Összefoglaló
Szépen búcsúzott (?) Eli, megint szenvedve nyert az Eagles, ismét védelme hozta a W-t a Patsnek
Szépen búcsúzott (?) Eli Manning a hazai közönségétől, az Eagles megint kiszenvedett egy győzelmet, a Patriotsnál ismét a védelem szállította a W-t, a Browns továbbra is óriási csalódás, Winston pedig történelmi napot produkált.
Miami Dolphins @ New York Giants 20-36
Éles válasz volt az első félidő, hogy miért is állt összesen öt győzelemmel a két csapat a fordulót megelőzően, borzasztó színvonal, fejfájós játékhívások és motiválatlannak tűnő játékosok – aki lelkes volt, az pedig csak nagyobbakat hibázott.
Voltak persze szép momentumok az első félidőben is, Ryan Fitzpatrick például átvette a vezetést a legtöbb futott yard tekintetében a Dolphinsban, de Golden Tate TD elkapását is megéri többször visszanézni:
10-7-es Dolphins előnnyel vonultak félidőre a csapatok, ezután viszont valami olyan dolog következett, amire még a legvérmesebb hazai szurkolók sem számítottak: jó volt a Giants. Nagyjából 25 perc alatt 4 TD-t és egy safetyt szereztek, miközben a Dolphins csak egy mezőnygólig jutott, így egy kimagasló másfél negyeddel abszolút megérdemelten nyerték meg a mérkőzést. Saquon Barkley hosszú idő után újra jól játszott – micsoda meglepetés, ha nem csak a középső futásoknál erőltetik – 149 total yarddal és 2 TD-vel zárt végül. A pozitív hős és a meccs embere azonban Eli Manning, noha ez nem feltétlenül csak ennek a napnak szólt, a kétszeres Super Bowl MVP elképzelhető, hogy utoljára kezdett hazai pályán, amit nagyon hozzá illő módon zárt: újra nem negatív az összmérlege (117-117) és a Dolphins ellen meglett a 31. csapat is, akinek interceptiont dobott (az egyetlen kivétel nyilván a Giants).
Mindkét csapat szempontjából jó hír, hogy a szezonnak hamarosan vége, a Giantsnek már csak két csoportmeccs (@WAS, vs. PHI) a Dolphinsnak pedig egy újabb roncsderbi (vs. CIN) és egy csoportmeccs (@NE) van hátra, így már nincs sok hátra ezekből a rémálomszerű szezonokból.
(g495sr)
Philadelphia Eagles @ Washington Redskins 37-27
A végeredmény már megint csalóka, hiszen közel sem volt 10 pont a felek közt, sőt, fél perccel a vége előtt még a Redskinsnél volt a három pontos előny.
A fővárosiaknál Dwayne Haskins karrierje eddigi legjobb meccsét hozta le, 27 passzából 19 volt sikeres, 261 yardot és 2 TD-t kapirgált össze interception nélkül. Az Eagles védőfala meglepetésre közel sem tudott kerülni hozzá, a secondary pedig a meccs nagy részében szintén lyukas volt – az Eagles defense-ről sok jót nem lehet elmondani most -, így az egyetlen igazán életképes fegyvere, Terry McLaurin lubickolni tudott, öt elkapásból 130 yardot hozott össze, köztük az alábbi hosszú TD-t. A támadósor harmadik fontos alakja Adrian Peterson volt, aki 110. TD-jével utolérte Walter Paytont az örökranglista negyedik helyén, és megelőzte Curtis Martint a futott yardok örökranglistájának ötödik helyén (14.102). A pocsék évet hozó Redskinsnek a legjobb meccsei közt volt a vasárnapi és végre Haskinstől is láttunk egy jó meccset, nagy szüksége volt erre.
Az Eaglesnél Miles Sanderst kell kiemelni, aki 42 meccs után a csapat első 100 yardos futója lett, összesen 122 egységet tett be a közösbe a földön, és emellé még 50-et a levegőben, és egy-egy hatpontos is sikerült – egészen parádésan játszott. Már 1120 scrimmage yardnál tart idén, amivel megdöntötte DeSean Jackson rookie franchise rekordját. A légi fegyvereknél Ertz és Goedert mellett végre egy elkapót is lehet említeni, a korábbi egyetemi irányító, majd AAF-elkapó Greg Ward ugyanis meccsnyerőnek bizonyult. Hét elkapása volt 61 yardért, ebből 4/40 jött az utolsó drive-ban, ahol a mindent eldöntő TD-t is ő húzta le!
Carson Wentz összességében elég jól játszott, a hátára vette a csapatot és ismét hibátlan game winning drive-ot vezetett. Kiemelném az alábbi egészen elképesztő dobást a részéről. Ha 5 irányító van, aki ezt a lézert így meg tudja dobni a világon, akkor lehet, hogy sokat mondtam. Óriási játékokra képes, azonban nem lehet elmenni legnagyobb hibája mellett sem: nem vigyáz a labdára a zsebben. Ezen a meccsen két fumble-je volt, az utóbbi nyolcon pedig összesen 13, és mióta a ligában van, azóta is neki van a legtöbb. Ráadásul most is mindkettő buta fumble volt, nem a vakoldalról megütik és esélye sincs fajta, hanem hogy nem fogja két kézzel a labdát a zsebben, vagy épp akkor is küzd egy nagy játékért, ha már teljesen a védő szorításában van. Értékelem az igyekezetet meg minden, de meg kellene tanulnia, hogy ezt így nem szabad, mert épp ezek miatt volt szüksége a meccsnyerő drive-ra, egyébként hamarabb is elintézhette volna talán a mérkőzést az Eagles.
(katonadani)
New England Patriots @ Cincinnati Bengals 34 – 13
A Patriots visszatalált arra az útra, ami győzelmeket hozott neki a szezon elején. Vagyis a védelem annyi labdát szerzett, amennyit csak lehetett (jelen esetben ötöt), és abból is legalább egyet visszavitt TD-re, ezzel ellensúlyozva az offense tehetetlenségét. A támadók ugyanis ezen a meccsen sem mutattak túl sok életjelet. A nyitó drive kivételével (ami TD-vel is zárult) nem tudtak értelmes drive-okat vezetni, és további pontokat is csak azért sikerült szerezni, mert a védelem (meg a speciális egység) jó mezőnypozíciót adott nekik. Brady továbbra is pontatlan, csak a passzainak fele talál célpontot, a futójáték meg hol működik, hol nem. Ez a támadósor még mindig nem talált magára.
A védelem ellenben újra azt hozta, amit megszokhattunk tőle a szezon első felében. Ugyan a Bengalsnak sikerült a legelső drive-ból TD-t szereznie (21 mérkőzés utánjött ez össze), de ezután rendezték a soraikat, és a Bengals többet nem jutott el a célterületre. Stephon Gilmore nagyot játszott, 4 labdát is leütött, szerzett 2 INT-et, amiből az egyiket vissza is hordta TD-re. Hasonló teljesítményt nyújtott a másik CB J.C. Jackson is, aki szintén 2 INT-et szerzett, csak emellé még egy összeszedett fumble is összejött neki. Ők ketten voltak ezen a meccsen a legjobbak.
Ami a Bengalst illeti, tudtuk, hogy mit várjunk tőlük, és nem is csalódtunk. Egy félidő erejéig úgy tűnt, megszorongathatják a Patriotsot, de a második félidőben újra az 1/1-es csapat benyomását keltették, a sok labdavesztéssel és elrontott játékkal. Itt már mindenki arra vár, hogy véget érjen a szezon, és jövőre egy új irányítóval próbálkozhassanak újra.
A Patriots ezzel a győzelemmel bebiztosította a rájátszásszereplést, de a csoport még nincs meg, még egy fontos meccset kell nyerni hozzá jövőhéten.
(jarred)
Cleveland Browns @ Arizona Cardinals 24-38
A Browns a Cardinals elleni teljesítménnyel feltette a koronát idei szezonjára. Az Arizona pedig megmutatta, hogy a támadók részéről mindenképp komolyan kell venni.
Kliff Kingsburry érkezésével és Kyler Murray draftolásával várhattuk, hogy az offense részéről mindenképpen előrelép a csapat. A szezon végéhez közeledve pedig megláthattuk, hogy bizony ettől a Cardinals támadósortól jobb ha elkezdenek tartani az ellenfelek, már csak egy jobb védelem kéne az eredményekhez. Egész egyszerűen elképesztő, hogy a Browns nem tudott semmit sem kezdeni a támadások megállításával. Futásból összesen 226 yardot engedtek, próbálkozásonként 6,5 yardot. Az tisztán látszott, hogy Murray mobilitásával nem tudnak mit kezdeni, az idei 1/1-es 76%-os passzpontosság mellett 219 passzolt- és 56 futott yardig jutott. Azonban nem ő volt az offense kulcsembere hanem a szezon közben Dolphinstól érkező Kenyan Drake, aki 137 yardja mellett négy (!!!) touchdownt hozott össze.
A Cardinals védelemnek is a futás ellen gyűlt meg a baja. Nick Chubb 127 yardig és egy TD-ig jutott, de Mayfield passzjátékát viszonylag jól ölték meg: 247 yard mellett két TD és egy interception szerepel a Browns QB mellett. Társai sem segítették annyira dolgát, Beckham 66 yardja mellett volt, hogy az irányítója pontos passzát ejtette el. A nyár folyamán komolyan rendet kell tenni a fejekben és könnyen lehet változtatni kell az edzői stábon is, hiszen ettől a kerettől azért jóval többet várt mindenki.
Összességében pozitívumot a Cardinalsnál lehet levonni, hiszen látszik az elképzelés, hogy a Kingsburry mit szeretne elérni a támadókkal, de az eredményekhez még a védelmet is rendbe kell tenni. A jövőre tekintve a Murray vezette offense lehet egy olyan egység majd, amitől a védelmek rettegnek. A Brownsnál meg sorakozhatnak a negatívumok, elég rossz szájízzel fejezhetik be ezt az évet.
(kronikk)
Tampa Bay Buccaneers @ Detroit Lions 38-17
Nagyon durván bekezdett a Buccaneers (mármint a szokásos meccskezdő Winston interception után), ugyanis az első negyed végén Winston neve mellett 221 passzolt yard állt – ennél többet az utóbbi 40 évben csak ketten tudtak dobni -, míg a Lions összesen egy, azaz 1 yardot tudott megtenni az első periódusban. Gyorsan el is húzott a vendég gárda, de aztán a Lions valahogy vissza tudott jönni a meccsbe egy rövid időre, hogy aztán végül ismét elhúzzon a Bucs.
Winston 458 yarddal fejezte be a találkozót, ezzel ő lett a történelem első irányítója, aki két egymást követő meccsen is 450+ yardot passzolt. Kiosztott emellé 4 TD-t, amiből hármat Breshad Perriman kapott el, aki karriernapot tartott (5 elkapás, 113 yard). A Buccaneers szerencsétlenségére Mike Evans után másik sztárelkapóját, Chris Godwint is elvesztette, minden bizonnyal nem látjuk már idén a pályán.
Ki kell még emelni Shaq Barrettet, aki újabb sackjével 16,5 egységhez ért el, amivel beállította Warren Sapp franchise rekordját.
A Lionsnál semmi változás, az offense továbbra sem értékelhető a sérülések miatt, a védelem viszont igen, és továbbra is pocsék. Jahlani Tavait lehet esetleg kiemelni, az újonc linebacker szerzett egy interceptiont és egyébként is jól játszott. A támadóknál pedig megemlíteném Wes Hillst, aki nem olyan régen még biztonsági őrként dolgozott, ráadásul volt egy majdnem halálos autóbalesete is, most viszont felhozták a gyakorlócsapatból és kvázi ő lett a kezdő futó. Csak 21 yardot hozott össze, de mellé két TD-t is feltett a táblára – a második pillanatában így nézett ki a statisztikai lapja: 9 futás, 6 yard (0,7-es átlag), 2 TD.
(katonadani)