Prémium cikkek
Herbert és Staley is vizsgázik – Chargers FA-értékelő
Két kérdés van 2021-ben a Chargersnél. Vajon Herbert a megváltó, vagy csak egy egyszezonos csoda? Brandon Staley a liga egyik legfelkapottabb neve volt 2020-ban, de egy kevésbé jó emberanyaggal, sokkal nagyobb feladatkörrel képes megugrani a következő lépcsőfokot? Ha mindkét kérdésre igen a válasz, szép évek köszönthetnek a Chargers drukkerekre.
Távozók
Nagy változásokon megy át a Chargers rostere 2021-ben, hiszen 13 említésre méltó játékos távozott a csapattól, zömében ráadásul a kezdő sorból. Végignézve azonban a táblázaton, alig találni olyan játékost, akiért könnyeket kellene hullajtani.
[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]
Mostanra Tyrod Taylor igazi vándormadár lett. Miután Justin Herbert remek újonc éven van túl, sem a csapat, sem Taylor nem volt túl motivált a maradás mellett. A veterán irányító vélhetően nem szeretne mást, csak játszani valahol, ezért választotta a Texanst legújabb állomáshelyéül, ahol Watson elcserélése, eltiltása esetén megnyílhat előtte a lehetőség pár mérkőzésre.
Az első és talán legfájóbb veszteség a Patriotsba távozó Hunter Henry. A korábbi második körös TE bár sokat bajlódott eddigi karrierje alatt sérülésekkel, az elmúlt 2 évben csak pár meccset kellett kihagynia. A teljesítménye rossz nem volt, sőt kifejezetten jó játékosnak számít a posztján, de a karrierje első két éve alapján remélt szintre sosem jutott el. Valahol ott helyezkedik el a Kelce, Kittle, Waller trió mögötti kategóriában. Távozása egyértelműen mély lyukat generált a kezdő csapatban, de ha csak rövid távon is, ezt be tudta foltozni a Los Angeles-i gárda.
Ha a 2020-as Chargersre gondolunk, biztos nem a kiemelkedő támadófal teljesítmény jut először eszünkbe. Ezek után nem meglepetés, hogy a tavalyi kezdő támadófal 80%-a távozott. Sam Tevi, Forrest Lamp és Dan Feeney szerződése járt le, amit nem újítottak meg, míg Trai Turnert cut révén távolították el, utóbbival 11,5 millió dollár cap space-tt felszabadítva. Rajtuk kívül még Mike Pouncey távozott, aki azok után, hogy a tavalyi évet az IR listán töltötte, bejelentette a visszavonulását. Bár ritkán szokott egy csapat ekkora nagytakarítást végezni a támadófalban egyetlen év alatt, nem igazán meglepő, hogy a vezetőség senkit sem marasztalt. A 2020-as egységből így mindössze Brian Bulaga és a sérülése után őt helyettesítő Trey Pipkins maradt.
A védelemből szintén szép számmal találunk távozókat.Melvin Ingram évekig remek párost alkotott Joey Bosával. Az elmúlt két szezonban több sérülés is hátráltatta, de amikor pálya tudott lépni, akkor sem nyújtotta már teljesen ugyanazt a teljesítményt, mint a 2010-es évek derekán. Sosem volt egy sack mágnes, de karrierje legproduktívabb időszakában éveken keresztül hozta a 70 siettetéses szezonokat. Bár tavaly csak 7 meccsen lépett pályára, az azokon hozott pressure számok korrerálnak a karrierjében mértekhez, mégis csalódás, hogy ezekből egyet sem sikerült sackre váltania.
Akárcsak Isaac Rochell, a Denzel Perryman – Nick Vigil duó távozása sem érinti a kezdő sorokat. Mindhárom játékos hasznos kiegészítő embernek bizonyult már a tavalyi szezonban is, de cserejátékosokat nem mindig tartanak meg a csapatok, így nem meglepő az ő távozásuk sem.
Érdekesebb azonban Casey Hayward és Rayshawn Jenkins helyzete. Casey-t 5 szezon után cutolta a csapat, amivel 7,75 millió dollárt spóroltak. A döntés abban a tekintetben furcsa, hogy a közepes 2020-as szezont leszámítva Hayward a liga egyik legjobb cornere volt az elmúlt években. Az új szezonban azonban már 32 éves lesz és a trendek alapján egy veterán corner ilyenkor ritkán tér vissza karrierje prémium éveihez, tapasztalt veterán játékos pedig Chris Harris Jr. személyében így is maradt a rosteren, aki tud segíteni majd a fiataloknak. Jenkins távozása kevésbé meglepő. Ugyan az elmúlt két szezonban kezdő SS-je volt a Chargersnek, ez elsősorban azért történhetett meg, mert Derwin James ezen időszak alatt mindössze 5 mérkőzésen tudott pályára lépni. Bár rég volt már, de James 2018-ban egy elképesztően jó újonc évet produkált. Azóta rettentő pech-je van a sérülésekkel, de ha újra vissza tud térni a pályára, akkor Jenkins vélhetően luxusnak számított volna a padon. Ennél várhatóan nagyobb szerepet szánnak neki Jacksonville-ben.
Érkezők
Távozók akadtak tehát bőven, de ez sok esetben csak a keret mélységét érintette. Pár lyuk természetesen keletkezett, de sehol sem volt akkora probléma, mint a támadófalban, ahol jószerivel a RT posztot leszámítva mindenhol csak kérdőjelek tátongtak.
Kapott is némi ráncfelvarrást a fal. Azzal, hogy Scherff taget kapott, Thuney és Corey Linsley maradt a két legjobb elérhető belső támadófalember a piacon. A lyukak befoltozását pedig a center poszton kezdte meg a Chargers. Linsley egész karrierjében nagyon megbízható játékos volt, főleg pass blokkolásban, 2020-ban karrier évet futott és első csapatos All-Pro lett. Egyértelműen a liga egyik legjobb centere. Ha nem is sokkal, de beelőzte az egy évvel korábban hosszabbító Ryan Kellyt és jelenleg a legjobban fizetet játékos a posztján. Ez természetesen nem meglepő, hiszen számítani lehetett, hogy aki szeretné leigazolni akár őt, akár Thuney-t, annak mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Linsley 5 éves szerződést kapott, de a részletei miatt örülhet igazán. A liga abba az irányba halad, hogy a hosszú távú szerződésekből is kettő, max 3 év után könnyen ki tudjanak szállni a csapatok. Vélhetően hosszú távra terveznek vele, mert a szerződése értelmében 4. éve előtt még 5,2 millió halott pénz mellett tudják csak kitenni, bár ekkor már 8,9 milliót spórolna vele a csapat. Az azonban biztos, hogy 5. évére nem fogja megtartani a Los Angeles, akkor 2,6 millió ellenében 14,5 milliót spórolnának a kirakásával. Ez egy 3+1 éves szerződés, amiből a plusz 1 év még nem túl fájdalmasan “lehívható”, ha fenn tudja tartani a jó játékát az ex-Packers center.
Linsley-en kívül érkezett még Oday Aboushi, aki szükség esetén be tud állni RG-be, de elsősorban mélyíteni fogja posztot, illetve Matt Feiler. Feiler két éven át volt kezdő RT a Steelers meglehetősen magasra taksált falában, majd 2020-ban bemozgatták guardba. Mivel a jobb oldali tackle poszt az egyetlen megoldott jelenleg a csapatnál, vélhetően Kaliforniában is bal oldali guardot fog majd játszani. Nem ő volt a legfelkapottabb név a piacon, de egy ilyen rossz helyzetű falba óriási erősítés lesz ő is. Két év után ráadásul 6,5 millió cap space-t lehet majd nyerni a cutolásával 2 millió halott pénz mellett.
A támadósorba a távozó Henry helyett érkezett utolsó éveire Jared Cook. Az új szezonban már 34 éves TE sosem a minőségi blokkoló munkájáról volt ismert, de stabil, jó elkapó, akire a red zone-ban és azon kívül is lehet számítani. Nem hosszú távú megoldás, de egy évre képes lehet fenntartani Herbert számára a tavaly megszokott fegyverarzenál minőségét.
A támadósorba utolsóként a távozó Taylor helyett jött a Lionstől egy veterán csere QB. Chase Danielnek az elmúlt 6 év alatt a Chargers lesz az 5. csapata, de a fiatal irányító fejlődéséhez ő is hozzá tehet majd és egy átlagos csere szintet is tud hozni, ha be kell álljon.
A védelem kevésbé volt hangsúlyos a szabadügynök piacon. A rotációt lesz hivatott mélyíteni Kyler Fackrell, Brandon Facyson és Tevaughn Campbell is. A két cornert visszaigazolta a csapat, míg Fackrell a Giantsból érkezik tehermentesíteni majd a Bosa, Tillery, Nwosu triót. Erre a szerepkörre, tehát 3.-4. számú pass rushernek kifejezetten jó erősítésnek számít.
Az egyedüli kezdőbe visszatérő játékos Michael Davis. Hayward távozása mellett nem lett volna szerencsés elveszteni a másik kezdő szélső cornert is. Davis talán sosem lesz olyan elit a posztján, mint Hayward, de még fiatal és olcsóbb is. Bár az évi 8 millió dollár se nem kevés se nem sok egy maximum átlagos kezdő cornernek, a logikát érteni a dolog mögött. Davis szerződése is, akárcsak Feileré vélhetően két évre szól, hisz a 3. éve előtt 7,4 milliót spórolhat majd a csapat az elküldésével. Ha sikerülne szerezniük egy no1 CB potenciállal rendelkező játékost, akkor volt értelme a megtartásának – persze az ilyen cornerek nem teremnek minden bokorban.
Végül a tavalyi rúgó csapat is további egy évre marad. Long esetében ERFA tenderről beszélhetünk, így nem meglepő a döntés. Bár a punter sem tartozott a liga krémjébe, ez Badgley-ről még inkább elmondható. Nem lenne meglepő akár a drafton, akár az edzőtáborban további rúgó érkezése, akit megversenyeztetnének Michaellel.
Összességgében a Chargers kerete eddig sem volt rossz. Sőt, évekig lehetett azt érezni, hogy az edzői stáb hibája miatt nem tudtak igazán nagy sikereket elérni. Brandon Staley érkezésével egy új csapat építése kezdődött meg. A védelmi szakember kap pár kiemelkedő játékost a keze alá, de olyan játékosállománya azért nincs még ennek a Chargersnek, mint a városi riválisnak volt. Ha nem is Ramsey kaliberű, de első számú CB nagyon hiányzik jelenleg erről a rosterről.
Vélhetően úgy volt Tom Telesco general manager is az offseasonnel, hogy a fiatal védőguru megoldja majd komolyabb erősítés nélkül is, és elsősorban a támadóoldalra próbált koncentrálni. A munkát elkezdte, de korántsem fejezte be. Legjobb indulattal is 4 kezdő játékost kellett találni a támadófalba és pont a LT poszton tátong hatalmas lyuk. Nem véletlen, hogy a mock draftok 80%-ában az egyébként jónak ígérkező tackle classból jósolnak első körös érkezőt és a maradék 20%-ban is főként cornerbacket találni.
A Chargers szezonjának fő kérdése, hogy Justin Herbert remek újonc szezonja csak egyszezonos csoda volt, vagy konstansan várni lehet majd az ex-oregoni irányítótól a kiemelkedő játékot. A tavalyi edzői karból nem maradt senki Herbert körül. Anthony Lynn HC a Lionsbe, Shane Steichen OC az Eaglesbe, Pep Hamilton QB coach a Texansba távozott. Joe Lombardi támadó koordinátor az elmúlt 4 szezonban abban a Saintsben dolgozott, ahol bárkit állítottak a center mögé, működött vele a támadósor. Ez azonban a közvélemény szerint természetesen elsősorban Sean Payton érdeme, mintsem az ott QB edzőként tevékenykedő Lombardié. Joe legutóbb 2014-2015-ben volt playcaller a Lionsben, ahol az egyébként Herberthez hasonló erényekkel bíró Matthew Stafford karrierje legrosszabb két szezonját játszotta ez idő alatt. Nem a legjobb előjel… Némi pozitívum, hogy Herbert irányító edzője legalább Kyle Shanahan alól kikerülő Shane Day lesz.
Ha Herbert is jól vizsgázik és Staley is megugorja ezt a gyorsan elé kerülő nagy lépcsőt, igazi csemege lesz a Chiefs – Chargers harc a divízióban. Ehhez azonban be kell fejezni az elkezdett munkát.
Értékelés: B+
[/ppp_patron_only]