Védelmek nélküli NFC South rangadó, újabb Herbert-parádézás és Cowboys-szenvedés

Védelemnek szinte nyomát sem láttuk a Panthers@Saints meccsen, Justin Herbert ismét parádézott, a Jets és a Cowboys pedig tovább szenved. 

Carolina Panthers @ New Orleans Saints 24-27

Aki a védőfocit szereti, az ne nézze vissza ezt a mérkőzést, ugyanis a defense-ek kis túlzással akkor sem tudták volna megállítani az ellenfél támadóit, ha az életük múlt volna rajta. Különösen igaz ez a Panthersre, amely az egész meccsen mindössze két harmadik kísérletet tudott kivédekezni (a 14-ből) – az NFL-ben 1990 óta (mióta vezetik a statot) ennél csak egy rosszabb harmadik kísérletes védelem volt egy meccsen, méghozzá a 2008-as, 0-16-os mérleggel végző Lions, szintén a Saints ellen. A túloldalon sem lehetnek persze büszkék a 6/9-es mutatóra, de ez még mindig jobb, mint a vendégeké.

A Saints offense pontos volt, még Michael Thomas és Emmanuel Sanders nélkül is. Nem meglepő, hogy Alvin Kamara volt a fókuszban, aki 148 scrimmage yardot szerzett, zsinórban a hetedik meccsét hozta le 100+ scrimmage yarddal, ami a leghosszabb aktív sorozat az NFL-ben. Brees 29/36, 287 yard, 2 TD mutatót hozott le, 8 különböző játékosnak osztott ki labdát, Marquez Callaway kapta el a legtöbb yardot, szám szerint 75-öt.

A túloldalon a futójáték egyáltalán nem működött, mindössze 37 yardot sikerült megtennie a földön a Panthersnek. Az, hogy ilyen futójátékkal és ilyen borzasztó védelemmel mégis meccsben tudott lenni a csapat, az a passzjátéknak köszönhető. Teddy Bridgewater nagyon jól illik ebbe a Joe Brady féle offense-be, most 23/28, 254 yard, 2 TD, 128,3-as passer rating mutatót hozott össze. Hat elkapójának osztott ki labdát, akik közül a legeredményesebb DJ Moore volt 93 yardjával és 2 TD-jével, de Robby Anderson és Curtis Samuel is kivette a részét az offense teljesítményéből.

A végén a Panthers még egyenlíthetett volna, de Bridgewater benyelt egy sacket, így 57 yardos helyett NFL-rekordot jelentő 65 yardos mezőnygólt kellett megpróbálnia Joey Slye-nak, azonban pár centi hiányzott a mennybe menetelhez.

(katonadani)

Jacksonville Jaguars @ Los Angeles Chargers 29-39

Elég hullámzó mérkőzés volt. Az elején a Chargers négy drive-ból háromszor pontot szerzett és simán elhúzott 16-0-ra, majd három punt és egy kihagyott mezőnygól következett a hazaiaktól, az egyik puntot ráadásul blokkolta a Jaguars és TD-t szerzett belőle, plusz két másik hatpontost is sikerült szerezni, így a harmadik negyed elején 21-16 volt Minshew-éknak. Három perccel a harmadik negyed vége előtt pedig 29-22 volt a Jagsnek, azonban innen a Chargersé volt a főszerep és 17 pontot szerzett zsinórban a hazai gárda, így megnyerte a találkozót.

Ahogy a meccs, úgy Minshew is hullámzó volt, a második negyed elejéig nem volt sikeres passza, végül 173 yarddal és 2 TD-vel zárt, éppen átlépve az 50 százalékos pontosságot. A draftolatlan újonc futó, James Robinson volt most is a legjobb a Jaguarsban, a földön 119 yard és egy TD, a levegőben 18 yard és egy TD jött neki össze. A legeredményesebb elkapó Laviska Shenault volt 44 egységgel és pár szép kierőszakolt missed tackle-lel.

Justin Herbert viszont ismét kiváló teljesítményt nyújtott, eddigi karrierje legtöbb passzolt yardját tette fel a táblára (347), kiosztott 3 TD-passzt, ezen kívül ő futotta a csapatában a legtöbb yardot (66) és a földön is szerzett egy hatpontost. Egyelőre úgy tűnik, nagyon jól járt a draftolásával a Chargers, igazi franchise irányítóra hasonlít így egy harmad szezon alatt. Legjobb elkapója Keenan Allen volt (10 elkapás, 125 yard), de megemlíthetjük Jalen Guytont (84 yard, TD) vagy épp Donald Parhamet is, aki az XFL-ből érkezve karrierje második elkapását mutatta be, és ebből is TD lett.

A Jaguars így elbukta utóbbi hat meccsét, mindegyiken 30+ pontot engedve – az NFL-ben 1968 óta mindössze három csapat volt, amelyik zsinórban hat meccsen 30+ pontot engedett. A Chargersnél így az újonc Herbert megszerezte első győzelmét, jövő héten viszont nehezebb falat vár rá, ugyanis a denveri védelem jön szembe.

(katonadani)

Buffalo Bills @ New York Jets 18-10

Mintha visszautaztunk volna az időben egy évet, legalábbis ami a Billst illeti: ötlettelen támadójáték, egy Josh Allennek nevezett Tim Tebow 2.0, keservesen kiszenvedett győzelem. A 4-0-s kezdés óta kezd elmúlni a varázs, az elmúlt három forduló Billse nagyon messze van egy top csapattól, de először nézzük a Jetset.

Adam Gase átadta a támadósor játékhívásait Dowell Loggainsnek, akivel a Jets önmagához képest megtáltosodott… 20 percig. Volt három korrekt támadás, még egy TD is összejött, majd kiderült, hogy támadófal, kisegítőszemélyzet és irányító nélkül nehéz stabilan varázsolni (nem lehetetlen, de sem Loggains, sem Gase nem az a szint). A 10 pontos előny kiépítése után abszolút hatástalan volt a Jets támadósora, 40 perc alatt két INT és hat punt jött csak össze. A sérülésből visszatért Sam Darnold a két pickje mellé 130 yardra volt képes, akkor sem talált embert, ha az véletlenül üres volt, nagyon nehéz már beleláltni a franchise irányítót.

A Jets védelme szokás szerint nem volt reménytelen, de a Bills 18 pontja sokkal inkább a Bills támadók sara, mint a New York érdeme. Josh Allen ismét átlagon aluli játékot hozott, volt egy fumble-je, legalább két INT-et érő passza, illetve rengeteg alul/túldobott kísérlete. Végül ugyan összekalapált 307 yardot, de nem volt TD-je, és tulajdonképpen sokkal hasznosabb volt futóként, mint passzolóként.

Persze túlzás lenne a gyenge támadójátékot csak rá fogni. Az utóbbi időben hiányoznak az igazán kreatív játékok, kicsit mindenki enerváltnak tűnik, mintha a Titans és a Chiefs elleni sima vereségek teljesen összetörték volna a csapat önbizalmát. A Jets ellen örömfocira lehetett számítani, a fogadóirák szerint 10 pontos favorit volt a Bills, ami ugyan majdnem összejött, de azért legalább egy TD nem lett volna túl nagy elvárás.

A hat mezőnygólt berúgó nyerőembert, Tyler Basst sem lehet maradéktalanul dicsérni, ugyanis két mezőnygólt is kihagyott. Egyedől a védelemmel lehet elégedett a csapat, a hat sack, két INT, egy turnover on downs, a három negatív yardos szerelés és a 10 engedett pont jól néz ki, bár a Jets ellen ez valamilyen szinten kötelező.

A győzelmet nem kell magyarázni, de ez a Bills egyre kevésbé tűnik komoly contendernek, a Jetsnél pedig legalább kiderült, hogy tényleg senkit nem kell ebből a menedzsmentből megtartani jövőre.

(renningan)

Dallas Cowboys @ Washington Football Team 3-25

A héten két NFC Least rangadót rendeztek és mind a kettő nekem jutott – ez egy rémálom. A Cowboys (2-5) vereségével a 2-4-1-es Philadelphia Eagles vezeti jelenleg a csoportot, de még közelről sem lefutott a találkozó, hisz ezzel a győzelmével a 2-5-ös WFT tapad az élmezőnyre…

A mérkőzésről sajnálatos módon sok érdemleges dolgot nem lehet elmondani. A Cowboys védelme továbbra is botrányos: az olyan ügyes játékosokat, mint Terry McLaurin (7 elkapás, 90 yard, 1 TD) vagy Antonio Gibson (20 futás, 128 yard, 1 TD) még csak lekövetni sem sikerül, de még a tight end Logan Thomas (4 elkapás, 60 yard, 1 TD) is megállíthatatlan erőnek tűnt. A 4. negyed elejéig, amíg még volt egy kis elméleti tétje a mérkőzésnek, a Wahsington a harmadik kísérleteinek a 70 százalékát megcsinálta – az a Washington, aminek a szezonátlaga 34 százalékos volt a mérkőzés előtt!

Mindezek mellett a sérülésektől sújtott támadófal bottom 5-ös, pedig pár éve még mindenki irigykedett a Cowboys OL-re. Ezt kiegészítendő Zeke Elliottal csak a világ több, fal nélkül ugyanis sok haszon belőle sincs, miközben olyan mély gödörben van, hogy az előző heti két fumble-je után most egy INT-et hozott össze Andy Daltonnak. Apropó Dalton: nála még a mankóval bicegő Dak Prescott is jobb lenne a pályán, pozitívan értékelhető megmozdulása ugyanis nincs, a 19 passzkísérletből szerzett 75 yard arcpirítóan kevés.

A Cowboys jelenleg egy nagyon, nagyon rossz csapat, a megtizedelt játékosállomány hiányosságait pedig az edzői kar egyszerűen képtelen kompenzálni (ami nem meglepő, hisz akkor sem hasított a csapat, amikor mindenki egészséges volt). Jelenleg nemcsak az Eagles, de még a Washington is bőven jobbnak tűnik.

Ami a WFT-t illeti: sikerült dominálni egy gyenge védelem ellen, illetve a top védőfal hozta a kötelezőt (6 sack, 1 INT, 6 TFL) Andy Dalton és a sérülése után beálló Ben DiNucci ellen.

(renningan)