Összefoglaló
Hazai pálya ide vagy oda, a jobb csapat nyert
A történelminek ígérkező Brady-Mahomes párharc elmaradt, a GOAT irányító egy végtelenül unalmas, egyoldalú meccsen szerezte meg a hetedik bajnoki gyűrűjét. A bíráskodás nem volt tökéletes, de messze nem ezen múlt – a jobb csapat nyert.
Számtalan forgatókönyvet el lehetett képzelni a Bucs-Chiefs Super Bowlra, de arra aligha számított bárki is, hogy a Patrick Mahomes, Travis Kelce, Tyreek Hill és Andy Reid fémjelezte támadósort teljesen lenullázza a Tampa Bay védelme. Ehhez hasonló égést legutóbb a 2013-as szezon végén láttunk, amikor a Seahawks intézte el a Peyton Manning vezette Broncost – sőt, ez még talán annál is kínosabb.
A Chiefs nem volt egyszerű helyzetben: hiába volt minden skill pozíciós játékos bevethető, a támadófalból három játékos hiányzott a lehető legerősebb felálláshoz képest (az All-Pro RT Mitchell Schwartz, az LT Eric Fisher és a guard Kelechi Osemele sem volt bevethető). Bármelyik csapat megszenvedné, ha kiesne a két legjobb falembere, pláne a fal széléről, de a Chiefs OLine teljesítménye még így is botrányos volt.
Patrick Mahomes egész meccsen nyomás alatt játszott. Háromszor sackelték, ami nem tűnik vészesnek, de ez leginkább a fiatal irányító mobilitásának köszönhető, a dropbackek 51,8 százalékánál nyomás alá helyezték az ESPN adatai alapján. Ndamokung Suh 1,5 sacket szerzett, de mellette Shaq Barrett is kiemelkedő volt, aki az idei teljesítménnyel elintézett magának egy 20+ millió dolláros szerződést.
Visszatérve Mahomesra: 270 yarddal és két INT-vel fejezte be a meccset TD nélkül. Borzalmas számok, karrierje legrosszabb meccsét játszotta, de nem rajta ment el a meccs. Tyreek Hill egész meccsen láthatatlan volt, Travis Kelce-nek is csak felvillanásai voltak – előjött az a probléma, amit a skill playerek bemutatásakor írtam. Hiába páratlan a Kelce-Hill duó, ha őket sikerül megfogni vagy csak rosszabb napjuk van, akkor senki nem tud fellépni és megcsinálni a játékokat. Ráadásul most Andy Reid sem tudott csodát tenni, Todd Bowles egyszerűen outcoacholta.
A túloldalon Bradyn mindössze a dropbackek 13 százalékán volt nyomás, tehát szinte végig nyugodtan passzolhatott. Mike Evans és Chris Godwin összesen három elkapást és 40 yardot jegyzett, de mivel rajtuk kívül ott volt a pályán Antonio Brown vagy az utóbbi meccseken csak blokkoló feladatot ellátó Rob Gronkowski, belefért a csendesebb nap. Brown és Gronk együtt 89 yardot és három TD-t szerzett, vitték a hátukon a csapatot – négy-öt nagyon jó játékos többet ér, mint két elit.
A védelmeket illetően nagyjából azt kaptuk, amit vártunk. A Chiefs defense összességében nem játszott rosszul, de a hibák és a kérdéses/szigorú bírói ítéletek miatt több nagy játék is ment a levesbe. A Buccaneers a Packers és a Saints után a Chiefst is ledominálta, egyszerűen félelmetesen felszívta magát Todd Bowles legénysége. A védőfalat már dicsértem fentebb, de a secondarynek is jár az elismerés, hisz tanultak az alapszakaszban elkövetett hibákból és tökéletesen kivették Hillt a játékból. Lavonte David és Devin White is felnőtt a feladathoz, a két remek LB parádésan limitálta Kelce-t a meccs releváns részében. Egyedül a futás elleni védelmet lehetne kicsit elővenni, ami meglepően sok yardot engedett a Chiefsnek, de ennyi áldozat a passzjáték megöléséért bőven belefért.
Ezúttal ráadásuk Bruce Arians is maradéktalanul összeszedte magát. Végre teljesen túllépett a mindenki rohan előre a vakvilágba koncepciót: voltak jó RPO és play action játékok, okosan felrajzolt screenek, minden, ami kell. Persze túlzás lenne ezt a teljesítményt a legjobbak közé emelni a Super Bowlok történetében, de összességében meg lehet elégedve mindenki.
Brady 201 yarddal és 3 TD-vel járult hozzá a győzelemhez, ezzel ő lett a második irányító Peyton Manning után, aki két csapattal is bajnoki címet tudott szerezni. Parádésan működött a futójáték, Ronald Jones 12 futásból 61 yardot szerzett, de az igazi sztár Leonard Fournette volt, aki a rájátszásban igazi hős lett. Ezúttal 16 futásból 89 yardot és egy TD-t szerzett a földön, illetve mind a négy felé szálló labdát elkapta. Így kell helyreállítani egy kisiklott karriert.
Természetesen nehéz elmenni szó nélkül a játékvezetői ítéletek mellett: mondhatni érződött a hazai pálya előnye. Nem voltak kirívóan rossz döntések, valamilyen szinten minden hívás védhető, de ezeket egy Super Bowlon talán illett volna elengedni. A szigorú ítéletek elsősorban a Chiefst sújtották, nélkülük könnyen szorosabb lehetett volna a találkozó (vagy legalábbis az első félidő), de ennyi.
Ez a Kansas City ma nem volt egy szinten a Buccaneersszel, játékvezetők ide, vagy oda. Mahomes karrierje legrosszabb meccsét hozta, Andy Reidet legyőzték, a gyengébben teljesítő sztárokon kívül senki nem tudott előlépni, így pedig egy jó, de nem ellenállhatatlan Tampa Bay legyőzése is megoldhatatlan feladattá vált. Ennél több kell a GOAT ellen.