Prémium cikkek
Patrick Mahomes, a Red Raider
Sokan emlékeznek, hogy pontosan hol is voltak 2001. szeptember 11-én (elnézést az amerikai hivatkozásért, de egyrészt amerikai sportról lesz van szó, másrészt pedig „a sokan emlékeznek, hol voltak 1848. március 15-én” talán kevésbé hat realisztikusan a mai világban), én ezzel szemben arra emlékszem pontosan, hogy hol voltam 2014. szeptember 26-án körülbelül délután 4 órakor, három albérlettel és két kisebb vállsérüléssel (ne próbáljatok úgy dobni, mint Mahomes) ezelőtt. Bár élőben sajnos nem voltam jelen a Texas Tech – Oklahoma State meccsen és még a tv-ben sem követtem live, de az egyetemről hazaérve első dolgom volt felnézni youtube-ra, hogy vajon feltették-e már az előző napi találkozót. Nem is sejtettem, hogy történelmi eseményeknek leszek majd szemtanúja.
[quote]MB vendégcikkét olvashatjátok.[/quote]
Bemutatkozás
A 4. negyed legelején a Texas Tech aktuális irányítója Davis Webb (volt Giants 3. körös választott) egy scramble után lassan kelt fel a földről, majd az oldalvonal felé jelzett, hogy ápolást kér. A jelzés láttán a csereirányító szaporán dobogó szívvel a sisakja felé nyúlt és elkezdett melegíteni.
Mahomes első pillanatai az egyetemen
Sok mindennek kellett megfelelően alakulnia, hogy Patrick Mahomes (avagy Mahóméz, ahogy az első számú kommentátor beharangozta a nézőknek) legyen az előbb említett csereirányító azon az ominózus hűvös, stillwateri estén. Kereken három irányító transzferelt másik csapathoz (egyetemek között alapvetően nincs NFL jellegű csapatváltás, de a játékosok természetesen ugyanúgy válthatnak iskolát, mint nem sportoló társaik), ami azt jelentette, hogy csak ő és Webb maradt reális QB opció a Tech-nél. Emellett Mahomes végzős gimnazistaként az MLB drafton is választható volt, amivel kapcsolatban akkoriban azt nyilatkozta, hogy ha eleget fizet neki a csapat, mely draftolta, a baseballt fogja választani (hála az égnek, hogy nem volt ilyen – a 37. körben választották ki).
Mahomes első egyetemi snapjét nem éppen ideális körülmények között kapta meg centerétől. A Red Raiders 10 pontos hátrányban volt és 3rd&24-en kellett volna csodát művelnie a fiatal irányítónak. Mivel az élet nem tündérmese, Mahomes első meccse nem alakult éppen filmbe illően. Egy 14 yardos QB draw után a Tech elpuntolta a labdát, majd a következő drive-on Mahomest először sackelték második kísérletkor, ezután pedig első passzkísérlete gyanánt egy elképesztő, majdnem-sackből – saját fumble-jét a földről felvéve – elkapásból felpattanó, meccset végleg eldöntő interceptionnel mutatkozott be a jövőbeli NFL MVP.
Mahomes első passzkísérlete – interception
Mivel Webb sérülése nem volt súlyos, Mahomes a következő két meccsen csak mellékszereplőként jutott szóhoz, többek között egy egészen durva 27-82-es TCU elleni vereség 4. negyedében.
Mahomes első szezonjában finoman szólva sem váltotta meg a világot, látszott rajta, hogy még nincs felkészülve az egyetemi szintre. Webb újabb sérülése után, első kezdőirányítói meccsén egy TD-t sem tudott vele szerezni a Red Raiders és egy fumble-je után nem is küldte Kliff Kingsbury vissza a fiatal játékost a pályára, inkább a harmadik számú irányítóját választva – Vincent Testaverde-t (akinek ismerős a név, Vincent édesapja, Vinny Testaverde 21 évet húzott le az NFL-ben miután ’87-ben elsőként választotta őt a drafton a Buccaneers).
Sajnos be kell vallanom a freshman Mahomes játékát nézve én magam sem láttam benne a jövőbeli NFL sztárjátékost, de még egy közepes egyetemi QB-t sem. Emlékszem, egyszerűen nem értettem, hogy miért nem Testaverde-t favorizálja Kingsbury.
A gyenge kezdés után azonban Mahomes nem csak hogy belerázódott az egyetemi ligába, hanem egyenesen elképesztő teljesítményt tett le az asztalra az év utolsó három meccsén. 14 TD-t szerzett (141 kísérletből, csak 2 INT-tel), az utolsó héten 45-20-ról egy negyed alatt visszahozva csapatát a majdnem playoff résztvevő Baylor ellen (2 pontos kísérlet 48-46-nál másfél perccel a vége előtt).
A bravúros szezonzárás után nem is volt kérdés, hogy 2015-re felcserélődnek a szerepek, Patrick Mahomes lesz a Texas Tech kezdő irányítója, Webb pedig a tartalék.
Második év
Sophomore évét hasonlóan magas szinten kezdte, mint ahogy freshman évét zárta. Két 4 TD-s meccsel nyitotta a szezont, majd a negyedik héten vezérletével (428 total yard, 3 TD) egy utolsó perces 4th&goal TD-n múlt, hogy nem tudták legyőzni az akkor harmadiknak rangsorolt TCU csapatát. A szezonban számos bravúros meccset hozott le, az év fénypontjai között lehet említeni például az Iowa State elleni győzelmet, ahol 72%-os pontossággal passzolt 5 TD-t, miközben a Red Raiders 66-31-re ütötte ki a Cyclonest, esetleg mikor a 10. héten az övéit utolsó pillanatig meccsben tartva a 8-0-val álló Oklahoma State ellen 69%-os pontosággal passzolt 4 TD-t és szerzett 526 total yardot, vagy éppenséggel a Kansas State elleni 79%-os pontossággal szerzett 3 passzolt és egy futott TD-jét, 398 total yardot szerezve.
A szezonban a 13-ból mindössze két meccsen maradt 300 total yard alatt, először a későbbi playoff szereplő Oklahoma hajszolta bele 4 eladott labdába, majd a West Virginia boom-or-bust védekezése tartotta 200 passzolt yard alatt, bár a WVU ellen legalább 73 yardot a földön tudott a közösbe tenni és a Red Raiders győztesen hagyta el Morgantownt.
Mahomes 2015-ben másodévesként még messze nem volt kiforrott játékos, túl gyakran járt a favre-i kútra, hiába tört el 15-ször is a korsója, ami egyébként a harmadik legtöbb INT volt a szezonban. A totál statisztikái így is kiemelkedőek volta, ami annak köszönhető, hogy a második legtöbb passzkísérlete volt a teljes FBS-t tekintve (meccsenként 44, ami egészen elképesztő egy true freshman QB-tól). Különösen hatékony sem volt a játéka, passzpontossága (64%), vagy éppen yard/passzkísérlet mutatója (8,1 – legjobbak 9 felett szoktak lenni az egyetemen) sem volt jelentős.
Utolsó felvonás
A 2016-os szezon előtt már többen figyeltek a Texas Tech irányítójára, köszönhetően az előző évben mutatott játékának. A csapatot is sokan a tűz közelébe várták a Big XII-ben; javuló védelemmel és egy ilyen kaliberű irányítóval kiegészülve reális esélye volt a Tech-nek, hogyha megnyerni nem is fogják a konferenciát, de legalább megszorongatják nagyobb csapatokat.
Sajnos a fenti kijelentés igazságtartalma csúnyán elvérzett már a második héten, amikor a Red Raiders 55-68-ra kapott ki az Arizona State-től, hét (hét!!!) futott TD-t engedve az ASU csere (!!) futójának Kalen Ballage-nak. A teljes összeomlás védelmi oldalon háttérbe szorította Mahomes közel 600 (!) yardos, 6 TD-s teljesítményét, 72%-os passz pontossággal, amivel egész a 4. negyed közepéig 10 ponton belül tartotta csapatát.
Mahomes a szezon első három meccsén 18 TD-t és több, mint 1600 yardot szerzett összesen, felkerülve minden valamirevaló Heisman-watch listára.
Szezonjának és talán egész egyetemi karrierjének csúcsa egyértelműen az Oklahoma elleni 59-66-ra végződő őrület, ahol Mahomes és csapata összesen 854 yardot szerzett, Mahomes ebből egymaga 819-et (!!), ami azt jelenti, hogy mindössze 35 yarddal tudták csapattársai kisegíteni az irányítót több, mint 100 play alatt. A meccs maga nagyon jól foglalja össze a Tech 2016-os szezonját, Mahomes minden mágiája ellenére a védelem egészen elképesztő negatív magaslatokba (alacsonylatokba?) törve húzta keresztül Mahomesék igyekezetét. Az irányító egyébként a meccsen 88 passzt kísérelt meg és 12-szer futott a labdával, azaz egymaga kerek 100 játékban vett részt röpke 3,5 óra alatt. Kíváncsi lennék, vajon másnap reggel mégis hogy volt képes kikelni az ágyból.
Az Oklahoma elleni találkozóhoz hasonló meccsek sora tarkította 2016-ban a Texas Tech szezonját:
- Vs Kansas State: 62 passzkísérlet, 73%-os pontosság, 500+ yard, 6 pontos vereség
- Vs Texas: 59 kísérlet, 367 yard, 8 pontos vereség
- Vs Oklahoma State: 51 kísérlet, 361 yard, 1 pontos vereség (1:44-gyel a vége előtt egyenlítő TD mellé kihagyta a rúgó az extra pontot – ezt legalább nem lehet a védelemre kenni)
Összeségében 5 meccsen eresztett el több, mint 50 passzt, kivétel nélkül mindegyiket elvesztette a TTU és nagyon maximum kettőre lehet rámondani, hogy ha kicsit jobban játszik a támadósor (tehát extrém jó helyett pont tökéletesen), megnyerhette volna a Red Raiders a meccset.
Mahomes utolsó egyetemi évét talán a legjobban összefoglaló statisztika és bennem örökre megmaradt játékok képe, hogy a Tech vezette a ligát 3rd down conversion %-ban (51,7%) annak ellenére, hogy folyamatosan 3rd&12 és hasonlókba néztek bele. Kingsbury megoldása erre egyszerűen az volt, hogy felállunk öt elkapóval, empty set és Mahomes majd megoldja. És ez a recept tökéletesen működött!
Junior éve az irányítónak – bár a csapat sikerek elkerülték – egyértelműen jobban sikerült, mint az azt megelőző. Vezette a ligát passzolt yardok (5000+, 421/meccs), total yardok és TD-k tekintetében (második és harmadik egy bizonyos Deshaun Watson és Lamar Jackson volt abban az évben), javított a hatékonysági számain is (64->66%-os pontosság és 8,1->8,5 yard/passz).
Draftra készülve
A 2017-es draft előtt Mahomesról megoszlottak a vélemények, sokak szerint a számai mesterségesen felpumpáltak egy csak egyetemen működő offense és a gyenge védelem miatt folyamatosan passzra kényszerült felfogás miatt. Szintén a szemére vetették, hogy csapatszinten semmit sem nyert, de tekintve, hogy Deshaun Watsonnak meg azt rótták fel, hogy túl sok mindent nyert, ezáltal ő csakis egyetemen képes nyerni, ez viszonylag kevésbé komolyan vehető érv volt.
Sajnos itt is be kell vallanom, hogy bár minden pillanatát imádtam nézni Patrick Mahomes egyetemi karrierjének, egy pillanatig sem gondoltam, hogy valaha is jó NFL irányító válhat belőle. Az air raid és különösen Kingsbury alatt nem nehéz űrszámokat produkálni offense oldalon (konkrétan maga Kingsbury is 5000+ yardos végzős évet produkált, utána pedig még a kanadai ligában sem tudott szóhoz jutni) és 2016-ban az NFL-ben pont Jared Goff vesszőfutását nézhették végig a mazochizmustól szenvedő szurkolók, aki Mahomeséhoz nagyon hasonló számokat hozott le egy évvel korábban.
Persze egyiküknek sem voltak meg azok a természetes adottságai, amik a Chiefs irányítójában megtalálhatók, névleg az egyik legerősebb kar a ligában, baseball előélet, ami lehetetlen szögekből való dobásokat is elérhetővé teszi, és a mobilitás, aminek köszönhetően Mahomes nincs a zsebhez kötve és mint a 2019-es playoffban látható is volt megfutni is képes pár yardot, ha a passz épp nem érhető el. Ezen képességei messze a klasszikus air raid QB-k fölé emelik az NFL 2018-as MVP-jét.