Majdnem leolvadt a Lions, megszenvedett a Packers, veretlen maradt a Steelers

A Lions nagyon közel került egy csúfos leolvadáshoz, a Packers alaposan megszenvedett a hét meccse nyeretlen Jaguarsszal, Drew Lock négy interceptionnel ajándékozta meg a Raiderst, a Steelers pedig könnyedén tartotta meg veretlenségét.

Washington Football Team @ Detroit Lions 24 – 27

728 nap után kezdett először Alex Smith az NFL-ben. A karrierjét is veszélyeztető sérülés utáni első dobásain már túl volt a veterán irányító és nem sokat kellett várni az első kezdő meccsére sem. A produkciója alapján pedig még akár több is jöhet.

A Football Team idén az egyetlen csapat a ligában, amely még nem szereztt pontot nyitó drive-ból. Bár nagyon úgy nézett ki, hogy megszakadhat ez a sorozat, miután már a Lions 14-esén jártak, két játék alatt -24 yardot sikerült “haladni” és végül Rivera nem merte rárugatni az 50+-os field goalt. A végeredményre pillantva talán hiba volt.

Persze nem tűnt úgy a harmadik negyed közepéig, hogy bármi jelentősége is lehet egy nem bevállalt első negyedes mezőnygólnak. A Lions egymásra halmozta a pontszerző akciókat. 6 labdabirtoklásból 3 TD, egy field goal és két punt, amit összehozott a hazai csapat.

3-24, Stafford úgy állt 3 TD-vel, hogy legjobb elkapójára, Golladayra nem számíthatott. A helyére fellépő Marvin Jones azonban remek napot zárt: 8 elkapás, 91 yard, TD.

A csapat pedig a sztárjátékos hiányában elkezdte széleskörübben használni végre DeAndre Swiftet is: 81 futott yard mellé 68-at kapott el szintén egy TD kíséretében az újonc futó.

A 3. negyed közepén sokan lezártnak tekintették a mérkőzést, azonban a java csak ekkor jött. Alex Smith vezetésével a fővárosi csapat a következő 3 labdabirtoklás mindegyikét TD-re váltotta és a negyedik negyed végére kiegyenlítette a meccset. Alex Smith bár TD-t ma nem jegyzett, 390 yardot passzolt, nem adta el a labdát és folyton a Lions 5-ösén belülre juttatta a csapatát. A három TD végül összesen 9 yard távolságból született, melyből Gibson kettőt, McKissic egyet jegyzett.

A csapat támadójátékának legfontosabb játékosa ismét Terry McLaurin volt. Az ex-Ohio State WR 95 yardot kapott el és egy trükkös játék után még 27-et futva is hozzátett. Mögötte azonban Smith további 6 játékosnak osztott ki legalább 4 passzt, így a Washingtoni passzjáték teljesen kiegyensúlyozott tudott maradni.

24-24-nél a meccs végén jött a szétlövés. 3 field goal döntötte végül el a meccset, a szép fordítás azonban nem sokat ért, hiszen ebből kettőt a hazai csapat jegyzett. Először a Lions tudott újra pontot írni a táblára, amire még érkezett kisebb zászló parádé kíséretében a Washingtoni válasz, de elkövették azt a hibát, hogy 16 másodpercet hagytak az órán. Az NFL egyik legtöbb game winning drive-val rendelkező játékosa ellen pedig ez is soknak bizonyult. Stafford el tudta még jutattni a csapatot FG távba, 59 yardról pedig a tökéletes napot záró Matt Prater nem hibázott.

Hiába így a majdnem másfélszer annyi first down (34 vs 21), a Football Team nem tudott nyerni Smith kezdőbe visszatérő meccsén, a Lions pedig ezuttal megúszta az óriási leolvadást. A mérkőzés sokadik hőse többek között az ex-patriotsos Jamie Collins volt, aki 13 tackle mellett két fumble-t is kierőszakolt, amiből egyet maga szerzett meg.

(alatriste)

Jacksonville Jaguars @ Green Bay Packers 20-24

A forduló legegyértelműbb mérkőzésének ígérkezett az újonc Luton wisconsini vendégjátéka. Azonban nagyon nem lett az.

A Packers támadósor már az első negyedben is látszódott, hogy döcögős lesz. A liga egyik legjobban kezdő támadósorát egy büntetés utáni ingyen first down mentette csak meg attól, hogy három 3 & outtal kezdje a meccset. Furcsa volt azt is látni, hogy Davante Adams talán mégiscsak ember. Sidney Jones remek védekezése vezette fel, hogy ma még a legjobb Packers támadó is talán hibákra kényszeríthető.

A hazai csapat nem akart beletörődni, hogy a földön ma nem igazán tudják mozgatni a láncokat. Végül 25 futókísérlettel zártak összesen 80 yardért. A Jaguars front és főleg a linebackerek nagyon jól töltötték a boxot és nem hagyták sem direkt futásokkal, sem screen és checkdown passzokkal játékba hozni a Jones – Williams duót. Aaron Jones végül 95 total yarddal zárt, de ennek több mint fele a levegőben jött össze.

A Packers támadójátékának szenvedését Marquez Valdes-Scantling nagy játéka szakította meg, de ki kell emelni a bíró által kiosztott kulcs blokkot is. Ezzel a TD-vel pedig Rodgers dobta idén a legtöbb 20+ yardos sikeres passzt (21).

Ezen a játékon kívül viszont nem sok fantázia volt a Green Bay támadósorban. A Jaguars bánhatja, hogy nem használta ki az ellenfél álmos kezdését, így végül a meccs első 9 támadósorozatából 7 punt született egy vendég field goal és egy hazai TD mellett. Azonban pont a 7. punt lett igazán különleges. Keelan Cole 91 yardon át hordta vissza a labdát.

A második negyedben úgy tűnt minden a helyére kerül. A Packers bevitt még egy TD-t, ezúttal Rodgers futott be, amivel megszerzete idei első hatpontosát a földön. Válaszul Luton dobott ezen a meccsén is egy interceptiont, melyet Amos szedett le. A Packers végül csak 3 pontra tudta váltani a labdaszerzést, mert bár 3&17-re jött a szokásos Adams TD, a támadófalban holdingot fujtak.

10-17-es félidő utáni három Packers labdabirtoklás azonban így nézett ki: Davante Adams fumble, turnover on downs majd Rodgers interception, melynél Sidney Jones újabb nagy játékkal jelentkezett. A Packers támadósor hiábáit részlegesen tudta büntetni a vendég csapat, de így is sikerült 20-17-es vezetésre szert tenni.

A negyedik negyedben pedig sokáig izgulni kellett. Davante Adams TD-je végül csak megérkezett, amivel megszerezte négypontos előnyét a Packers, de két alkalommal is ott volt a lehetőség Luton kezében a meglepetés megszerzéséhez. A meccs utolsó drive-jában azonban előlépett az addig magát remekül rejtegető Packers pass rush. Rashan Gary sackjét Preston Smith-é követte, majd 4 & világvége szituációnál is komoly nyomás alatt volt Luton, így nem tudta elérni a first downt.

A Packersnek talán jó pofon volt ez a meccs. Adams és a futójáték görcsös erőlködése majdnem a meccsbe került. Valdes-Scantling lett az este legjobb elkapója 4 elkapásból 149 yarddal, de persze a nagy TD ezt rendesen megnyomta. A vendégek büszkék lehetnek leginkább a védelmükre. Az újonc Henderson fumble-t erőszakolt ki, míg Jones labdát lopott Rodgerstől. Hiába nyerte azonban meg a turnover csatát 2-1 arányban a vendég csapat, Luton közel 50%-kal dobát csak, 169 yard és 1-1 TD-INT mellett. A támadóknál Keelan Cole volt reflektorfényben, aki a visszahordott TD-je mellett a csapata egyetlen támadó hatpontosát is szerezte.

(alatriste)

Denver Broncos @ Las Vegas Raiders 12-37

Mit lehet mondani egy ekkora mészárlásról azon kívül, hogy a Broncosnak szurkolni legalább akkora kihívás, mint a Lionsnak? Szar minden, hogy a klasszikust idézzem. A Denver amúgy helyenként korrekt védelme teljesen vakon volt a mérkőzésen: sack, nyomás, negatív yardos szerelés, vagy úgy bármilyen szerelés nem nagyon volt a meccsen, a Raiders konkrétan akkor is TD-t tudott futni, amikor már csak a first downra gyúrt, hogy lepörögjön az óra és mehessen mindenki haza. Egy Vic Fangio dirigálta egységtől nagyon nem ezt várná az ember, de ez még csak a kisebbik rossz.

Patrik korábban többször óva intett mindenkit, hogy csak óvatosan Drew Lockkal, mert messze nem olyan meggyőző, ahogy az újonc statisztikái mutatják. Hát tényleg nem. Az utóbbi időben botrányos, a Raiders amúgy közel sem feltörhetetlen védelme ellen karrierje legrosszabb napját hozta: 23/47, 257 yard, egy TD, négy INT. Nem elég, hogy az üresen álló elkapókat nem találta meg, de olyan helyekre is megpróbálta beerőszakolni a labdát, ahol nem is láthatott fehér mezest a sok Raiders védőtől. Szerintem ő sem tudná megmagyarázni, hogy mi volt a terv a pickeknél.

A másik oldalon a védelem rendben volt. Az túlzás, hogy dominált volna, de élt a Lock által felkínált lehetőségekkel, aminek a vége 12 engedett pont és az öt turnover lett (volt még egy összeszedett fumble is). Pass rush továbbra sincs úgy igazából, a futás megállítása sem nagyon működött, míg próbálkozott a Broncos, de most ez is elég volt. Az offense is korrekt volt: Carr menedzselt (16/25, 164 yard, 0/0 TD/INT), hagyta működni a futójátékot. Josh Jacobs továbbra is kiváló, 5,3 yardos átlaggal, 112 yarddal és két TD-vel fejezte be a meccset, de mellette Devontae Booker is összekapart 81 yardot 5,1 yardos átlaggal és két TD-vel.

A Raiders oldaláról még dicsérjük meg a speciális egységet. Daniel Carlson mind a hét rúgását értékesítette (három mezőnygól, négy extra), a punter AJ Cole-nak pedig volt egy 61 yardos rúgása, illetve négy puntjából három is az ellenfél 20 yardosán belül landolt. A Raiders 6-3-as, a kötelező kipipálva, lehet a rájátszás bebiztosítására fókuszálni.

(renningan)

Cincinnati Bengals @ Pittsburgh Steelers 10-36

A héten nekem csak kiütéses meccsek jutottak, ez sem okozott sok izgalmat. A veretlen Steelers nagyon simán húzta be a csoportrangadót, a hátralévő sorsolás sem vészes, lassan komolyan el lehet gondolkodni az első kiemelésről. Ami a Bengalst illeti: egy újabb meccs, amin az 1/1-es Joe Burrow edződhetett. Na de a mérkőzésről.

Nehezen indultak be a csapatok, az első hét támadásból csak két Steelers mezőnygól született, majd megrázta magát Steelers és a félidő végéig feltett még 16 pontot, gyakorlatilag el is döntve a találkozót (7-22). Innentől már csak menedzselni kellett az előnyt, sőt, csak pörgetni az órát, a Bengals nem volt ellenfél.

Ebben egyrészt nagy szerepe volt a kiváló védelemnek, ami rendre nyomás alatt tartotta Burrowt (négy sack), jól fogta a futást és összesen két turnovert harcolt ki. Egyedül az újonc Tee Higginsnek volt relatíve jó napja, 115 yardot és egy TD-t szerzett, Burrow yardjainak több mint felét. Mindenki más gyenge volt, különösen AJ Green, aki lassan már alap elkapásokat sem tud megcsinálni, a meccset nulla elkapással zárta, pedig ötször is célba vette Burrow.

A Steelers támadósora is jól működött, Big Ben 333 yardot és négy TD-t osztott ki: Diontae Johnson és JuJu Smith-Schuster egyet, Chase Claypool kettőt kapott el. Csak halkan jegyzem meg, hogy mind a hárman legfeljebb 2017 óta vannak csap a csapatnál és a legidősebb Diontae Johnson is csak 25 éves. Akárki is felelős az elkapók scoutolásáért, azonnal el kell vinnie egy WR-ekkel hagyományosan szenvedő csapatnak (például a Patriotsnak) a világ minden pénzéért, egyszerűen zseniális, ami Pittsburgh-ben elkapónevelés terén folyik. Továbbá dicsérjük meg a támadófalat, ami már-már bántóan sok időt adott Big Bennek, bár a futáshoz most nem nagyon sikerült blokkolni – hiába, nem lehet minden tökéletes.

(renningan)