Erősorrendünk bemutatásának harmadik részében már a liga azon csapatait mutatjuk be, akiknek elsődleges céljuk a rájátszásba való bejutás, sőt, találkozhatunk olyanokkal is, akik nem titkoltan vágynak a Super Bowlba. Szerepelni fog két tavalyi konferenciadöntős, és több csoportban is felfedjük, melyik franchise-t tartjuk a legerősebbnek.
A listát hét szerkesztő (Balázs, Bálint, Dani, Höri, Jarred, Józsi, Patrik) állította össze, az összpontszám megállapítása során figyelmen kívül hagytuk a legalacsonyabb és legmagasabb helyezéseket, hogy a szélsőséges véleményeket kivegyük az egyenletből.
Korábbi helyezettek:
32. Carolina Panthers
31. Jacksonville Jaguars
30. Washington Football Team
29. Cincinnati Bengals
28. Miami Dolphins
27. New York Giants
26. New York Jets
25. Los Angeles Chargers
24. Chicago Bears
23. Las Vegas Raiders
22. Detroit Lions
21. Denver Broncos
20. Cleveland Browns
19. Los Angeles Rams
18. Atlanta Falcons
17. Arizona Cardinals
16. Houston Texans
Helyezések: 10., 11., 12., 17., 18., 19., 19.
Legnagyobb erősítés: Watson új célpontjai
Legnagyobb veszteség: DeAndre Hopkins
Legerősebb pont: Watson mágiája
Leggyengébb pont: Bill O’Brien egyeduralma
A tavalyi tíz győzelmével megnyerte a csoportját a Texans, amit leginkább annak köszönhet, hogy a támadósor kiemelkedően jól játszott, sikerült a ráncfelvarrás a passzblokkolásban és Watson hozta azt, amiért top 5-ös irányítónak tartják. Eltekintve attól, hogy a drafttőkéjét előre két kézzel szórja a front office, a dolgok kezdtek összeállni Houstonban, hogy egy stabil topcsapat alakulhasson ki…egészen március 20-ig. Ezen a napon cserélte el a csapat DeAndre Hopkinst a Cardinalshoz, ráadásul nagyon alacsony áron, ami negyed év távlatából még alacsonyabbnak tűnik az azóta megkötött üzletek fényében.
Természetesen nem egy játékos jelenlétén áll vagy bukik egy franchise sikeressége, de Hopkinst pótolni nem lehet, még akkor sem, ha Cooks és Cobb megfelelő minőséget képviselnek. Így pedig nagy kérdés lesz, hogyan fog muzsikálni az offense, mennyire tudnak majd a védelmük előtt járni, ahol a back7-ben azért bőven találni olyan pontot, ami erősítésre szorult volna. Temetni azonban nem szabad a csapatot, de érdekes lesz megnézni, hogy a Titansszel és Coltsszal alkotott triójukból ki jön ki győztesen az év végén.
15. Pittsburgh Steelers
Helyezések: 9., 9., 13., 14., 14., 15., 16.
Legnagyobb erősítés: Ben Roethlisberger visszatérése
Legnagyobb veszteség: Javon Hargrave
Legerősebb pont: a passzsiettetés
Leggyengébb pont: cornerback poszt
2019-ben a Steelersnek esélye sem volt, hogy beleszóljon a Ravens dolgába, a nagy rivális dominálta az egész konferenciát, az Acélosok Big Ben lesérülésével pedig a teljes középszerűségbe csúsztak le. Ez fordulhat meg idén 180 fokkal, ha a veterán irányító egészséges tud maradni, mert a köré összerakott csapatban bőven megvan a potenciál, hogy egy komolyabb playoff menetelést tudhasson magáénak.
A támadófal ligaszinten is kiemelkedő, a pass rush nagyon erős, a skill játékosok jól egészítik ki egymást, egyetlen gond csak, hogy hogyan fogják a védelem hátsó fertályán levédekezni a passzt. A cornerback poszton ugyanis nincsenek túlzottan eleresztve, és még az elit passzsiettetés sem tud annyit hozzátenni, hogy ne lehessen komoly sebeket ejteni a védelmen. Mindenesetre Dunának nem kell menni, sokkal üdébb szezon áll a csapat előtt, mint amilyet tavaly produkáltak, és újra ott lesznek, hogy borsot törjenek a Ravens orra alá.
14. Tennessee Titans
Helyezések: 4., 8., 10., 12., 14., 15., 20.
Legnagyobb erősítés: Isaiah Wilson draftolása
Legnagyobb veszteség: Jack Conklin
Legerősebb pont: a Henry vezette futójáték
Leggyengébb pont: a passzsiettetés
Egy stabil, átlag fölötti teljesítményt hozó szezont vártak nagyon sokan 2019-ben a Titanstől, de azt nagyon kevesen látták jönni, hogy a playoffban egymás után üti el a továbbjutástól a Patriotsot és a Ravenst. Ugyanígy kevesen látták jönni, hogy a franchise megmentője Ryan Tannehill lesz, aki úgy szállt be a csapatba, ahogy korábban senki, és olyan teljesítményt hozott, hogy a csapatnak megérje vele hosszútávra is hosszabbítani.
Azonban a közelmúlt sikerei sem élnek olyan erősen a tudatunkban, hogy ne legyen az egyik legmegosztóbb csapat a Tennessee, ezt mutatja az is, hogy a negyediktől egészen a huszadik helyig kapott besorolást az idei erősorrendünkben. Nagy kérdés, hogy tudnak majd a tavalyi sikerekre alapozni, mennyire marad domináns a Henry vezette futójáték, de a legnagyobb kérdőjel továbbra is Tannehill körül van. Ha a támadófal nem esik túlzottan vissza és a coaching is úgy fog működni, mint tavaly, akkor playoffba fognak menetelni, még azzal együtt is, hogy a védelemben vannak lyukas posztok.
13. Buffalo Bills
Helyezések: 6., 8., 10., 11., 12., 16., 20.
Legnagyobb erősítés: Stefon Diggs érkezése
Legnagyobb veszteség: ?
Legerősebb pont: a back7
Leggyengébb pont: az irányítójáték
Nagyon kényelmes helyzetben érezhette magát a Bills azzal, hogy Brady eligazolt a divízióból, hiszen egy kompetens irányító hiányában a Patriots kerete nincs egy szinten azzal a játékosállománnyal, amit a Buffalo fel tud mutatni. Egyértelműen a legjobb és legerősebb kezdő 22 náluk van, és ami nagyon fontos még, hogy a tavalyi kezdő snapek 88 százaléka visszatér a csapathoz, ami óriási előny annak tekintetében, hogy milyen limitált idejük lesz a csapatoknak a felkészülésre. A helyzeten csupán Cam Newton érkezése rontott kicsit, akivel a Pats nagy menetelésre készülhet, ezzel sok borsot törve a nagy robbantásra készülő Bills orra alá.
A Buffalónak szinte mindene megvan ahhoz, hogy komoly contender lehessen, a védelem az egyik legjobb a ligában, a támadófal és a skill playerek kiváló minőséget képviselnek, de minden Josh Allenen áll vagy bukik. Hiába a jó edzői tevékenység, a kényelmes környezet a fiatal irányító köré, egyelőre Allen nem tudja kihozni magából azt, amiért olyan magas draftjogot áldozott a Bills, ez pedig végzetes lehet egy ilyen tehetséges keret sikereit illetően.
12. Indianapolis Colts
Helyezések: 6., 8., 10., 12., 12., 15., 19.,
Legnagyobb erősítés: Philip Rivers
Legnagyobb veszteség: Eric Ebron
Legerősebb pont: a támadófal
Leggyengébb pont: a secondary
A Colts tipikusan az a csapat, amelyik 2019-ben pontosan egy dologra volt attól, hogy contendernek nevezhesse magát: egy kezdő kaliberű irányítótól. Luck visszavonulásával Brissettre hárult a feladat, hogy vezesse a csapatot, de egészen hamar világossá vált, hogy nem ez a helyes út. Adódott tehát a probléma, amire Philip Rivers érkezett megoldásként, aki bár nem mai gyermek, de maradt még a tankjában, ráadásul egy olyan támadófal mögé érkezik, amihez hasonlót régen látott korábban. Az offense oldaláról a kérdés tehát az maradt, hogy milyen lesz Rivers kiszolgáló személyzete, hogyan fognak fellépni a fiatal elkapók Hilton mellé.
A védelem felé fordulva, egy másik nagynevű érkezőt is köszönthetünk a csapatban, aki nem más, mint Buckner, a liga egyik legveszélyesebb belső védőfalembere. Sokakat meglepett, hogy a Colts feladta érte az 1/13-as cetlijét, majd később meg is fizette őt, de jelenléte egyértelmű kulcs lehet az AFC déli csoportjának megnyerésében. Más kérdés, hogy nagyon nagy mélység nincs a falban, egyelőre nem lehetünk magabiztosak, hogy konstans nyomás fog érkezni ebből a szekcióból, aminek a secondary ihatja meg a levét. Viszont mindezen gyengeség ellenére mi a legerősebb csapatnak látjuk az indianapolisiakat az AFC South-ban és csak egy arasszal maradtak le, hogy top10-es csapatnak tekintsük őket.
11. New England Patriots
Helyezések: 8., 9., 10., 11., 12., 14., 17.,
Legnagyobb erősítés: Cam Newton
Legnagyobb veszteség: Tom Brady
Legerősebb pont: a passzvédekezés
Leggyengébb pont: az elkapó poszt
Egy éra zárult le New Englandben Brady távozásával, ami sokakban óriási űrt hagyott, ezen pedig nem segített az a kép, amit a depth chart mutatott az irányítók terén. Nagyon sokáig úgy tűnt, hogy minden imát Jarrett Stidhamért kell majd elmondani, de július 8-án érkezett a hír, hogy a Patriots egy évre leigazolja Cam Newton – ezzel pedig visszatért sokakba a hit, hogy egy derűs év áll a csapat előtt. Ebben Newtonnak óriási szerepe lesz, de még nagyobb feladat elé van állítva McDaniels, akinek egy kényelmes rendszert kell szabni a sérülésből visszatérő sztár köré.
Emellett pedig Belichickéknek meg kell találni, hogy foltozzák be a linebacker soron keletkezett lyukakat, ezzel megtartva a védelem tavaly mutatott stabilitását. Mert az kulcsfontosságú lesz, hogy ne az újonnan érkezett Newtonnak kelljen megnyernie minden meccset, hiszen megfelelő felkészülés hiányában borzasztóan nehéz dolga lesz, hogy a playbook minden elemét elsajátítsa. De azzal, hogy egy kezdő szintű irányítót sikerült a csapathoz hozni, egyáltalán nem beszélhetünk arról, hogy ez a csoport a Billsé lenne, nyitott a verseny a két franchise között,.
10. Philadelphia Eagles
Helyezések: 3., 7., 9., 10., 11., 13., 19.,
Legnagyobb erősítés: Darius Slay
Legnagyobb veszteség: Brandon Brooks (IR)
Legerősebb pont: a támadófal
Leggyengébb pont: az elkapó poszt
A liga egyik legerősebb és legtehetségesebb kerete az Eaglesé, ahol megfelelően van kiegyensúlyozva a veterán és fiatal tehetségek aránya, és szinte valamennyi posztra jut egy átlagon jóval felüli teljesítményre képes játékos. A támadó- és védőfaluk ellenállhatatlan, és ne feledjük el, hogy Jason Peters visszatért, valamint sikerült leigazolni Javon Hargrave-et, amivel a gazdag csak még gazdagabb lett. Persze nincs mindenhol kolbászból a kerítés, elkapó fronton nincs dőzsölés, kénytelen volt a csapat magas cetlit áldozni egy fiatal tehetségre, valamint az is baljós előjel, hogy Brandon Brooks már a szezon előtt kidőlt és 2020-ban nem is fog pályára lépni.
A kérdéses posztok mellett ott van a cornerback is, ahova ugyan érkezett Slay, de a túloldalán Maddoxnak nagyon észnél kell lennie, mert rengeteg targetet fog kapni, ezért Jim Schwartznak úgy kell alakítania a rendszert, hogy a fiatal cornernek megfelelő támogatása legyen. Viszont a felsorolt gyengeségek ellenére sem látni, mitől ne lenne jó ez az Eagles, és amíg Wentz és Pederson együtt dolgozik, addig nincs probléma, folytonos veszélyt fognak jelenteni az ellenfelekre, és egyáltalán nem biztos, hogy nem ismétlődik meg az, amire oly régen volt példa az NFC Eastben: valamelyik csapat megvédje a címét.
9. Green Bay Packers
Helyezések: 5., 5., 7., 8., 14., 15., 15.,
Legnagyobb erősítés: Christian Kirksey
Legnagyobb veszteség: nem javult a roster minősége
Legerősebb pont: a Rodgers-Adams kapcsolat
Leggyengébb pont: a futás elleni védekezés
A tavalyi offseason rendkívül jól sikerült a Packers számára, ahol számos sztárt sikerült találni, az elsőéves főedző, Matt LaFleur olyan jól rakta össze a csapatot, hogy egészen az NFC döntőjéig meneteltek. Ott viszont hengerelt a 49ers ellenük, de ettől függetlenül egy lépésre voltak attól, hogy újra Super Bowlba juthassanak. Egy ilyen szezon után pedig abban reménykedhetnek a szurkolók, hogy a vezetés megtalálja azt a néhány puzzle darabot, ami a bajnoki címhez kell. Nos, ez nem feltétlenül így történt az idei holtszezonban, ami leginkább a drafton ütközött ki.
Sokan vártak korán elkapót vagy linebackert, játékosokat az igazán foghíjas posztokra, de érkezett Love, Dillon és Deguara, akik egy egészen más filozófia jegyében kerültek a csapathoz. Nehéz megjósolni, mit szeretne a franchise a következő két-három évben, de talán most már nem eretnekség kimondani, hogy bármi is a terv, annak nem részese Rodgers. A keret viszont annyira jól felépített és tehetséges, hogy a legutóbbi visszás döntések ellenére is ott van a legjobbak között, csupán egy hellyel elmaradva a legjobb nyolctól.
Bejelentkezés
Legutóbbi hozzászólások