Időjárásjelentés: Ponteső várható Green Bayben

Szórakoztató meccsre van kilátás a forduló utolsó mérkőzésén a Lambeau Fielden. Az eredményességet tekintve a liga legtöbb pontot szerző támadósora csap össze a hatodikkal. Két olyan irányító összecsapása pedig, mint Matt Ryan és Aaron Rodgers, ritkán szokott unalmas mérkőzést hozni.

Két elit támadósor csap tehát össze egymással, azonban az ritkán szokott megtörténni, hogy ilyen offense teljesítmények mellett az egyik csapat 3-0-val, míg a másik 0-3-mal áll. Az ok pedig természetesen a védelmeknél keresendő. Bár a Green Bay védelme is bőven a liga második feléhez tartozik, a Falcons egysége konkrétan liga utolsó, átlag 36 kapott ponttal. Csak hogy kontextusba helyezzük ezt a számot: 2003 óta egész évet figyelembe véve csak 4 alkalommal fordult elő, hogy a liga legrosszabb védelmei 30 kapott pont fölött átlagoltak, de 32 fölött egyszer se végzett csapat. Természetesen 3 hét eltelte után azért nem kell egyből rekorddöntést prognosztizálni, de jól látható, hogy a Falcons védelme egyelőre borzasztóan kezdte meg a szezont. Persze hurrá optimizmusra a túloldalon sincs ok. A Green Bay 28-at átlagolva szintén a hátsó mezőnyt erősíti.

A jelenlegi forma mellett az utóbbi évek eredménye sem a Falconsnak kedvez. Az elmúlt három látogatásuk során mindannyiszor kikaptak a Lambeau Fielden. Utoljára 2008-ban tudtak győzelemmel távozni északról, megjegyzem, ez volt Aaron Rodgers első éve, mint kezdő irányító. Pedig volt itt olyan meccs is ezekből, amikor Matt Flynnel állt ki a Green Bay.

Miért érdemes felkelni, vagy felvételről megnézni ezt az összecsapást? Bár a fogadóirdák szerint 7 pontos favorit a Packers, ha nem lett volna az elmúlt két meccs óriási leolvadása a vendégeknél, akkor nem volna ekkora különbség a csapatok között. Ha csak 3, 3 és fél negyedből állna egy NFL-mérkőzés, ez a Falcons a lehengerlő támadósoráról és erős, 2-1-es szezonkezdetéről lenne híres. A choker faktor azonban mindent elhomályosít, és (nyilván joggal) mindenki csak az elbukott mérkőzésekről beszél és a meccs végi érthetetlen leolvadásokról.

Az egész ligát körülölelő sérülések természetesen erre a meccsre is erős hatást gyakorolhatnak. Mindkét csapat szurkolói izgulhatnak a csapatuk elkapósora miatt. A 3. héten sem Davante Adams, sem Julio Jones nem tudta vállalni a játékot, mindkét sztárelkapó limitáltan edzett a héten és kérdéses besorolást kapott a meccsre. A Falconsnál bokasérülés miatt ugyancsak kérdéses besorolást kapott Calvin Ridley, aki idén megugrotta azt a szintet amit elvártak tőle és mindhárom eddigi mérkőzésén 100 yard fölé jutott, összesen 4 TD-t szereve. A Packers második számú elkapója azonban nem volt ilyen szerencsés. Allen Lazard, aki Adams hiányában karrier napot tartott a Saints ellen, IR-re került.

Az elkapókon túl a Packers nélkülözni fogja kezdő LB Kirksey-t, aki szintén IR-re került. Valószínűleg nem tudja vállalni a játékot Aaron Rodgers egyetlen olyan játékosa, aki első körösként kapott el TD-t az irányítótól: Marcedes Lewis. Továbbá kérdéses besorulású a hazaiaknál Za’Darius Smith (ED), Rashan Gary (ED), Jaire Alexander (CB), Corey Linsley (C), Josiah Deguara (TE) és JK Scott (P). Persze nem lepődnénk meg, ha ezen játékosok nagy része azért beöltözne a mérkőzésre. Ugyancsak jó esélye van a visszatérésre Kenny Clarknak, aki a hazaiak futás elleni védelmének messze legfontosabb tagja. Clark még az első fordulóban esett ki, és hiányát egyértelműen megérezte a gárda.

A túloldalon az elit elkapó duón kívül kérdéses besorolást nem kapott egyelőre egyetlen más játékos sem, bár jó páran edzettek a héten limitáltan (Grady Jarrett, Dante Fowler Jr, Kaleb McGary többek között). Mindenképp hiányozni fog azonban a safety duó Keanu Neal és Ricardo Allen, továbbá a pass rusher McKinley és a rugó Younghoe Koo.

A Packers idei rakétaszerű támadósorának az egyik legnagyobb fegyvere, hogy borzasztóan vigyáznak a labdára és nem adnak túl sok negatív játék lehetőséget az ellenfélnek. A Green Bay az egyetlen csapat a ligában, amelyik még nem adta el a labdát egyszer sem a szezon során. Ezek mellett a támadófal is remek munkát végez Rodgers előtt. Kissé már elfeledett képessége, de Rodgers az egyik legjobban kezeli a nyomást és kifejezetten jól hosszabbítja meg a játékokat, még ha be is omlik itt-ott a zseb. Ennek is köszönhetően mindössze 2-szer tudták eddig földre vinni a Packers irányítóját. Mi ezeknek az eredménye? Hogy a Green Bay nagyon nagy hatékonysággal tudja mozgatni a láncokat, és majd minden támadósorozatuk végén pontokat tudnak írni a táblára.

Az MVP formában kezdő Rodgers mellett pedig jól és eredményesen használják a futórészleget. Idén Rodgers és LaFleur elképzeléseinek talán valamilyen egyvelege látható a pályán. A Packers talán kevesebbet fut, főleg korai downoknál, mint azt előre gondoltuk volna, és sokkal több hosszú játékkal is próbálkoznak. Cserébe talán Rodgers is beletörődött, hogy nem lesznek jobb játszótársai, és elkezett azokban bízni, akiket kapott. Beletörődve a helyzetbe a Packers meglehetősen sokszor alkalmazza a két remek futóját (na nem az idei 2. körös újonc Dillont) mint elkapót, akik akár slotból, akár a pálya széléről indulva route-ot futnak. Több mint remek, amit eddig a Packers támadóitól láttunk. Azonban nem volt még idén igazán nehéz helyzetben ez az offense. Mindössze egy darab 3&out-ot produkáltak. Kérdés, hogy a pályán látható nyugodtság és önbizalom akkor is meglesz-e, ha esetleg összejön pár eredménytelen drive és beszed a csapat 10+ pontos hátrányt.

Ez pedig előfordulhat, mert a tavaly már kissé javuló védelem újfent visszaesett a gyengébb egységek közé. Alexanderen kívül nincs a csapatnak megbízható cornere és az egykori louisville-i is igazi up and down játékos, akinek vannak remek pillanatai, de ugyanakkor meg is lehet égetni. A Smithek remek pass rush teljesítménye idén kissé elmarad a tavalyitól, és bár Clark visszatér az együttesbe, még mindig egyedül van a futás megállítására.

Az elfeledett erő, ez lehetne a beceneve Dirk Koetter egységének. A Falcons támadósor olyan szinten játszik, mint egy playoff kaliberű csapat. Ha egészséges, a Ridley – Jones duó ellen kevés csapatnak van megfelelő játékosállománya. Todd Gurley újra egy jó futónak néz ki és a Falcons támadófalba való invesztálása is kifizetődni látszik, és akkor az olyan meglepetés emberekről még nem is beszéltem, mint Russell Gage. A labda túloldalán kérdés, hogy a “védőguru” Dan Quinn mit talál ki a Packers offense ellen. A tavalyi évben azért láthattuk mi történik akkor, ha egy csapat le tudja venni a pályáról Adamset. Persze sem az újonc AJ Terrell, sem Isaiah Oliver, sem Darqueze Dennard nem az a corner, aki meg tudna oldani ilyen feladatot. Pláne a kezdő safety duó segítsége nélkül. Egy hatékonyabb pass rush talán még amiben bízhatnak a vendégek. Ha esetleg Linsley nem tudja vállalni a játékot, akkor Grady Jarrettnek akár még nagy napja is lehet. A vakoldalról sok sikerben nem bízhatnak, de mivel az eddigi 3 fordulóban 3 különböző RT-vel kezdett a Packers, a fal azon oldalán talán lehet keresnivalója elsősorban Fowlernek.

A Falcons talán lassan az edzője állásáért játszik, továbbá azért, hogy ne írják le őket végérvényesen az idei évben. Természetesen ehhez erős formajavulásra volna szükség elsősorban a védelem részéről. Azonban egy pisztolypárbaj során nem mindig a papírforma szokott érvényesülni. Ha mentálisan képes ez a Falcons összpontosítani és túllépni a múlt nagy blamáin, akkor akár még erre a Packersre is veszélyesek lehetnek.

A mérkőzés a megszokottaktól eltérően magyar idő szerint 2:50-kor kezdődik, az 1:05-re átrakott Patriots@Chiefsről pedig a Preview-ban már olvashattatok.