College football 2020: októberi helyzetjelentés – indul a Pac12!

Szombaton az ötödik kiemelt konferencia küzdelmei is elkezdődnek, így havi áttekintőnket csoportelőzetessel spékeljük meg.

Hat MAC-mérkőzést rendeztek csütörtök hajnalban – míg a keddi amerikai elnökválasztás szavazatait még mindig javában számolták -, ezzel már csupán a Pacific 12 gárdái várják tűkön ülve, hogy végre bemutatkozhassanak (na meg hogy megtudják, ki lesz az új elnök). Ketten közülük ezt az Arena4-en teszik meg, november 8-án 01:30-tól a magyar sportcsatornán is látható lesz a Stanford @ Oregon!

Ha college football, akkor a hírek most mindenhol a Clemsonról szólnak, az irányító Trevor Lawrence koronavírussal került parkolópályára (a leendő 1/1-esnek ugyan voltak tünetei, de már jól van), és hiányát a liga egyik nagyágyúja igen megérezte a Boston College ellen – az első félidőben. Aztán ahogy felvette a ritmust az “új Cam Newton”, a freshman DJ Uiagalelei, a 18 pontos hátrány is pillanatok alatt tovatűnt. Ezen a hétvégén óriási ACC-rangadó jön a Notre Dame ellen, idegenben, Lawrence-t a Covid-protokoll okán továbbra is nélkülöznie kell Dabo Swinney-éknek. Az valószínű, hogy bármi is a végeredmény South Bendben, december közepén a két fél Charlotte-ban, a konferenciadöntőn újra találkozik, a mögöttük álló Miami – North Carolina – Virginia Tech – NC State négyes minimum eggyel gyengébb szintet képvisel (mint azt láthattuk pl. a Hurricanes clemsoni vendégjátéka során).

A rájátszás négy helyéből az előbb említett két csapat garantáltan elvisz egyet, és régi jó ismerősünket az SEC-ből, az Alabama Crimson Tide-ot szintén fixálhatjuk a Rose vagy a Sugar Bowl meghívóra. Nick Saban hihetetlen módon újradefiniálta programját, és haladva a korral immár a támadósorával arat; köszönhetően a legfőbb Heisman-várományossá előlépő Mac Jones irányítónak, illetve alkoholizmusát leküzdő Steve Sarkisian támadókoordinátornak. A konfdöntőn az egyszer már megvert Georgiával meccselhetnek újra, ráadásul a csoport másik PO-aspiránsát, a Texas A&M-et is simán letudták, tulajdonképp nem maradt előttük akadály az elmúlt évek sokadik 10+ győzelmes meneteléséhez (idén mindezt úgy, hogy 10+1 fellépésük lehet az alapszakaszban). Az SEC és talán az egész liga legnagyobb csalódása a címvédő LSU, ahol bár számíthattunk a rengeteg távozó miatti gyengülésre, a Baylornál főedzővé avanzsáló Dave Aranda pozícióját átvevő új DC, Bo Pelini évi 2.3 millióért elképesztő csodát csinált: eltüntette a louisianaiak védelmét. Nem szabad persze megfeledkezni a Floridáról sem, noha a Gators inkább a Missouri elleni kőkemény bunyóval emelkedett ki a tömegből az előző hetekben.

A Big Tenben az Ohio State hozza a papírformát és egyenes úton haladnak szezon végi top4-be, míg ősi riválisuk, a Michigan két hét alatt leírta magát 2020-ra. Jim Harbaugh-ék a reményteljes nyitófordulót követően a Michigan State-től kaptak ki otthon, így a Wolverinesnél lassan muszáj lesz elgondolkozni az edzőváltáson, hiába nem úgy indult ez a házasság. Hasonló helyzetben van a szintén az NCAA elitjéhez tartozó, Big XII-es Texas, bár mentségükre szóljon, hogy ők legalább nem tudnak nem izgalmas mérkőzéseket játszani, hatból négy ütközetük is őrületes módon alakult. Legutóbb csoportjuk utolsó makulátlan alakulatát, az Oklahoma State-et verték úgy, hogy a statisztikák alapján simán bukniuk kellett volna, de a 100 yardos kickoff return TD és négy labdaszerzés megmentette Tom Herman HC-t a komolyabb önreflexiótól. A 4-1-es Pokies mögött nincs olyan csapat a Big XII-ben, mely 4-2-nél jobban állna, tehát a csoport továbbra is csak külső segítségben, a körbeverésekben bízhat országos szinten.

A fő sztorivonal természetesen a college footballban is pandémia, eleve befolyásoló tényező a max. 20-30%-os kapacitás a stadionokban, drasztikusabb esetben a zárt kapu, miközben számos mérkőzést muszáj volt elhalasztani vagy törölni. Mondjuk a Big Ten a késői starttal nem hagyott tagjainak esélyt sem a pótlásra, és ezt a Wisconsin nagyon megszívta: az Illinois elleni alázás után a fél keret koronavírusos lett, sem a Nebraska, sem ezen a szombaton a Purdue ellen nem játszhatott a Badgers. Amennyiben a következő hétre sem javul a helyzet, a wisconsiniak semmiképp nem szerepelhetnek a konferencia fináléjában. Emiatt a Group of 5-osok kárörvendhetnek, soha vissza nem térő alkalom kínálkozik egy “futottak még” csapatnak a rájátszásra. Nyilván ehhez a veretlen mérleg elengedhetetlen, ám a jelenleg 5-0-val álló AAC-s Cincinnati (őket szintén láthatjuk szombaton az Arena4-en, a Houston ellen 21:30-tól), vagy a 7-0-s BYU elméletileg odaférkőzhet a nagyok asztalához. A független mormonoknál az irányító Zach Wilson fantasztikus évet teljesít eddig, pénteken az amúgy remek, 2-0-s Boise State ellen teheti fel a koronát eddigi produkciójára. Érdemes figyelni még az 5-0-s Marshallra (C-USA), a 6-0-s Libertyre (független) és 6-0-s Coastal Carolinára (Sun Belt) is, utóbbi kettő decemberben még találkozik is egymással.

Végezetül pedig akkor ejtsünk néhány szót a Pac12-ről! A leginkább lesajnált Power5 konferenciáról, ami annyira ácsingózik a figyelemre, hogy még a nyugati parti idő szerinti REGGEL 9 órás mérkőzéseket is bevállalta idén – ha már a szurkolók úgyse mehetnek be az arénákba (minden héten egy ilyen lesz, az első fordulóban az Arizona State @ USC). A 6+1-es menetrenddel senkinek nincs hibázási lehetősége, és még a potenciális 7-0-s bajnoknak is impresszív rezümét kell majd felmutatnia, hogy a playoff committee-nél szóba kerüljön egyáltalán a nevük. Erre előzetesen az északi divízióból az Oregonnak, a déliből a USC-nek van sansza, bár a Ducksból számos kiválóság opt outolt, és választotta a draftra való felkészülést az egyetemi focizás helyett (hárman a DB-sorból és az All-America vakoldali tackle, Penei Sewell).

A konferencia megítélésének a sztárok hiánya sem tesz jót. A teljes skill pozíciós felhozatalból mindössze egy embert emelhetünk ki, a USC elkapóját, Amon-Ra St. Brownt, aki az esetleges konfdöntőben meccselhet nagyot a washingtoni CB-vel, Elijah Moldennel, vagy az oregoni Deommodore Lenoirral, és itt a kör nagyjából be is zárult. Bizodalma a nyugati szimpatizánsoknak a koordinátorokban lehet, a USC-nél pazar tűzijátékra készül az ex-Air Raid QB, napjainkban Trojans OC Graham Harrell, az Oregonnál meg az ex-Miss State HC Joe Moorhead a legfrissebb szenzációt, a GoGo offense-t hozhatja be a köztudatba.

Az NFL-t követők számára ideális választás az Arizona State Sun Devils új kedvencnek egyetemi szinten: a főedző Herm Edwards, aki korábban a Jetst és a Chiefst is trenírozta, tavaly tanácsadónak leszerződtette Marvin Lewist, és ha már házon belül volt, ebben a holtszezonban a New Mexicóhoz távozó védőkoordinátor, Danny Gonzales örökébe lépett. Jayden Daniels személyében ígéretes másodéves QB-val is bírnak, délen ők a USC fő kihívói. Vagy az előző finalista Utah Utes, ahol az állandóság a mérvadó; Kyle Whittingham head coach 2005 óta irányítja a Salt Lake City-belieket, és a minap hosszabbították meg 2027-ig a szerződését.

Sajnos csütörtök este futott be a hír, hogy a Covid hatására a hétvégi California-Washington ütközetet nem rendezik meg, így az Oregon két North divíziós vetélytársa kapásból egy meccs mínusszal indít. A Stanfordnál erős futballkultúra épült ki, viszont 2019-ben David Shaw kilenc próbálkozásból először zárt 8 győzelem alatt (egyenesen negatív mutatóval, 4-8-cal), van hát honnan visszapattanni. A fura esztendő nekik kapóra jöhet, de alapból maximum az Oregon State és a Washington State elleni W-t adhatjuk oda a Cardinalnak. A déli fertályon bukott edzőfenoménoktól várják a csodát: a UCLA-nél Chip Kelly, az Arizonánál Kevin Sumlin (Johnny Manziel egykori mentora a Texas A&M-nél) próbálja karrierjét visszaterelni a régi kerékvágásba, egyelőre sokkal kevesebb, mintsem több sikerrel. A Colorado egy másik “NFL szökevénynek”, Karl Dorellnek adott esélyt a bizonyításra.

Zárásként a szokásos információk: bármi kérés, kérdés akad, ne legyetek restek megírni ezeket itt a kommentek között, a fórumon vagy twitteren. Éljen a college football!