Legveszélyesebb szabadügynökök

Minden évben a holtszezon egyik legizgalmasabb időszaka, amikor a szabadon igazolható játékosok új csapatot találnak maguknak, és elindul a játékosvadászat. Azonban mindig vannak olyan szabadügynökök, akik nagyot szakítanak ebben az időszakban, holott közel sem érdemelnének annyit. A következő listában arra fogok tippelni, hogy melyik játékosokat fogják a GM-ek túlfizetni, amit 1 vagy 2 év után már nagyon bánni fognak. 

• Jameis Winston, QB

Amikor elkezdtem összeírni a listát egyértelműen Jameis neve ugrott ugrott be elsőként. Az egykori 1/1-es játékosról már egyszer félig lemondtak, majd kifejezetten Arians érkezése miatt kapott még egy esélyt. Az Arians hatás rá is érvényes lett 2019-re és karrierjében először 5000 yard felé jutott, valamint TD-kben is egyéni rekordot döntött, de a 30 interception nemhogy egy, de két szezonra sem lett volna kevés. Ugyanakkor annak ellenére, hogy már több edző és rendszer alatt is látszottak Winston erősen limitált képességei, nem lennék meglepve, ha valaki kezdő QB-ként számolna majd vele 20-25+ milliós fizetéssel és meccsnaponként egy levél xanax-szal.

• Derrick Henry, RB

A rossz csapatépítés alapja: fizess meg nagyon egy futót. 2019-ben az alábbi csapatokban voltak a legdrágább RB-k a ligában: Cowboys (Elliott), Rams (Gurley), Jets (Bell), Cardinals (Johnson), Falcons (Freeman).

Mi a közös ebben az 5 csapatban? Egyik sem jutott rájátszásba, sőt a Dallasnak és a Ramsnek most meghatározó emberekről kell lemondania azért, mert agyonfizettek 1-1 RB-t. Henry egy remek játékos, helye van a liga legjobb futóinak listáján, de egyszerűen a futó posztra nem szabad annyit áldozni, amennyit reálisan el fog kérni Henry (no1 pénz vagy annak közvetlen közelében ~ 14 millió).

• Melvin Gordon, RB

[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]

Az indoklás jó része ugyanaz, mint Henry esetében, de míg Derrick legalább posztja krémjéhez tartozik, addig Gordon egy teljesen átlagos képességű futó és ennek ellenére akar vagy akart elit közeli pénzt. Jól mutatta a valódi értékét, hogy a holdouttal kezdett szezonja után csupán azt érte el, hogy az egész világ megtudta, mennyire is jó játékos Ekeler és mennyire van túlértékelve Gordon. Az évi 15 millió az esetében nem lesz releváns, de még évi 7-9 milliót is nagyon túlzónak érzek egy olyan játékosért, akit jó eséllyel akár a draft harmadik napján is tud az ember pótolni.

• Eric Ebron, TE

A 2018-as Luck melletti szezonja sokakban feledteti, hogy Ebron egyáltalán nem megbízható elkapó, ráadásul egyáltalán nem domináns blokkoló. A Detroitban eltöltött 4 éve után a coltsos időszaka valóban szebben nézett már ki, de még Indianapolisban is inkább úgy voltak vele, hogy jó előre kijelentik, hogy nem kell nekik Ebron a továbbiakban és inkább újraigazolták Jack Doyle-t. A liga azonban nincs eleresztve tight endekkel és az idei évben a drafton is elég gyenge a felhozatal, így simán látom magam előtt, hogy valaki évi 8-9 milliót, vagy akár még több pénzt is kínál Ebronnak, amit a 2. meccsén bemutatott 5. droppja után már nagyon fognak sajnálni.

• Kelvin Beachum, OT

Noha nem egy top név, a top poszt miatt lehet helye a listán. Karrierje kezdetén a Steelersben néha nagyon is ígéretes prospectből nem lett több, mint egy gyenge kezdő szint. Azonban ha vak oldali tackle vagy, még gyenge kezdőként is simán elkérhetsz 10 milliót évente. Ez a pénz azonban nagyon sok egy olyan játékosnak, aki a posztja legjobb 25 játékosában nincs benne.

• Bud Dupree, Edge

Nincs az embernek egy kicsit Nick Perry érzése? Korábbi első körös játékos, akit már szinte elkönyveltek totális bustnak, majd contract yearben lenyomja élete szezonját és tartja a markát, hogy kérné a pénzt. Egyesek már 15 milliós éves bérről is beszélnek, ami ha 3-4 éves szerződést nézünk, kész vicc egy one year wondernek. Nem lehetetlen, hogy karrierje első négy éve csak pech volt és a tavaly látott Bud az igazi, és akkor nagyon fog örülni a leendő csapatának szurkolója, de én úgy vagyok most vele, hogy mindegy ki fizeti ki neki ezt az összeget, csak ne az én csapatom!

• Leonard Williams, iDL

Ha igazak a hírek, Williams is körülbelül évi 15 milliós bért szeretne magának és az sincs kizárva, hogy már meg is kapta. De nem mondott volna le a Jets sem a játékjogáról és draftolta volna a helyére a druszáját (Quinnen Williamst), ha Leo megérné ezt a pénzt. A ligában jelenleg 7 belső védőfalember keres 15m/y felett: Donald, Cox, Jarrett, JJ Watt, Atkins, Short és Casey. Nos Williams messze nincs ezen nevekkel egy szinten, de még csak nem is egy minőségbeli különbség van közöttük. Bárki is fizeti ki neki a tízen sok milliót (Giants?), szinte látni, hogy 2022-ben már próbálja kivágni őt leendő csapata.

• Blake Martinez, LB

Kezdeném azzal, hogy Martinez egy baromi szerethető játékos, akinél van rosszabb belső LB a ligában, de rengeteg jobb is. A 13-14 millió körüli igénye talán még a duplájánál is több, mint amit fizetnék érte. Az elmúlt 3 évben bemutatott 443 tackle elég impresszív szám, de Martineznek ez volt a szerepe Green Bayben. Egyedüli ILB-ként arrasa le, amit a DL elődolgozott neki. Ráadásul rendkívül hektikus játékos. Egyik szezonban a futás ellen remek, a másikban a coverage-ben, de sosem áll össze ez egy szezonra. A számokat új állomáshelyén is fogja hozni, mert megbízható tackle osztó, de ha ezt 3-4 yarddal hátrébb csinálja, mint kellene akkor nem lesz benne nagy öröme a csapatának.

• Justin Simmons, S

Kicsit itt csaltam. Simmonst sem gondolom egyáltalán rossz játékosnak. Azonban évi 13-14 milliót csak olyan safetyknek fizetnék, akik kiemelkedőek. Matthew, Thomas, Byard, a következő nagy pénz esélyese Jamal Adams mind olyan játékosok, akik a posztjukon nem csak jók, de a legjobbak között vannak. Ennek ellenére Simmonst egy jó kezdőnek tartok, de semmi több. A safety poszt pedig – ha nem vagy playmaker vagy korszakos tehetség – nem tud annyit a játékhoz hozzátenni, hogy megszolgálja ezt az összeget. Az idei piac másik top neve a poszton Anthony Harris, akire ugyanígy fel lehetne hozni ezeket az érveket és őt se szívesen igazolnám le a kedvenc csapatomba hasonló összegért, de úgy voltam vele, hogy ha nagyon dönteni kell, még mindig inkább az ex-vikinget szerződtetném tízen pár millióért, mint Simmonst, de persze inkább fizesse meg őket más.

• (Shaquil Barrett, Edge) 

4 év alatt 17 sack és konstansan csupán rotációs szerep Denverben, majd új környezet Tampában és ő lett az NFL sack leader. A one year wonder párhuzam elsüthető esetében is, akárcsak Dupree-nél, de pont amiatt, mert Barrett korábbi éveiben nem lehetett kezdő, az erős vetélytársak miatt nálam kicsit elkülönül a két eset egymástól. A döntésem itt is úgy nézne ki, hogy ha hosszútávú szerződést kell adnom neki vagy Dupreenek, akkor Shaquilt választanám. Teszem hozzá az esetében nagyon okos lépés volna a Buccaneerstől, ha sikerülne tagelni és lenne még egy év, amikor meg lehet nézni, valóban tud-e olyan domináns lenni, mint 2019-ben. Ha nem ugorja meg a lécet, legalább nem fizettél ki több évre neki 15 millió körüli összeget, azonban ha megugorja, akkor jövőre maximum 3-4 millióval kell többet adni neki, de már biztos lehetsz benne, hogy egy jó játékosnak adtad ezt az összeget és nem csak egy kiugró szezont hozó srácnak.

• (Ryan Tannehill, QB)

Az egész szabadügynök piac egyik legnagyobb kérdése, hogy ki és mennyit fog fizetni 2019 legnagyobb sztorijának. Érv rengeteg van pro és kontra is, hogy megérdemelné-e Ryan a 25+ milliós szerződést vagy sem. Én próbálnék a Titans helyében taget tenni rá és megnézni még egy évig, hogy melyik is az igazi Ryan. Az amelyik Miamiban játszott (és tavaly a rájátszásban), vagy amelyik beszállt szezon közben Mariota helyére és bevezette a PO-ba a Titanst.

[/ppp_patron_only]