Connect with us

Összefoglaló

Visszatért az MVP Rodgers, Newton bemutatkozása jobban sikerült Bradyénél

Visszatért az NFL, és bizony visszatért az MVP formában játszó Aaron Rodgers is, aki parádés teljesítményt nyújtott a Vikings elleni csoportrangadón. Bemutatkozott új csapatában Tom Brady és Cam Newton is – egyelőre utóbbi lehet boldogabb. A Bills pedig nagyon gyorsan bedarálta a Jetset. 

Green Bay Packers @ Minnesota Vikings 43 – 34

Talán egy évek óta nem látott játékos visszatéréséről szólt ez a mérkőzés. Ez a játékos pedig Aaron MVP Rodgers. Rég nem látható lehengerő játékkal rukkolt ugyanis elő a Packers irányítója és adott komoly választ arra a kérdésre, hogy vajon tud-e ő még a régi fényében tündökölni.

Az első negyedben még kissé lassan kezdő Packers támadósor a második negyedtől kezdődően megállíthatatlan volt. Rodgers 364 yardot hozott össze 4 TD átadással és összeségében remekül mozgatta a Packers támadósort. Elsősorban Davante Adamset kell kiemelni, aki 17 célbavételből 14 elkapást hozott össze 156 yarddal és 2 TD-vel. A Packers már az első negyedben is kétszer jutott el a red zone-ba, de ekkor a hatékonysággal még voltak problémák. Egy field goal és egy sikertelen 4. downos kísérlet következtében csak 3 pontot ért el a csapat. A mérkőzés maradék 7 támadósorozatából azonban 5-ből értek el touchdownt egy field goal és egy punt mellett.

Az újdonság a középtávoli és hosszú játékok playbookba való bekerülése voltak. Rodgers eredményesen támadta a Vikings LB zóna mögötti részt és tesztelte a Vikings teljesen újjá alakuló corner sorát. 7db 15 yardnál hosszabb passzjátékot hozott össze a Packers, amiből 4 is legalább 38 yardos volt.

A sok remek játékból az egyik leglátványosabb ez a futtából eleresztett lézer volt Adamsnek egy TD-ért.

A sokak által várt domináns futójáték most elmaradt. Noha Aaron Jones továbbra is jól tudta mozgatni a láncot, nem volt bomba meccse. Ugyanakkor a Packers úgy látszik szeretné játékban tartani minden futóját, hisz már a 2. negyedben mind a 4 RB-nek volt legalább 1 labdacipelése.

A Packersből ezúttal nem a védelmet kell kiemelni elsősorban, ugyanakkor Jaire Alexander teljesítménye mellett nem lehet elmenni szó nélkül. 7-3-as hátrányban a Vikings a célterületébe beszorítva volt kénytelen kihozni a labdát, ahol Alexander egy jól ütemezett corner blitz eredményeképp safetyt ért el. Ezen kívül a mérkőzés egyetlen labdaszerzése is az ő nevéhez fűződik egy interception formájában.

A Vikings bár jól kezdte a mérkőzést, hisz első támadósorozatából gyönyörűen masírozott át a Packers védelmén és 7-3-ra vezetett, ezt a következő 2 és fél negyedben mindössze 3 pont követte. A mérkőzés végül nem lett kiütés, de a 4. negyedre 29 – 10-es hátránnyal fordultak, tehát a meccs végén már garbage time-ban tudták csak kozmetikázni az eredményt Cousinsék.

Az irányítónak csendes meccse volt: 259 yard, 2 TD, 1 INT. A nagyobb meglepetés az volt, hogy a frissen hosszabított Dalvin Cook 12 labdacipelést kapott csak, amiből mindössze 50 yardot ért el – bár a red zone-ban hatékony volt 2 TD-vel. A legnagyobb hiányzó azonban Stefon Diggs volt. Látványosan hiányzott az offense talán legnagyobb playmakere. Bár Thielen végül 110 yardot és 2 TD-t is elért, ezek a számok leginkább a meccs végén jöttek és mögötte nem volt más igazán megbízható játékosa Cousinsnak. Az első körös Justin Jefferson végül csak 2 elkapással zárt. De azért találni pár pozitívumot is, a Vikings támadófal nem volt borzasztó, továbbá a támadósor az utolsó 3 labdabirtoklásából nemcsak TD-t ért el, de mindháromszór sikeres 2 pontos kísérletet is végrehajtott.

A nagy gondok azonban itt is inkább a labda másik oldalán voltak. A Vikings az offseasonban elveszítette Griffent és a mai meccsre Hunter sem tudott beöltözni, a beugró játékosok (elsősorban Ngakoue) pedig nagyon súlytalanok voltak. A Vikings védelme egyszer sem tudta sackelni Rodgerst, aki jól érezte a zsebet és nem volt komoly nyomás alatt. A Packers irányítója pedig sikeresen szedte szét ezt a fiatal és még összeszokatlan corner sort.

A mérkőzés elején még kissé lassan indult be a Packers támadósora, de a második negyedtől már üzemi hőfokon tudott pörögni a csapat. Végül domináns 41 percet volt náluk a labda és egy igazi önbizalom növelő győzelmen van túl a wisconsini gárda. Egyetlen negatívum a mérkőzéssel kapcsolatban, hogy Kenny Clark DT sérülés miatt a 2. negyedben kiszállt a találkozóból akinek kiesése hosszútávon komoly érvágás lenne.

(alatriste)

Tampa Bay Buccaneers @ New Orleans Saints  23 – 34

Két legendás irányító csatájából egy igazi légiparádét vártunk, ami nem nagyon jött össze. Brady látványosan nem találta meg az összhangot az elkapóival, főleg Mike Evansszal nem értették meg egymást. A Buccaneers elkapó 3 perccel a vége előtt még 0 elkapáson állt, és ugyan az egyetlen elkapása TD-t ért, de ez már nagyon későn jött. Gronkowskival sem működött az összhang, 2 elkapás 11 yardért, ennél többet szoktunk meg tőlük. Egyedül Chris Godwinnal sikerült összeszokni (7 targetből 6 elkapás 79 yardért), de rajta kívül nem tudott mást megjátszani. Részben emiatt Brady kétszer is eladta a labdát, a Saints pedig az egyik INT-et vissza is hordta. Nem ilyen bemutatkozást reméltek a Buccaneers szurkolók.

A túloldalon Brees is felemás napot tudhatott magáénak. Ugyan nem adta el a labdát, de 3 negyeden keresztül a 100 yardot sem érte el, és több rossz passza is volt. A negyedik negyedre azonban összeszedte magát, és sikerült több kulcspasszt is kiosztania. 27-17-nél, mikor úgy tűnt a Buccaneersnek van esélye fordítani, kiosztott egy 46 yardos passzt, ami előkészített egy TD-t, amivel sikerült megtörni a Buccaneers lendületét.

Innen még mindig lett volna esélye a vendégeknek, de a kickoffnál sikerült elveszíteni a labdát (két Bucs játékos egymásnak rohant), és bár a Saints csak mezőnygólt szerzett belőle, rengeteg időt elégetett, innen pedig már reménytelen volt a Buccaneers helyzete – csak szépíteni sikerült az eredményen.

Összesítve azt lehet mondani, hogy mindkét csapatnak megvolt a maga hullámvölgye, de a Saints sokkal jobban tudott reagálni ezekre a megingásokra, így megérdemelten nyert. A Buccaneersnél egyelőre még vannak problémák, Brady gyakorlatilag csak egy elkapónak tudott passzolni. Ugyanakkor talán ez volt a szezon legnehezebb meccse, az elkövetkezendő hetekben olyan ellenfelek jönnek, akik ellen lehet bizonyítani.

(jarred)

Miami Dolphins @ New England Patriots  11 – 21

Egy új éra kezdődött meg New Englandben, amitől senki nem tudta, mit várjon. Newtonnal kapcsolatban sok volt a kérdőjel. Mennyire egészséges, mennyire tudja őt használni a Patriots, és mennyire fog McDaniels a futásaira építeni. Nos, az első meccs alapján teljesen egészséges, és a Patriots megfelelően tudja őt használni. Newton első patriotsos meccsén 15 alkalommal próbált meg futni, amiből 75 yardot és 2 TD-t szerzett. Nem túl meglepő módon, ő volt a csapat legeredményesebb futója, de a többi RB sem vallott kudarcot.

Newtonon kívül 4 Patriots futó összesen 119 yardot szedett össze földön (nagyjából egyenlő arányban elosztva), amihez még párosult egy Edelman futás 23 yardért. Összesen tehát 217 yardig jutott a Patriots futójátéka. Ez természetesen azt is jelentette, hogy levegőben szerényebb teljesítményt hozott a csapat, Newton egy korrekt 15/19 155 yardos eredménnyel zárt, viszont ilyen futójáték mellett nem is volt szükség többre. Amikor kellett, akkor oda tudta dobni a labdát az elkapóinak (többnyire Edelmannek).

A másik oldalon már nem volt ilyen derűs a meccs. Fitzpatrick ezúttal a Fitzception arcát vette elő, és 3 INT-et is dobott 0 TD mellett. A futójáték sem ment, még 100 yardig sem jutott el a Dolphins. Igaz, végig hátrányban játszott a csapat, így Fitzpatrickot kellett passzoltatni.

A meccs folymán egy pont volt, amikor azt lehetett gondolni, a Dolphinsnak van esélye. A harmadik negyed végén N’Keal Harry egy hosszú drive után elvesztette a labdát, ami után a Miami levezetett egy TD drive-ot és 3 pontra csökkentette a hátrányát. Ha a következő Patriots támadást meg tudta volna fogni a védelem, akkor győzelemért támadhatott volna Fitzpatrick, de Newton nem ijedt meg a feladattól, és végigvitt egy újabb TD drive-ot. Innentől már nagyon kevés esélye maradt a Dolphinsnak, és Fitzpatrick end zone INT-je le is zárta a meccset.

A Patriotsnál egyelőre úgy néz ki, megvan a terv erre az évre, noha nem a Dolphins volt az igazi erőfelmérő. A Miaminál pedig az derült ki, hogy már nem annyira rossz csapat, mint tavaly ilyenkor volt, de még hosszú út áll előttük.

(jarred)

New York Jets @ Buffalo Bills 17 – 27

Jól kezdte meg az új szezont Josh Allen: aBills irányítója NFL karrierjében először ért el 300 passzolt yardot (harmadik profi idényéig kellett erre várnia). A yardok mellett 2 TD-t is kiosztott a csapattársainak, valamint egyet maga futott meg. Bár most is voltak alul/felül dobott labdái (néhány egészen csúnya) de talán ez a Bills már fel van arra készítve, hogy Allen nem is lesz soha egy Drew Brees. A támadófal jól tartott előtte, amikor pedig érkezett valahol nyomás, remekül hosszabbította meg a játékokat a mozgásával. Passzai mellett a futásai is állandó veszélyt rejtettek magukban és végül 57 yardot hozott össze a földön. Ami majdnem kétszerese lett annak, amit Singletary ért el, mint legjobban teljesítő valódi RB. Bár a levegőben nem adta el Allen a labdát, a két elvesztett fumble még akár sokba is kerülhetett volna, de a mai napon nem volt olyan ellenfél, aki kellően kihasználta volna ezeket a hibákat.

A Bills idei első számú erősítése Diggs gond nélkül hajtotta végre az átállást. Míg korábbi csapata erősen megérezte a hiányát, új állomáshelyén zökkenőmentesen sikerült beállnia. Diggs mind elkapásban, mind yardban vezette a csapatát és John Brownnal kiegészülve egy nagyon veszélyes elkapó duót alkottak. Bár Diggs első buffalói TD-je még várat magára, Brown egy nem túl pontos átadásból is sikeresen ért be a célterületbe.

A Bills egyébként továbbra is jó védelme ma kevesebb kiemelkedő játékot hozott magával, viszont csapatszinten erősen limitálni tudták a Jets támadósorát. Labdát két ízben szerzett a gárda, Poyer egy fumble-t erőszakolt ki, míg a levegőben a LB Milano tudta megszerezni Darnold labdáját.

Nehéz úgy meccsben maradnia bármelyik csapatnak, aki 4 punttal majd egy interceptionnel kezdi a találkozót, hogy a 2. negyed legvégén tudjon először pontokat írni a táblára egy field goallal. Darnold nem élete meccsét játszotta: 215 yardot és 1-1 TD-t, INT-et ért el. A nem túl jó játékát persze az sem segítette, hogy Jamison Crowdert leszámítva nem volt ma sem túl sok segítsége a támadósorban. Sokat mondó, hogy a lassan nyugdíj korhatárt elérő Frank Gore ugyanannyi labdacipelést kapott, mint a tavaly nagy pénzért idehozott Le’Veon Bell (aki sérülés miatt volt kénytelen hamarabb kiszállni a meccsből). Az viszont már utóbbi sara, hogy az öreg Gore 4, míg Bell csak 2.4 yardos átlaggal tette mindezt.

Ha van kemelni való játékos azonban a Jetsből, az Marcus Maye. A Jets safetyje vezette csapatát a tackle-ökben 10-zel, ami mellé két sacket, két levédekezett passzt és 2 negatív yardos szerelést is összehozott. Ki az a Jamal Adams? – kérdezhetik a Jets drukkerek (Seattle-ben erre azt mondanák, hogy a védelem (egyik) legjobbja). Mindenesetre úgy tűnik, hogy Adams szerepét egyelőre tökéletesen vette át Maye és Gregg Williams védőkoordinátor hasonlóan diverzen tervezi használni, mint nagyobb nevű korábbi társát.

Persze nem ártana, ha a Jets védelmében nem csak pár defensive back volna veszélyes az ellenfél irányítójára. Maye-en kívül ugyanis a corner Brian Poole volt a másik játékos, aki földre tudta vinni Josh Allent.

A mérkőzés már az első félidőben eldőlt, amikor 21-3-as állásnál mentek pihenőre a csapatok. A Jets kissé talán összeszedettebben jött ki a második félidőre, míg a Bills kevésbé volt fegyelmezett már a nagy előnye mellett. Ennek az eredménye lett a Jets első TD-je is, amikor Crowder kapott el egy 0 yardos labdát a LoS-en, hogy egy elhibázott szerelésnek köszönhetően még 70 yardot nyargaljon vele.

(alatriste)

39 Comments

Legfrissebb cikkeink

Facebook

Legutóbbi hozzászólások