NCAA
College football 2020: októberi helyzetjelentés
Furcsa szezon az idei természetesen az NCAA-ben is, de minden nehezítő körülmény ellenére úgy fest, az eredeti kiírásnak megfelelve januárban már új bajnokot avatnak – nézzünk hát körül, hogyan állnak az erőviszonyok!
Egy dolog az érdeklődőkkel megismertetni az egyetemi amerikai futball felépítését (főképp a négy szintet, a kettészakadt elsőosztályt és az NFL-től merőben eltérő lebonyolítást), viszont erre sikerült még egy lapáttal most rátenni: mivel a liga nem központosított, a covidos időkben minden egyes konferencia saját maga módján reagált a kialakult szituációra. Például több konf (Big Ten, Pac12, stb.) is bejelentette a nyár végén, hogy őszi helyett tavaszi idényt terveznek, aztán ahogy a többiek (ACC, Big12, SEC) meccsei elkezdődtek, szép lassan mindenki visszatáncolt (sokadik zárójeles megjegyzés, hogy csak az FBS-re igaz ez, a három alacsonyabb osztálynál már biztos a tavaszi lebonyolítás, ám az ottani csapatok őszre szabadon szervezhettek maguknak “pénzgyűjtő” találkozókat). A pályán kívüli csatározásokat vastagon átszövi a politika, ami egy jóval mélyebbre vezető téma, és bár megkerülni nem lehet, jelen cikk nem kíván állást foglalni egyik oldal irányába sem, nézőként annyi a dolgunk, hogy élvezzük az egyetemi focisták által nyújtott sportélményt, ameddig csak lehet. (Bővebben erről majd fórumon, twitteren és az Arena4-es közvetítéseken, ha akad kérdés.) Az alábbiakban némi összegzés az öt Power 5 csoportról – az American, a C-USA és a Sun Belt küzdelmei már folyamatban, a Mountain West-é október 24-étől, a MAC-é november 4-től indul.
ACC
Start: már elkezdődött
Menetrend: csapatonként 12 helyett 11 meccs, amiből csak egy konferencián kívüli, a divíziókat pedig 2020-ra eltörölték, a két legjobb mérlegű gárda kerül be a fináléba. A leghihetetlenebb fejlemény viszont a 100+ éves történelme során mindig független Notre Dame ideiglenes csatlakozása, az Irish fennállása első konfdöntőjét játszhatja az eredmények számára kedvező alakulása esetén.
Eddigi történések: A “The U”, a Miami visszatért… majd mégsem. A Hurricanes lassan két évtizednyi szenvedés után végre kompetens alakulatnak tűnt, majd a múlt hétvégén a Clemson visszarántotta őket a realitás talajára. A másik neves floridai program, a Florida State ennél is mélyebben jár, nem úgy a North Carolina, ahol a második Mack Brown-érában a Tar Heels már a top5-tel kacérkodik. Legutóbb a többre hivatott Virginia Tech-et győzték le parázs csatában, azt a Hokiest, mely jól megszenvedte a pandémiás helyzetet, volt hogy csak a secondaryből 4 DB-jük nem állhatott rendelkezésre. Az ND-nél abszolút a playoff a cél, a többieknél szép körbeverés várható.
Big 12
Start: már elkezdődött
Menetrend: 10 tagú konferenciaként nem kellett sokat variálni, maradhatott a 9 konfmeccs, amit egy csoporton kívüli ellenfél egészít ki tizedikként.
Eddigi történések: a rájátszás szempontjából a Big XII nagyjából teljesen leírta magát, pont az Oklahomát óriási meglepetésre egyaránt legyőző Iowa State és a Kansas State szenvedett vereséget Sun Beltből érkező ellenféltől (a Cyclonest a Louisiana-Lafayette, a KSU-t az Arkansas State verte). A Sooners védelme évek óta képtelen minimális fejlődést produkálni, és az idényben sokadszorra fordul elő, hogy sima vezetést ad le a szebb napokat is átélt OU. A Texas 2020-ban -is- szintén csalódás, velük kapcsolatban annyi a pozitívum, hogy az év eddigi két legfantasztikusabb végjátékát hozták össze (a Texas Tech ellen öröm, az Oklahoma ellen bánat lett a vége).
Big Ten
Start: OKTÓBER 24.
Menetrend: A B1G vezetői mintha egy szappanoperából léptek volna elő, úgy variálták döntéseiket a szezont illetően. Júliusban lefújták, hogy augusztus elején előrukkoljanak egy rövidített változattal, majd rá hat napra már tavaszra tolták a kezdést, végül szeptember közepén belementek a késő őszi kezdésbe. A végeredmény egy 8 (6+2) konfmeccses verzió lett, amit a “champ week” zár, a két divízió azonos helyen álló feleinek találkozójával (első az elsővel és így tovább).
Esélyek: Az Ohio State és az üldözők, ilyen egyszerűen sommázhatóak az előzetes találgatások. Nehéz bárkibe is belelátni a Buckeyes megtréfálását, persze ebben a kurta-furcsa esztendőben alakulhatnak úgy a dolgok, hogy nem várt nehézségekkel lesz muszáj szembenéznie az OSU-nak. Talán a Penn State lehetne rájuk veszélyes, bár azzal, hogy pl. október 31-én nem élvezhetik saját pályájukon a 100.000 őrjöngő Nittany Lions fan támogatását (sőt néhányét se, az ACC-től, a Big12-től és az SEC-től eltérően a Big Tenben és a Pac12-ben nem engednek be nézőket a stadionokba), ez a lélektani előny is ugrott.
Pac-12
Start: NOVEMBER 6.
Menetrend: A Pac-12 a Big Ten hű csatlósa, amerre utóbbi elindult, kis késéssel követték őket a nyugati partiak is. Ez a késleltetett reagálás végül két konfmeccsbe “került”, mivel a novemberi starttal így már csupán 6 csoportmérkőzés (+ a döntő/utolsó divközi felvonás) fér bele az őszi/téli programba.
Esélyek: Míg egyesek 11-szer, a Pac12-esek maximum 7-szer játszanak, valószínűleg még veretlen mutató sem lenne elegendő a top4-be kerüléshez a csoport leendő bajnokának. Ilyen szintű dominancia amúgy is maximum az Oregontól várható, a USC-nél a főedző Clay Helton annyiszor okozott csalódást, hogy felesleges vérmes reményeket táplálni az irányukba, hiába a papíron erős keret.
SEC
Start: már elkezdődött
Menetrend: Csak egy világjárvány kellett hozzá, hogy a Southeastern Conference hajlandó legyen 8-ról felemelni a konferencián belüli meccseinek számát (10-re) – apró szépséghiba, hogy közben a non-konf rész meg eltűnt. Egyelőre egyedül a Missouri vs Vanderbilt időpontja tolódott a koronavírus okán, optimális esetben december 19-én Kelet és Nyugat bajnoka Atlantában megmérkőzhet.
Eddigi történések: Sejthettük, hogy a szinte teljes kezdőjét és számos edzőjét elvesztő címvédő, az LSU közel sem fog úgy teljesíteni, mint tavaly, de a Tigers védelem teljes leolvadására nincsenek szavak; két maximum közepes gárdától, a Miss State-től és a Missouritól kaptak 44 és 45 pontot két fájdalmas zakó során. Ezen a héten az Alabama és a Georgia előrehozott finálét játszhat egymás ellen, a közvetlen üldözők (Auburn és Texas A&M, illetve a Florida és a Tennessee) vagy már meg is mérettettek és gyengének találtattak, vagy semmi jel nem utal rá, hogy felvehetnék a versenyt a nagyágyúkkal. Érdekes fejlemény az is, hogy a kőkemény D#-ekre oly büszke konferenciában egyértelműen a támadósoroké a főszerep, még a Bama is igen szenved ezen a téren.