen kívül Marshawn Lynch is futott egy TD-t, ami után jöhetett a Skittle-zápor – a visszatérő Beast Mode-nak egyébként nem volt nagy meccse, 2,8 yardos átlaggal futott csak, Travis Homer hatékonyabbnak bizonyult.

Egyszer végre sikerült megállítani a 49ers támadósorát is, és azt vette észre az ember, hogy a Hawks támad a győzelemért, sőt, az ellenfél egy yardosán van 23 másodperccel a vége előtt! Jöhettek a poénok, hogy na most majd megkapja Lynch a labdát, viszont egy megmagyarázhatatlan delay of game büntetéssel 5 yarddal hátrébb mozgott az egység, ahonnan három kísérletből nem sikerült bejutni az end zone-ba – ahogy fentebb láthattátok, tényleg csak egy centi hiányzott, Dee Greenlaw – aki egész meccsen nagyot játszott – végül megállította Jacob Hillostert.

A 49ers egy pillanatig sem volt hátrányban a meccsen, az első félidőt agyondominálta, a találkozó nagy részében két labdabirtoklásnyi előnye volt, a végén mégis inchekre volt attól, hogy elbukjon. Ha megnézzük az ellenfelet, akkor ez talán kevésbé meglepő, az ehhez hasonló meccsek lassan a Seahawks védjegyévé válnak.

Óriási meccs volt, a legutóbbival ellentétben most Shanahanék kerültek a győztes oldalra, de könnyen lehet, hogy két hét múlva ismét összefutnak a felek, hogy eldöntsék a döntetlent. A 49ers így első kiemelt, a Seahawks pedig ötödik, és utazhat Philadelphiába a wild card körben. Ha ott nyer (1 pontos favorit), illetve a másik wild card meccsen is jön a papírforma (a Saints 8 pontos favorit a Vikings ellen), akkor a Seahawks utazik a 49ershez a divisional roundban. Ha így lesz, akkor már alig várjuk, újabb klasszikus várhat ránk.

(A kommentek közti bírózás elkerülése végett jegyezzük meg, hogy a végén illett volna legalább visszanézni a pass interference-t az end zone-ban (bár Al Riveron azt mondja, visszanézték, de nem találtak elég bizonyítékot a megváltoztatásra), de előtte a 49ers drive-jában is erősen megkérdőjelezhető volt az unnecessary roughness büntetés Garlandon, amivel megállt a 49ers támadása.)

(katonadani)

Philadelphia Eagles @ New York Giants 34 – 17

Az Eagles úgy utazott New Yorkba, hogy muszáj nyernie egy papíron könnyű ellenfél ellen. Csakhogy a fél csapat sérülés miatt nem tudott pályára lépni (hiányzott a kezdő TE, a kezdő futó, a komplett elkapósor, és a kezdő CB-k). Aztán a meccs során újabb kulcsjátékosok estek ki, a kék sátor előtt már-már sorszámot kellett tépni, annyian szorultak ápolásra. Ennyi sérülttel sokáig az Eagles nem tudott megnyugtató előnyt szerezni, és a harmadik negyedben még 17-17 volt az állás.

Az utolsó játékrészben azonban egy rossz snap miatt a Giants elvesztette a labdát, ez pedig könnyű helyzetbe hozta az Eagles támadóit, és nem is szalasztották el a lehetőséget. Ezek után pedig a Giants teljesen összezuhant, és már nem volt kérdés, ki fogja megnyerni a találkozót.

Furcsamód az Eagles pont azzal járt jól, hogy megsérült a meccsre kezdőnek benevezett futó, Miles Sanders. Az ő helyét az a Boston Scott vette át, aki 2 hete hasonló körülmények között lépett pályára a Giants ellen, és akkor az őrületbe kergette az ellenfelet. Nos, ezt sikerült megismételnie, gyakorlatilag ő volt az Eagles nyerőembere. 138 scrimmage yardot szerzett és 3 TD-t is szállított. Egy dolog biztos, a Giants ellen nagyon tud játszani.

A hazaiak részéről nem igazán lehet kiemelni senkit. Barkley-nak volt egy szép 68 yardos TD-je, de azt leszámítva alig tudott bármit csinálni. A futásai többnyire 0 vagy negatív yardosak voltak, az Eagles védők szépen kivették őt a játékból. Mivel a futás nem ment, ezért Jonesnak kellett a vállára vennie a csapatot, de erre még nem állt készen. A passzai sokszor nagyon pontatlanok voltak, igaz az eső nem könnyítette meg a dolgát.

A túloldalon Wentz lehozott egy korrekt teljesítményt (289 yard 1 TD), de ez elég volt ahhoz, hogy ő legyen az első Eagles irányító, aki átlépte a 4000 passzolt yardot. Tette mindezt úgy, hogy idén az elkapói közül senki nem tudott 500 yard fölé jutni. Valahol hihetetlen, hogy ilyen körülmények között összejött ez neki, a szezon végén pedig rendesen hátára vette a csapatot.

Ezzel a győzelemmel eldőlt az utolsó csoport is, az Eagles megnyerte az NFC keletet, és bejutott a rájátszásba.

(jarred)

Green Bay Packers @ Detroit Lions 23-20

Végtelenül izgalmas volt a mérkőzés, ami sokat elmond a bye weeket szerző Packersről. A konkrétan fél kezdőcsapatát nélkülöző, harmadik számú irányítóval játszó, top 3-ban választó Lions három negyeden keresztül agyondominálta a Green Bayt, és végül csak egy buta büntetésnek, illetve rossz time-menedzsmentnek köszönhetően nem húzta ki minimum döntetlenre.

A Lions oldaláról sok mindent nem lehet elmondani. David Blough továbbra is egy gyenge csereszint, de az offense rendszerszinten jó, jövőre pedig jó eséllyel top 5 közeli lesz Matt Stafforddal (ahogy az volt már idén is a veterán QB-val). A védelem már más kérdés, de állítólag Patricia tervez személyi változásokat, ha visszatér a patses, vagy legalább a tavalyelőtti formájához, akkor bőven lesz PO-potenciál a csapatban, ez a csoport a mérlegek ellenére messze nem olyan erős (a 0-6-os csoporton belüli mérleg idén ezért is szégyenletes).

A Packers oldaláról a győzelmet leszámítva nincs pozitívum. A defense jó, legalábbis a Redskins, Giants, Bears és Lions szintű csapatok ellen, de a 49ers és a Saints ellen ez aligha lesz elég. De még ez a kisebbik gond. A futójáték rendben van, a támadófal is jól működik, de az offense szenved, és ez nem a rendszer vagy a túlságosan konzervatív gameplan miatt van, hanem Aaron Rodgers miatt (illetve Jimmy Grahamet azonnal ki kellene vágni). Az irányító egyszerűen pocsék formában van, az 5 yardos passzokon kívül csak elvétve tud bármit is megdobni, a teljesen üres elkapókat sem találja (a dropok nagy része is az ütemtelen, alul- vagy mögé dobott labdái miatt voltak) ,a Lions ligautolsó passzvédelme ellen 50 százalék alatt dobált, a 323 yardjának nagy része elkapás után jött, két TD mellé volt egy INT-je is. Gyenge védelmek ellen sem jön a jó a játék, idén bőven nem top 10-es, a rájátszásban ennél sokkal több kell majd. Nagyon kellett ez a bye.

(Fun fact: a Packers idén egyetlen másodpercig sem vezetett a Lions ellen, mégis mind a két meccset megnyerte.)

(renningan)

New Orleans Saints @ Carolina Panthers 42-10

Ez az a meccs, amiről nem nagyon lehet semmilyen messzemenő következtetést levonni. A Panthers jelenleg romokban, egyedül azt lehet kijelenteni, hogy Will Griernek nincs jövője irányítóként, az 1/8, négy yard, egy INT (pick-six), egy fumble statisztika után többet kezdőt saját erőből nem fog látni. Ezt a csapatot az alapoktól kezdve kell újjáépíteni, 1-2 évig nem sok jóra lehet számítani (de legalább CMC-nek összejött az 1000/1000).

Ami a Saintst illeti: egy edzőmeccs volt ez, semmi több. A Panthers nulla ellenállást tanúsított, az első félidő után 35-3 volt a mérkőzés állása, a New Orleans azt csinált, amit csak akart. Pozitívumként meg lehet jegyezni, hogy Janoris Jenkins a jobbik arcát mutatta és szerzett egy interceptiont az end zone-ban, illetve Brees már-már Jimmy Graham szinten kezdi érezni Jared Cookot, még ha a TE-nek statisztikailag nem is volt kiemelkedő napja. Negatívumként annyit lehet elmondani, hogy hiába a kiütéses győzelem, a Packers szenvedős győzelme miatt nem lett meg a bye week.

(renningan)

Washington Redskins @ Dallas Cowboys 16-47

A Cowboysnak mindenképp nyernie kellett, hogy esélye legyen a rájátszásra, és nem is maradt adós a jó játékkal. Nagy kár, hogy ez a teljesítmény csak a gyenge csapatok ellen jött össze idén. Tanulságok:

• Dak Prescott lehet az új Kirk Cousins. A fontos és primetime meccseken kuka, de az összes többin stabilan tudja hozni a 300 passzolt yard 3-4 TD-s számokat. Cousins idén mozdult el a 0,500-as örökmérlegről, Prescott ennél jobban áll, még soha nem volt 8-8-nál rosszabb szezonja, bár hosszú távon arra tendálhat. Óriási kérdés lesz, hogy be meri-e vállalni a Cowboys (vagy bárki más) a hosszú távú szerződést.
• Case Keenum egy középszerű csere és nem több. Sajnálatos, hogy Dwayne Haskins nem tudott pályára lépni, vele izgalmas volt ez a Redskins offense, nélküle egysíkú, kiszámítható és unalmas.

• Zeke Elliott jól játszott, 18 futásból 122 yardot és két total TD-t termelt, de Tony Pollard sem volt sokkal rosszabb, ráadásul tizedannyi pénzért. Ellenben Prescott ugyanilyen hatékony lenne nélküle, ellenben Amari Cooper hiányát nagyon megérezné és lehet, hogy Zeke miatt rá már nem jut pénz (Michael Gallup nagyot játszott, 98 yardja és három TD-je volt a meccsen, de ő azért még nem az a polc, WR1-ként nem menne ennyire).
• Az első körös Montez Sweat jól játszott (2 sack) a Redskins védelmében, illetve a két korábbi szintén első körös Jonathan Allen és Daron Payne is. Rajtuk és Landon Collinson kívül viszont nem nagyon van olyan védő, akire lehetne építeni, ez a védelem egy teljes átszabásra szorul.

(renningan)