A jövő sztárjai – Denzel Mims

Az idei draft process egyik legnagyobb nyertesével ismerkedhetünk most meg. A draft legmélyebb egységében egészen rövid idő alatt jött fel úgy a boardokon Denzel Mims, hogy egy egykor épp csak második napos tehetségnek gondolt srácból mára már konszenzus top5-be illő elkapó vált. 

A játék bizonyos elemeiben nincs nála jobb prospect az idei classban, de persze minden éremnek két oldala van. A testkontrollja és az atletikai paraméterei – sebesség, ruganyosság, robbanékonyság – alapján lehetne akár a class legjobb elkapója is, ha nem volnának ott a kérdőjelek a kezei megbízhatósága vagy épp a kérdéses útvonalfutási képességét illetően.

Erősségek

[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]

Nem is lehet mással kezdeni, mint a felépítésével. 190 cm (6’3″) magas, körülbelül 93 kiló (207 lb) és majdnem 34 inches a karfesztávja. Ilyen az ideális X receiver, de a felépítés persze csak egy aspektus. A jó adottságokhoz jó atletikai képességek is kellenek. Ha voltak is kérdőjelek ilyen téren körülötte, azt a combine-on 100%-ig szerte foszlatta. Az egyik legnagyobb nyertese lett a játékosfelmérőnek. 4.38 másodperces 40 yardos ideje a harmadik legjobb volt az elkapók között, de a 10 yardos részideje is elit kategóriába tartzik (a felső 96% és 95%). A domináns egyenes vonalú mozgás mellett a 3 cone drillnél is tarolt, ami jól mutatja, hogy rendben van az irányváltási képesssége és a robbanékonysága is. Végül de nem utolsó sorban pedig az ugrószámokat is ki lehet emelni. Mind a távolugrásban, mind a súlypontemelkedésben kiemelkedő eredményei voltak.

Csupán remek felépítéssel és atletizmussal még nem lesz valakiből kiemelkedő prospect. Amibe igazán bele lehet szeretni, az Mims nagy játékai. Kétélű fegyverek Mims kezei, amit majd később ki is fejtek, de kevés játékosnak van olyan látványos elkapási összefoglalója, mint neki. Soccer kapusok vetődésére hasonlító elkapások, feldobott 50/50-es labdáknál való agilissága, egészen lehetetlen testhelyzetekben való elkapásai lenyűgözőek. Ő az a receiver, akinél minden pillanatban ott van az esély, hogy a forduló legszebb elkapását hozza. A legnagyobb elkapási rádiusa van az idei classban. Nagy karfesztávja és kiváló test konrollja miatt gyakorlatilag nincs olyan labda, amit ne lenne esélye megszerezni.

Az úgynevezett hátsó vállas dobások, amikor az irányító az elkapó feje felett, annak távolabbi vállához dobja a labdát nem csak irányító, de elkapó szempontból is az egyik legnehezebb fajta. Mims a class legjobbja az ilyen fade játékokban. Kiválló a testkontrollja a levegőben. Bámulatos, hogy megtartja az egyensúlyát és nem tudják elnyomni a levegőben. Ezt ötvözve a kiváló ruganyosságánál sokszor egyszerűen csak lelopja a corner feje felől a labdát. Az ilyen elkapásai azok, amik igazán különleges fegyverré teszik őt.

Érzi, hogy mikor kell felugrani és sokszor olyan jó ütemben teszi ezt meg, hogy meg sem kell küzdenie a labdáért a CB-vel. Ha kell, akkor a labda és a védő közé ugrik be, ha kell eladja, hogy a corner jó pozícióban van és az utolsó pillanatban vetődik el oldalra és csinál szokszor nehéz labdákból könnyűnek tűnő elkapásokat.

Kevés elkapónál emelhető ki, de Mims az a fajta receiver, aki hatékonyan tud futásblokkolásban is segíteni. Nem “büdös” neki a piszkos meló és külső zóna futásoknál a cornereket simán ki tudja venni a játékból. Fegyelmezett és jól tartja a cornerét, tudja merre kell blokkoljon és nem engedi el az emberét.

Gyengeségek

Az eddigiek alapján sokat az új Julio Jonest is láthatnák Mimsben és furcsálhatnák, miért nem a legjobb elkapó prospect a classban. Ezek első számú okai a droppok. Mims képes talán a legszebb, legbámulatosabb elkapásokra a classból, de a legérthetetlenebb ejtésekre is. A kezei baromi jók, de nem megbízhatóak. Az elmúlt 2 szezonban nem kevesebb, mint 18 dropja volt 139 labdából, ami rengeteg. A három éves karrierje ráadásul azt mutatja, hogy nem igazán lehet abban bízni, hogy kinőné majd ezt. Ha hasonlítani kell valakihez ebből a szempontból, akkor talán Amari Cooper jut az ember eszébe.

A másik legnagyobb kérdőjel a route tree-je. Nem futtattak vele túl sok útvonalat a Bayloron és azokat se hajtotta végre olyan pontosan, mint ahogy az NFL-ben elvárható volna. A dolog abból a szempontból furcsa, hogy a football IQ-ja megvan, a képességei is adottak, mégsem sikerült igazán kicsiszolni az útvonalait.

Nem látszódott a karrierjében a felfelé ívelő pálya. 2017-ben sophomore évében berobbant, és nagyjából ugyanazokat lehetett elmondani róla, mint most 2019-ben. Már akkor is 1000 elkapott yard fölé jutott és látszódtak a drop problémai.

Bár jó átlagokat hoz elkapásonként, viszonylag kevés yardot hoz az elkapás után. Úgy gondolom, hogy megfelelő képzéssel ez fejleszthető volna, hiszen agilitása, robbanékonysága megvolna hozzá, de valahogy ösztönösen nem túl erős benne.

Kérdéses, hogy az NFL jobb press man cornerei ellen mennyire tud majd szeparálódni. Nem használja elég jól a kezeit a snap után az elszakadáshoz. Aggresszívebbnek kellene lennie és ki kellene használnia a sok esetben adódó testi fölényét.

Összegzés

Összegezve azt lehet talán elmondani Mimsről, hogy ő az a játékos, akit az egyik playben a fél világ magasztalni fog egy olyan elkapás után, amit még NFL-szinten is csak a kevesen tudnak végrehajtani, majd a következőben az új Agholor titulussal bélyegzik meg egy arcpirító drop után.

Nem egy rendszerfüggetlen elkapó. Pontatlan irányító mellett kevésbé tudna kibontakozni. Egy pontos QB meg tudja dobni azokat a labdákat, amikben Mims igazán elit, a hátsó vállas dobásokat, a magasra feldobott 50/50-es labdákat. Továbbá egy jó elkapó edző vagy olyan támadókoordinátor kellene mellé, aki újra tudja képezni az útvonalait. Nem kell teljesen elölől kezdeni, de azokat a finom mozdulatokat, amikkel le lehet rázni a cornert át kell dolgozni, és persze bővítenie kell a repertoárját.

Az esetleges negatívumok ellenére azonban nem szabad lemondani egy olyana WR-ről, aki ilyen fantasztikus elkapásokra képes.

[/ppp_patron_only]