Beharangozó
Super Bowl LV – Front7-ök
Akadnak az idei Super Bowl kapcsán kiegyenlített, szoros és nagy különbséget hozó csapategység összevetések is. A mostani furcsa mód annak ellenére tartozik az utóbbihoz, hogy a két front seven legjobb játékosa az amúgy jóval gyengébb csapatban található.
Bár mindkét csapat rendkívül produktív és veszélyes támadósorral rendelkezik, a nagydöntők ritkán szoktak 30-30-as vagy akár még nagyobb pontháborúba torkollni. Ebben az évezredben csupán kétszer szerzett mindkét csapat 30 pontot. A néha kicsit talán megszeppenő, vagy csak kevésbé hatékony offense-eket a rájátszásban és különösen a döntőkben a védelmek segítik ki. Ha pedig rajtuk fog múlni, hatalmas előnye van a Tampa Baynek.
Hogy lehet, hogy bár a Chiefsnél játszik a legjobb játékos, egyértelműen a Tampa Bay egysége lehet az, amelyik pozitív faktorral bírhat a meccsen?
Noha Chris Joneshoz hasonló igazán elit játékos nem található a Buccaneers oldalán, gyengeséget sem igazán könnyű találni az egységben. Vita Vea visszatérésével pedig egyértelműen döntő faktorrá is kinőheti magát ez a 6 játékos. A modern trendeknek megfelelően természetesen leginkább 6 játékosról lehet beszélni, hiszen ugyan a front seven elnevezés megmaradt, a harmadik linebacker szerepkört már évek óta átvette egy plusz defensive back. Nézzük meg, ki is ez a 6 főszereplő.
A Tampa alapvetően ezzel a sorral játssza le a snapek túlnyomó részét.
Nehéz lenne húzónevet megnevezni. Brutális ez a front. 4 korábbi első körös játékos található itt, amiből David és Barrett lóg csak ki. Lavonte 2. körös választott volt, míg Barrett UDFA. Ha szükséges volna a vezéreket megnevezni, akkor viszont pont Lavonte David és Jason Pierre-Paul volnának azok. Előbbi igazi klubikonná kezdi kinőni magát, a kevés játékos egyike, aki még Brady, de akár mondhatjuk, hogy a Winston előtti időkben is kiemelkedő játékosa volt a csapatának. Elismertséget a sikertelenebb csapat miatt ritkán kapott, pedig évek óta a liga egyik legjobbja a posztján. A másik kiemelt személy Pierre-Paul, aki Barrett mellett a védelem egyetlen korábbi bajnoka (Barrett a Denverrel ért fel a csúcsra az 50. Super Bowlon, de akkor még epizódszereplő volt). A Giants színeiben Pierre-Paul oroszlánrészt vállalt 2012-ben a Patriots megállításában, éveken át volt a liga egyik legjobb pass siettetője, de a petárda balesete után sokan leírták. Ő azonban újra felépítette magát és az elmúlt 3 éve Tampában ismét a régi fényét idézi.
Pierre-Paulon kívül érdemes még szót ejteni a másik két “külsős” emberről. Shaquil Barrett a Denver csapatában kezdte meg a pályafutását, de 4 év alatt nem tudott ott kibontakozni. Nem is kapta meg annyiszor a lehetőséget, vagy ha igen, akkor sem élt vele igazán. 2019-ben ‘prove-it’ jelleggel érkezett a csapathoz, ahol egészen brutális szezont hozott össze: 80 feletti siettetés és 20 sack, amivel vezette is a ligát. A teljesítménye pedig idén sem esett nagyon vissza. A sackek terén ugyan nem, de a nyomásgyakorlásban meg tudta ismételni a tavalyi számait. A másik jövevény Ndamukong Suh, aki nagyon érdekes pályafutást tudhat maga mögött. Éveken át volt a liga egyik legjobb defensive tackle-je. A top évei alatt azonban sem a Lionsszal, sem a Dolphinsszal nem került igazán közel a gyűrűhöz, csak túl a harmincon adatott meg neki ez. 2018-ban már járt a döntőben a Ramsszel, de bajnok nem lett. Érdekes, hogy akárcsak most, akkor sem ő volt már annak a védelemnek az elsőszámú sztárja. 2020-ban neki is csendesebb szezonja volt, de 34 évesen is képes még 1-1 meccsre megidézni a premier éveit.
A tampai front erőssége, hogy nincs igazán gyengesége. A futás ellen egész évben elit volt az egység. Ők engedték a legkevesebb futott yardot futáskísérletenként, meccsenként és egész szezont nézve összyard alapján is. DVOA mutató alapján is a legjobb egységről beszélhetünk. Mindezt úgy, hogy a korábbi fényéhez képest már kissé visszább eső Suh társa az egyébként nem túl kiemelkedő William Gholston volt majd’ egész szezonban. Vea azonban a playoffra visszatért és ezzel tovább erősödik a sor. Futás ellen Vea az egyik legjobb nose tackle, Golstonnál közel 70 fonttal nehezebb, de így is produktív pass rusherről beszélhetünk. A Chiefs alapvetően passzoló csapat, de ha működik a futójáték, képesek kivenni a labdát Mahomes kezéből és a földön megnyerni a meccset. Azonban nem emögött a megtépázott fal mögött, nem ez ellen a Bucs front ellen fog ez megtörténni. Könnyen elképzelhető, hogy a nap végén a Chiefs legtöbb futott yarddal rendelkező játékosa majd az amúgy sérült lábú Mahomes, vagy Tyreek Hill lesz pár jet motion és hasonló futójátékok után.
De mi a helyzet a pass rush-sal?
A sikeres 4 emberes pass rush kulcsfontosságú lesz. Ha hagyod Mahomest nyugodtan passzolni egy egész meccsen át, vesztettél. Todd Bowles vérében van a blitz, azonban ha túl agresszívan próbálja meg nyomás alá helyezni az irányítót, kontraproduktív hatást érhet el. A Chiefs irányítója a liga leghatékonyabb játékosa blitzek ellen, 0,54-es EPA mutatót tud felmutatni, ha extra embert küldenek rá, ellenben 0,25-öst ha 4 vagy kevesebb ember megy siettetni. Bowles így döntéskényszer elé kerül. A Tampa az 5. legtöbb blitzet küldte a szezonban, aminek az az oka, hogy produktív tudott lenni az egység. Mind Winfield a safety sorból, mind a linebackerek remekül blitzelnek. Közülük is ki kell emelni egy nevet, aki nem más mint Devin White, akinek elképesztő szezonja volt. Hiába ő a front seven egyértelműen leggyengébb játékosa, a playmaker képességeivel meccset befolyásoló játékos lehet. A blitzeket tekintve nem volt nála jobb linebacker a ligában. 9 sacket szerzett a szezonban és minden negyedik blitze során az irányító köré tudott férkőzni – elképesztő.
Alapesetben azonban a 4 emberes pass rushnak kell Mahomesra odaérnie. Eric Fisher sérülésével az amúgy is ezer sebből vérző egység az egyik legjobb játékosát vesztette el és lassan ott tartunk, hogy az alapvető kezdő sorhoz képest teljes cseresort kell pályára küldeniük. A Packers ellen látható volt, hogy Pierre-Paul és Barrett is képes előnyt kovácsolni, ha csere szintű tackle-ök állnak velük szemben. Ketten összesen 5 sacket szereztek a konferenciadöntőben hasonló képességű játékosokkal szemben. Bár Barrett sackeket tekintve elmaradt a tavalyi szezonjától, Donald mögött a legtöbb siettetést hozta össze 2020-ban, a Packers ellen pedig már be is tudta fejezni ezeket a játékokat és a szezonbéli legjobb produkcióját nyújtva 3 sacket jegyzett. A Tampa Bay szerezte az alapszakaszban a 2. legtöbb siettetést a ligában, egy teljesen egészséges Chiefs fal ellen is igen jónak ígérkező matchup volna ez a számukra, így viszont egészen elképesztő a kontraszt.
A gyengepont
A védőfal a liga egyik legjobbja. Akár futás ellen, akár pass rushban. Azonban találni a csapatrészben is gyenge pontot, aki nem más, mint Devin White. White sok nagy játékot csinál, rendszeresen szereli a futókat a line of scrimmage mögött vagy viszi földre az irányítót. Azonban a jó játékokat rengeteg hiba veszi körül. Futás ellen sok félreolvasás,és elhibázott szerelés – utóbbiból White hozta össze az 5. legtöbbet az egész ligában. A passz ellen pedig talán csak rosszabb a helyzet. White engedte a liga linebackerei közül a legtöbb elkapott yardot 761-gyel. Magasan! Ez a szám 150-nel több mint a második helyezett Joe Schobert esetében.
White-ot sokan a playmaker képességei miatt túlértékelik, pedig elég lenne csak a csapattársára nézni, ha igazán jó játékost keresünk. David esetében is felhozható a relatív sok missed tackle, de ő egyaránt futás és passz ellen is a liga legjobbjai között van. Nagy kérdés lesz, ki fogja a Chiefs legnagyobb fegyverét, Kelce-t fogni, de várhatóan David lesz az. Idén 10 TD-t és majd 1000 yardot szerzetek a tight endek a Bucs védelme ellen (mindkét statisztika a második harmadban található) ha pedig a liga legjobbja jön szembe, érdemes lehetne akár külön taktikát kidolgozni rá.
A játékosállomány minősége és az ellenfél támadófalának egyértelmű gyengeségei miatt nagy teher lesz a Bucs védőfalán és linebackerein, de az esély ott lesz előttük, hogy igazán rossz meccset okozzanak a Chiefsnek. Az egység leggyengébb láncszeme is képes lehet hőssé válni a playmaker képességeinek hála, de alapvetően nem sok ilyen erős front7-nel nézett farkasszemet a Kansas City. A secondary vs skill játékosok csatát vélhetően bukni fogják, de a falban náluk lesz a (nem is kicsi) előny. Ne csodálkozzunk, ha Mahomesnak gyorsan kell szabadulnia a labdától és a nagy játékokat egyszerűen nem tudják kivárni, mert mind a szélen, mind középen megjelennek a kalózok.
Lehet a nyarat várni egyetlen fecskétől?
Míg a túloldalon hemzsegnek a Pro Bowler játékosok, addig a Chiefs oldalán messze nem ilyen erős a felhozatal. Chris Jonest leszámítva senki sem emelkedik ki a középszerűségből. Kiemelkedő játékosok híján több rotálást is alkalmaz a csapat. A passzsiettetők terén viszonylag állandó kettősről beszélhetünk Clark és Kpassagnon személyében, de a DT poszton Clark mellett nagyjából fele-fele arányban osztozik a snappeken Derrick Nnadi és Tershawn Wharton. Előbbi egy harmadéves run stopper, míg utóbbi rookie undersized DT. A helyzet hasonló a linebacker sorban is. Anthony Hitchens relatív stabilnak mondható, de mellé, esetenként a helyére Damien Wilson vagy Ben Niemann rotálódik be, illetve elég sokszor állnak fel csak egy linebackerrel, amikor a safety Daniel Sorensen lép fel a boxba kvázi LB-ként.
Míg a Tampa Bay az első körökből építi a frontját, a Chiefs nem áldoz ilyen pickeket a védelmébe. Nincs egy darab első körös játékos sem az egységben, bár három 2. körös játékost azért találunk. A többiek viszont a draft 3. napjáról vagy akár a draftolatlanok közül kerültek a csapathoz.
Két éve nagy meglepetés közepette engedte el a csapat Dee Fordot a karrier éve után, majd a hazai nyúl helyett a szintén karrier évet záró Frank Clarkot fizették meg. Az igazán kiemelkedő produktum elmaradt Clarktól már a tavalyi évben is, de idén ez még inkább elmondható. Sok jóra pedig ne számítson az ember, ha az elmúlt két év egyetlen komolyabb invesztálása úgy néz ki, hogy zsákutca volt. A túloldalon a 2017-es 2. körös Tanoh Kpassagnon próbálhat majd meg közel kerülni Bradyhez, de neki eddig 4 év alatt összesen 10 sackje van, idén ráadásul mindössze kettőt tud felmutatni. Mivel a Buccaneers támadófal főleg a széleken erős, így lehet, hogy úgy fog lezajlani a döntő, hogy nem igazán halljuk majd a szélső passzsiettetők nevét.
A védőfal közepén Derrick Nnadinak lehet komoly szerepe, ha a Buccaneers továbbra is folytatni fogja a playoffos taktikáját és megpróbálják Fournette-tel megnyerni a meccset. Nnadi a posztján jó játékosnak számít, de limitáltak a képességei. Nem egy magas srác nagy karokkal, így a futót nem ő fogja földre vinni, de helyet tud csinálni a mögötte érkezők számára. Nnadi mögött pedig az egykori Dallas LB duót kell megemlíteni. Anthony Hitchens és Damien Wilson egyaránt 4-4 évnyi texasi szolgálat után költözött át Missouriba, de sem korábbi állomáshelyükön, sem itt nem számítanak a posztjuk krémjéhez. Sőt, a liga egyik leggyengébb linebacker duóját alkotják. Mind a futás ellen, mind coverage tekintetében a liga végén kullognak. Hozzájuk társul a harmadéves Ben Niemann, aki igazából semmiben sem különbözik a fent említett kettőstől. Mindhárman viszonylag jól szerelnek, de ha rossz lyukba rohannak be, ha elvétik a coverage feladatot, vagy egyszerűen csak nem tudnak olyan sebességgel olvasni mint azt Brady teszi, nem lesz esélyük a labdáshoz közel kerülni.
Nagy tehát a nyomás Chris Jones vállain. Talán nem túlzás azt állítani, hogy ha nem volna a ligának egy Aaron Donaldja, akkor posztja legjobb játékosáról beszélnénk. Jones belülről indulva a leghatékonyabb pass rushere a csapatnak és Nnadi mellett az egyetlen használható tagja a futás elleni védekezésnek is. Mivel a Bucs támadófala pont középen sebezhető, ez az a matchup, ahol a Chiefs nem hogy képes lehet előnyt kovácsolni, kötelezően ki kell használja a helyzetet. Jonest előszeretettel duplázzák. Meg is tehetik, hiszen nem igazán kell mástól félnie a támadóknak. Azonban Spagnuolo előszeretettel állítja fel, elsősorban kulcs szituációknál Jonest 2-es (a guarddal szemben) vagy akár 3-as technikán (a G és a T között). Ezzel megnehezítve, hogy duplázhassa őt a védelem. A tackle-nek, akihez közelebb van, nyilván a szélső siettetővel kell foglalkozzon, a besegítő center pedig relatív messziről kellene odaérjen, hogy duplázhassanak a guarddal. Ezt a párharcot kell erőltessék a Chiefs oldalán. Jones képes lehet akár első lépésből megverni a fal játékost és hamar megérkezni a backfieldre.
Steve Spagnuolo hasonlóan agresszív felfogású védőkoordinátor, mint a túl oldalon Todd Bowles. A Chiefs a 9. legtöbbször küldött idén blitzet az irányítókra, ami a játékok 35%-a. A túloldallal ellentétben pedig jó taktika is lehet az idei Bradyt plusz emberrel siettetni. 0.23-as EPA-t tud felmutatni Tom Brady, ha 4 vagy kevesebb emberrel siettetik, azonban blitz ellen komoly visszaesés figyelhető meg és csupán 0.1-es az EPA-je, ami a 19. a ligában.
Összezavarni egy 43 éves irányítót nem lesz egyszerű, de Spagnuolo vélhetően meg fogja próbálni. A Bills ellen rengeteg frontot használt a Chief. Különösen 3. downokon voltak kreatívak. Az eredmény 30 siettetés és egész meccsen át kontroll a Bills offense felett. Hiába küldött sokszor csak 4 emberes rusht, sokszor állnak fel úgy, hogy akár többen is jöhettek volna. Alapvetően fontos szituációknál, 3. és hosszú downokon csak 4 rushert szoktak küldeni az esetek többségében, kérdés ha látják, hogy ez a taktika nem működik, akkor érkezni fog-e Matthieu vagy valaki a linebacker sorból. Allen egy tapasztalatlan irányítónak mondható még mindig, különösen ha Bradyvel vetjük össze. Meg kell próbálniuk előnyt kovácsolni Jonesból és abból, hogy a fal belül sebezhető, továbbá hogy Brady mobilitása miatt extrán érzékeny a középső nyomásra Mivel a védelem a hátsóbb régiókban sem sokkal erősebb, nem lesz 3-4 másodpercük odaérni, mert a Buccaneersből valaki addigra már üresre fogja játszani magát.
El kell kerülni, hogy fusson a Tampa Bay
A Chiefs futás ellen a 31. volt a ligában. Minden téren botrányos a futás elleni védekezés, de különösen kiütközik ez rövid yardos szituációkban. Az ellenfelek 83%-ban tudták sikeresen végrehajtani az 1-2 yardos futást a Chiefs ellen. Akár “playoff Lenny”, akár Brady QB sneakelése ellen pedig ez nem egy jó statisztika. Ha a Tampa Bay folyamatosan képes lesz megoldható 3. downokat összehozni, azzal lent tudják tartani a pályán a Chiefs offense-t. Természetesen a futások elvételét elsősorban Mahomes és a támadósor tudja elősegíteni azzal, ha folyamatosan pontokat tesznek a táblára és passzra kényszerítik a Buccaneerst. Ha azonban a meccs úgy adja, hogy próbálkozhat a Tampa Bay a futásokkal, akkor itt akár el is bukhatja a meccset a Chiefs.