Most vagy soha – Rams FA-kitekintő

Matt Stafford megszerzésével a Rams egyértelműen kijelölte a közeljövőben követendő utat: nyerni kell minden áron. Ha a Stafford-projekt nem eredményez minimum Super Bowl-részvételt a következő két-három évben (amíg a csapatnak nincs első körös pickje), akkor fejek fognak hullani, így nem lehet mást tenni, mint bekapcsolni a win now módot: csak a jelen számít, vagy most nyernek Sean McVayék, vagy soha.

A Rams két első körös picket és Jared Goffot áldozta be Matt Staffordért, amivel egyrészt legalább két, de inkább három évre elkötelezte magát a Lions korábbi sztárja mellett, másrészt elég nehéz anyagi helyzetbe hozta magát. Stafford 20 millió dollárt keres, míg Goff után 22 millió dollárnyi halott pénz keletkezett, így a csapat jelenleg 35 millió dollárral van a fizetési plafon fölött (bár a csere a ligaév kezdetéig nem lesz hivatalos, de a csapatnak akkor is úgy kell intéznie az anyagiakat, hogy semmilyen körülmények között ne lépje túl a limitet). Nem mintha ez különösebb problémát jelentene: ha a Saints el tud tüntetni 100+ millió dolláros mínuszokat, akkor 35 millió sem lehet kihívás.

Hogyan lesz pénz?

A Rams kerete az egyik legjobb a ligában, és bár Todd Gurley, Jared Goff vagy Brandin Cooks korábbi szerződése nagyon mellé ment, jelenleg csak olyan játékosok keresnek nagyon sokat, akik azt meg is érdemlik. Ráadásul Les Snead próbált alacsony aláírási bónuszokkal és magas garantált alapfizetésekkel dolgozni, így egy esetleges szerződésmódosítás nem jár akkora teherrel a későbbi szezonokra nézve. Összegezve: bőven van mozgástere a csapatnak.

Az első delikvens természetesen Matt Stafford. A korábbi 1/1-es irányító idén 20 millió dollárt keres garantált tartalom nélkül és még két évig van élő szerződése. Adná magát egy hosszabbítás, de az irányító állítása szerint győzni jött és nem pénzt keresni, így nem ragaszkodik a dologhoz. Ráadásul csak március 17-én lesz a Rams játékosa, így az ő szerződésének módosítása csak a piaci tevékenységnek adhatna egy löketet.

[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]

A Ramsnek minden centre szüksége lesz, így nem lenne meglepő, ha átalakítanák az irányító szerződését: kapna 19 millió dollárnyi aláírási bónuszt és egy-két automatikusan megszűnő évet, amivel rögtön 12-14 milliót lehetne spórolni. Snead ugyan eddig nem nagyon élt az automatikusan megszűnő évek nyújtotta lehetőségekkel, de a szükség törvényt bont, ahogy azt több helyen is láthatjuk a ligában.

A hosszabb távú kiadásokra készülve még A’Shawn Robinson szerződéséhez lehetne hozzányúlni. A Lions korábbi második körös védőfalembere gyenge közepes, de egy Post June Cuttal 3,75 millió dollárt lehetne felszabadítani. Ehhez az összeghez természetesen csak nyáron jutna hozzá a csapat, de mivel kell majd a tartalék a szezon során kieső játékosok pótlására, így ez vállalható áldozat. És most nézzük, hogyan fog beleférni a plafon alá a csapat:

Jó sok átalakítással. A csapat jelenlegi négy legjobban kereső játékosa Aaron Donald, Jalen Ramsey, Cooper Kupp és Robert Woods – mivel mindegyikkel hosszú távon tervez a gárda, így először az ő szerződésükhöz érdemes hozzányúlni.

Donald közel 20 milliós alapfizetéssel büszkélkedhet, amelynek az átalakításával 14 millió dollár könnyen felszabadítható. Ramsey 18 milliót keresne idén, rajta könnyedén lehet 13,2 millió dollárt spórolni idén automatikusan megszűnő szerződés nélkül is, míg a Woods-Kupp elkapóduó további 17 millió dollárt hozna a konyhára. Csak rajtuk 44,4 millió dollárt lehetne felszabadítani, ami bőven elég a túlélésre, de egy win now üzemmódban lévő csapattól ez kevés.

További 2,1 millió dollárért elküldhető a linebacker Kenny Young, aki nem kezdő szint, a rá szánt milliókat csak jobban lehet elkölteni. Mellettük luxusnak tűnik a punter Johnny Hekker és a veterán iDL Michael Brockers rosteren tartása is, de mivel előbbi elit a posztján, utóbbi nélkül pedig nagyon vékony lenne a védőfal (és a felszabaduló 4,5 millióból sem lehetne hasonló minőségű pótlást találni), így az esetükben inkább egy szerződésmódosítás tűnik valószínűnek.

Végül a csapat két kezdő OT-jét, illetve TE-jét érdemes elővenni. Andrew Whitworth már 39 éves, de tavaly a sérüléséig All-Pro szinten játszott, míg a túloldalán a 28 éves Rob Havenstein top 15-ös szinten teljesített. Előbbivel hosszú távon már nem nagyon kell tervezni, de kicsit így is lehet kozmetikázni az idei cap hitjén, utóbbival pedig akár hosszabbítani is lehet (a szerződése 2022 után jár le), a kora és a teljesítménye is rendben van. A TE Tyler Higbee helyzete is egyértelmű: Gerald Everett távozása miatt ő lett a csapat messze legjobb tight endje, 28 éves, egy szerződésmódosítás pár extra millióért nagyon adja magát.

A felsorolt lépésekkel a csapat összesen 80 millió dollárt tudna felszabadítani, vagyis közel 46 milliója lenne erősíteni a rostert. Egyáltalán nem biztos, hogy ennyire aktív lesz a Rams, de a lehetőség mindenesetre adott rá. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a legnagyobb sztárokra kell ráhajtani rekordfizetéssel, a csapat gerince ugyanis már adott – ellenben ennyi pénzből több jó, de olcsó veteránt lehet szerezni, akik rövid távon top 3-5-be repítenék a Rams rosterét.

A legfontosabb szabadügynökök

Ahogy fentebb írtam, jelenleg olyan játékosok keresnek sokat, vagy van egyáltalán szerződésük, akik azt meg is érdemlik. Ennek köszönhetően alig van olyan szabdaügynöke a csapatnak, akiért kár, vagy nem lehet olcsón megtartani.

Leonard Floyd tavaly írt alá a Ramshez, és mint Dante Fowler vagy bármelyik oda tévedő pass rusher, karrierévet tartott: 10,5 sacket jegyzett és a rájátszást is beleszámítva 55 nyomást generált. Korrekt számok, de ezek többnyire a Rams rendszerének és Aaron Donald teljesítményének köszönhetők, aki egymaga kivesz 2-3 embert a támadófalból, így mindenki tud termelni. Floyd semmi különöset nem csinált, a PFF értékelése alapján a 34. legjobb volt a posztján, de sackjei miatt 14-15 millió dollárt is kaphat a piacon, hogy aztán pont úgy bezuhanjon, mint Dante Fowler a Falconsban.

Austin Blythe már értékesebb a maga módján: guard és center poszton is bevethető, nem is volt rossz tavaly, 8-10 millió dollár körül mozoghat a piaci értéke. Őt nem lenne rossz megtartani, de mivel jó eséllyel bankot akar robbantani, így nem a Rams mérsékelt ajánlatát fogja elfogadni. Hozzá hasonlóan Gerald Everett maradása sem valószínű: a Ramsnél legjobb esetben is második számú TE, miközben a hírek szerint sokan kezdőként képzelik el, ami a fizetésén is meglátszana.

A maradék három listán lévő játékos mind a Rams elit secondaryjének a tagja. A csapat szerencséjére a CB2-ként elit szezont hozó Darious Williams RFA tenderrel megtartható, míg a slot corner Troy Hillt olyan csúnyán megégette Aaron Rodgers a rájátszásban (5/7, 71,4 százalékos pontosság, 96 yard, TD, 153,3-as passer rating), hogy az komoly milliókba kerül neki. Ő áron alul megtartható, ellenben a rekordfizetésre is esélyes John Johnsonnal, aki szép csendben a liga egyik legjobb safetyjévé nőtte ki magát. Ha nagyon szeretné, a csapat egy franchise taggel áron alul megtarthatná, de egyrészt tavaly érkezett pótlás Terrell Burgess személyében (3. kör), másrészt a piacon könnyen lehet olcsó, de korrekt safetyt találni.

Potenciális érkezők/maradók

Amennyiben a Rams meglépi a fentebb felsorolt átalakításokat és felszabadít 35-40 millió dollárt a plafon alatt, a határ a csillagos ég. Természetesen lehetne licitálni Shaq Barrettre, Yannick Ngakouéra, Corey Linsley-re vagy bármelyik top FA-ra, de a Bucs sem giga-üzletekkel lett Super Bowl-győztes. A piac tele lesz átlagon felüli, de piaci ár alatt megszerezhető játékosokkal, akikkel mindhárom hiányposzton (C, Edge, LB) lehet segíteni.

A Rams támadósora eddig arra épült, hogy kivegye Jarred Goffot a képletből: top futójáték, rövid, könnyen megdobható útvonalak az elkapóktól. Stafford ugyanakkor többek között azért érkezett, mert az egyik legjobb mélységi passzoló a ligában (illetve képes a rendszertől függetlenül is sikereket elérni), így kell valaki, aki előre szalad: erre Marvin Jones ideális.

A 30 éves elkapó 2016-ban 17,1 yardot átlagolt elkapásonként Stafforddal, egy évvel később vezette a ligát elkapásonkénti yardokban (18), de a Matt Patricia korszakban is stabilan 12,5 yard fölött átlagolt. Emellett az elmúlt négy idényből háromszor is kilenc TD-vel zárta az alapszakaszt, hozzá hasonló red zone target pedig nincs Los Angelesben. Egy korábbi nyilatkozatában arra utalt, hogy szívesen követné Staffordot Los Angelesbe, és mivel ex-Lionként nem lenne különösebben nagy iránta a verseny, nagyon jó ár/érték arányban lehetne leigazolni.

Rajta kívül még egy centerben lenne érdemes gondolkozni (Blythe-nak jó piaca lehet) a támadóoldalon, de szigorúan a veterán polcról. A 35 éves Alex Mack jó fit lenne a Ramsbe: még mindig magas szintet képvisel, a kora miatt olcsóbb és jó eséllyel ő is szívesen fejezné be a karrierjét egy contendernél.

Egy centerrel egy egy mélységi elkapóval effektíve kész is lenne a támadósor, így a cap space nagyobb részét nyugodtan rá lehet áldozni a védelemre. Kezdetnek rögtön lehet tenderelni a tavaly az ellenfelek irányítóinak mindössze 55,4-es passer ratinget engedő Darious Williamst. A második körös tender 3,3 millió dollár, de nem kizárt, hogy a Rams egy ennél is némileg drágább első körös tendert tesz a fiatal védőre.

Mellette vissza lehet hozni Hillt, aki összességében átlagon felüli slot corner, akiről mindenkinek az jut eszébe, hogyan égette szanaszét Rodgers, így 5-6 millió dollár teljesen reális a számára. Ezen kívül a secondarybe jó befektetés lehet még a 28 éves Damontae Kazee, aki így ismét együtt dolgozhatna Raheem Morrisszal, a Rams új DC-jével. A védő Morris kezei alatt 2018 és 2019 között 10 INT-t szerzett a Falconsban, tehát van benne potenciál, ráadásul tavaly sérülés miatt csak négy meccsen lépett pályára, így rövid távra olcsón megszerezhető.

Végül jöjjön a front7. Linebackerből kvázi darabra sincs meg a csapat, nemhogy minőségre, így ide legalább egy ember kellene a piacról. A védelem egyik legértéktelenebb posztjáról van szó, vagyis semmi szükség óriási pénzeket kifizetni Jayon Brownokra vagy Matt Milanókra, ellenben Avery Williamson korrekt megoldás lehet. Coverage-ben átlagos, ami így is rögtön a legjobb LB-vé teszi, de futás ellen átlagon felüli – instant erősítés.

Az Edge sem néz ki jól, nem véletlenül próbálkozott a csapat már Clay Matthews-zal, Dante Fowlerrel vagy épp Floyddal. A 10+ millió dolláros megoldásokat el kell felejteni, arra nincs sem pénz, sem igazából szükség: a piac tele van veterán, gyűrűre vágyó pass rusherekkel. Justin Houston 32 éves, Ryan Kerrigan augusztusban lesz 33: egyikük sem hosszú távú megoldás, de ketten együtt 10-11 millió dollárból kijönnének és Aaron Donalddal megspékelve 6-8 sacket fejenként minden további nélkül tudnának szállítani. Piaci áron egy contendernél játszani mindenki számára jó biznisz.

1-2 éves szerződésekkel operálva nagyon szépen meg lehet erősíteni a rostert, ráadásul maradna az újoncokra is pénz. A draft második körében érkezhet egy linebacker vagy egy ígéretes pass rusher, illetve BPA alapon lehet mélyíteni a rostert. A lehetőség tehát adott, hogy egy nagyon potens, minden téren Super Bowl esélyes csapat álljon össze Los Angelesben.

[/ppp_patron_only]