A harmadik nap sleeperei

A harmadik napon derül ki igazán az, hogy egy csapat mennyire készült fel a draftra. Ha alapos munkát végeztek a tehetségek tanulmányozása terén, akkor olyan gyöngyszemeket is találhatnak, akik később a franchise meghatározó játékosai leszek.

Quarterback

Peyton Ramsey, Northwestern – Peyton nevű irányító nem lehet rossz – a viccet félretéve Ramsey szülei valóban Peyton Manning után nevezték el gyermeküket, két testvérét pedig Joe Montana és Drew Bledsoe után. Három évet játszott az Indianában, talán megelégelte, hogy nem voltak jó elkapói, 2020-ban transzferelt a Northwesternhez, ahol már jobb játékot produkált, és 7-2-es mérleghez vezette csapatát. A Big Ten bajnoki döntőben is játszottak, ahol az Ohio State legyőzte őket. Ramsey megfelelő felépítésű (6’2″, 213 font), mobilis (4,76 másodperces 40 yard), a karerősségével szintén nincs gond. Ami miatt azonban az edzői igazán dicsérték, az az intelligenciája és a vezetői képességei. A dobótechnikáján mindenképpen fejlesztenie kell, egyelőre túl sok interceptiont dob.

Shane Buechele, Southern Methodist – Buechele 2016-ban került a Texashoz, ahol rögtön elsőévesként 12 meccsen lépett pályára. Pechére azonban a következő évben jött a szintén az idei drafton részt vevő Sam Ehlinger, akivel először megosztotta az irányítói feladatokat, majd Ehlinger 2018-ban ki is játszotta a kezdőből. Buechele ezt követően transzferelt az SMU-hoz, ahol 2019-ben iskolarekordot döntött passzolt yardok és TD-k tekintetében. Megfelelően mobilis, a zsebet elhagyva futás közben is képes jól passzolni. Gunslinger típusú irányító, aki mindig a nagy playt keresi. Bár az SMU-ban használt Air Raid támadószisztémát nem lehet megfeleltetni az NFL-nek, utolsó évére a döntéshozatalban is fejlődött. Szintén vezér típusú játékos, ami probléma nála, az a felépítése (6″, 210 font), és az, hogy minőségi ellenfelekkel nem nagyon találkozott az utóbbi két évben, továbbá az, hogy olyan játékrendszerben játszott, amiből nem lesz egyszerű az átállás az NFL-re.

Running back

Larry Rountree III, Missouri – Rountree rögtön elsőévesként szerepet kapott a Missouri Tigersben, majd ezt követően három szezonon keresztül volt kezdő futójátékos. 3700 futott yard fölé ment, ami az jelenti, hogy majdnem nyolcszáz alkalommal cipelte a labdát az egyetemen, sok ütést kapott, ennek ellenére nem hagyott ki meccset. Ami miatt mégis sleepernek számít az az, hogy első ránézésre semmi különleges, nem robbanékony, a végsebessége sem jó, az általa futott 4,69 másodperces 40 yard enyhén szólva nem az igazi. Viszont megfelelően lát a pályán, az egyensúlyérzéke is jó, és igazán odateszi magát a pályán, az edzői csak jókat mondtak róla.

Jake Funk, Maryland – A fehér futójátékos ritka, pláne aki olyan atletikus, mint Funk. Nem túlzás azt állítani, hogy ezen a téren Christian McCaffrey-hez hasonlítható: Funk 5’10” magas, 204 font, a 40 yardot 4,49 másodperc alatt futotta, és 38″ volt a verticalja. Nagy probléma nála, hogy kétszer szakadt az ACL-je, mindegyik esetre akkor került sor, amikor special teamben játszott, ami szintén nagy erőssége. A sérülései – amelyek 2018-ban és 2019-ben történtek – ellenére a Pro Dayen jól futott, nem csak gyors, robbanékony is, jól lát a pályán, és még elkapni is tud… Nála a legnagyobb kérdés a térdeinek állapota, ezen múlik, hogy elkel-e a drafton.

Wide receiver

Tamorrion Terry, Florida State – Terry egy magas elkapó (6’3, 207 font), aki úgy mozog, mint egy jóval kisebb játékos. 4,44 másodperc alatt futotta a 40 yardot, és annyira robbanékony, hogy elkapás után úgy hagyja ott a védőket, mintha egy futójátékos lenne. 2019-ben remek szezonja volt, 1100 yardot és 9 TD-t kapott el. A 2020-as éve azonban nem volt sikeres, térdsérüléssel küzdött, mindössze négy meccsen volt kezdő, emiatt csúszhat. Amiben fejlődnie kell az az, hogy nem játszik elég fizikálisan, egyelőre túl vékony, és nem is teszi oda magát annyira az elkapások során, túl inkonzisztens a teljesítménye. Viszont benne van a nagy játék, ezért a harmadik napon mindenképpen megéri kiválasztani.

Cade Johnson, South Dakota State – Johnson nem játszott tavaly, 2018-ban és 2019-ben viszont nagyon produktív volt a másodosztályú Jackrabbitsben, 1000 elkapott yard fölé ment mindkét szezonban. Viszont a Senior Bowlon bizonyította, hogy nem csak gyenge ellenfelek ellen tud villogni, ő volt talán a legjobb elkapó Mobile-ben. Fizikumra nem egy Calvin Johnson, csak 5’10” magas, és 184 font, viszont nem fél a kontakttól, nagyon odateszi magát a pályán. Fürge játékos, akinek jók a kezei, és az útvonalakat is megfelelően futja.

Tight end

Zach Davidson, Central Missouri – Davidson története talán a legérdekesebb az idei drafton részt vevő prospectek közül, már csak ezért is kell szurkolni neki, de természetesen nem csak emiatt került fel a sleeperek listájára. Középiskola után először csak harmadosztályú egyetemi programok tartottak rá igényt, ők is csak mint punterrel számoltak vele. Végül FCS-ben szereplő csapattól is kapott ösztöndíjajánlatot, így került a Central Missourihoz, ahol az első két szezonjában puntolt. Az edzői azonban felfigyeltek arra, hogy ritka atletikus, ezért a második évétől már tight end poszton is gyakorolt, el is kapott 11 passzt abban a szezonban. 2019-ben “berobbant”, 894 yardot és 15 touchdownt kapott el másodosztályú ellenfelek ellen, utóbbival iskolarekordot döntött. Nem éppen egy passzorientált támadórendszerben játszott, ennek ellenére volt, hogy egy meccsen 225 yardot és 4 TD-t kapott el, a Missouri Western ellen. A 2020-ban nem lépett pályára a világjárvány miatt. Davidsonnál nem sok nyersebb játékos van az idei drafton, ami miatt elkelhet az az, hogy elképesztő számokat produkált a Pro Dayen: 6’6″, 245 font, 4,62 másodperces 40 yardot futott, súlypontemelkedése 37,5″ volt, a legjobb azonban a 6,95 másodperces 3 cone eredménye. Ilyen atletikus profillal mindenképpen kapni fog esélyt a profik között.

Matt Bushman, BYU – Bushman a BYU-n pallérozódott, ami nem túl pozitív a draft szempontjából. A BYU ugyanis egy mormon iskola, az ottani hallgatók pedig gyakran két éves mormon misszión vesznek részt, Taysom Hill többek között ezért is jött 27 évesen a draftra. Bushman “csak” 25 éves jelenleg, novemberben tölti a 26-ot, ami értelemszerűen hatalmas negatívum a draftértéke szempontjából, de ehhez hozzájön még az, hogy tavaly nem tudott pályára lépni Achilles-ín sérülés miatt. Ez a két tényező nagyjából már elég ahhoz, hogy valaki ne keljen el a drafton, Bushman azonban tight endként három szezonon keresztül volt elkapásban a Cougarsban a legproduktívabb. A sérülése ritka rossz időben történt, hiszen tavaly az irányítója, Zach Wilson sztárrá vált az egyetemen, ami miatt Bushmanra nagy figyelem hárult volna – de ennek pont az ellenkezője történt. Ami miatt érdemes lehet kiválasztani az az, hogy megfelelő felépítéssel rendelkezik a posztra, elég gyors, és jó kezei vannak. Blokkolásban kell fejlődnie.

Offensive tackle

Josh Ball, Marshall – Ball meglehetősen negatív megítélésű prospect, de nem a tehetsége, hanem a pályán kívüli dolgai miatt. 2017-ben másodévesen 9 meccsen volt kezdő a Florida State-ben, baloldali tackle poszton. Ezután azonban megverte a barátnőjét, emiatt kirúgták a Florida State-ről, először a Butler County Community College-hoz került, majd a Marshallban játszott két évet, itt már elsősorban jobb oldali tackle poszton. Bár a karaktere kérdéses, Ball jó méretekkel rendelkezik a posztra (6’7″, 308 font), megfelelően atletikus, jól mozog lábon, ezért megérhet egy próbát. Ráadásul benne van a nevében, hogy labda. Bocs.

Larry Borom, Missouri – Borom szintén egy nagy darab tackle (6’4″, 323 font), két szezonban volt kezdő a Tigersben jobb oldali tackle poszton. Jól kezdte a tavalyi évet, azonban összeszedett egy lábsérülést, aminek következtében gyengén játszott a szezon második felében, de csak egy sacket engedett. A technikája meglehetősen kiforratlan, viszont igen erős, és agresszívan játszik, futásblokkolás során gyakran csak úgy arrébb teszi a védőket. Lehet, hogy a posztja guard lesz a profik között.

Interior offensive linemen

David Moore, Grambling State – Moore meglehetősen érdekesen néz ki, csak 6’1 magas, ennek ellenére hosszú karjai vannak és 330 font, ami felmegy néha 350-re. Két évig volt kezdő a Tigersben főleg guard poszton, tavaly nem lépett pályára a Covid-19 miatt. 2019-ben hívta fel magára a figyelmet a játékával, főleg az LA Tech elleni meccsén, ahol is Milton Williams volt az ellenfele, akit az Eagles draftolt idén a 3. kör elején. Nagy csata volt, de mondhatjuk, hogy Moore megnyerte a párharcot Williams ellen, a lenti videóban éppen a földdel teszi egyenlővé. Bár későn kezdett futballozni, nyers még a technikája, az ereje, agresszivitása és atletikussága miatt van keresnivalója a profik között. A Senior Bowlon szintén jó teljesítményt nyújtott, ráadásul centerként is van tapasztalata, lehet, hogy ez lesz a posztja az NFL-ben. A 4. körben nem várnék sokat, egyből lecsapnék rá a csapatok helyében.

Sadarius Hutcherson, South Carolina – Ismét egy nagydarab, erős, atletikus guardot választottam, aki technikailag még nyers. Hutcherson négy éven keresztül volt kezdő a Gamecocksban, tavaly kijöhetett volna a draftra, de azt mondta, hogy a csapattársainak szüksége van egy vezérre, ezért marad. Nem opt outolt tehát, tavaly is pályára lépett, ez több csapatnak szimpatikus. Egyelőre az egyensúlyérzékben kell leginkább javulnia, emiatt passzblokkolásban zavarba hozható, de mivel 320+ fontosan úgy mozog, ahogy nem sokan, megér egy késői draft picket.

Edge rusher

Cameron Sample, Tulane – Az edge rusher poszt nem a legerősebb az idei drafton, ennek ellenére a harmadik napon is találhatunk ígéretes játékost. Sample három évig volt kezdő a Tulane-ben, bár csapattársára, Patrick Johnsonra nagyobb figyelem hárult az egyetemi évei során. Utolsó szezonjára fejlődött Sample, és igazán a Senior Bowlon tette oda magát, ahol csapatának legjobb védőfalembere volt. 3-4-es defensive endként alulméretezett, és a pass rush repertoárja is bővítésre szorul, de megfelelően erős, atletikus, a bull rush a legnagyobb fegyvere.

Elerson Smith, Northern Iowa – Smithre már nem lehet mondani, hogy alulméretezett testalkatra, hiszen 6’7 magas, 252 font, viszont még mindig van mit izmosodnia, ugyanis egyelőre úgy néz ki, mint egy tight end. Csak egy szezonban volt kezdő, ennek során 14 sacket szerzett, szituációs pass rusherként mindenképpen van benne potenciál a profik között, futás ellen azonban van mit fejlődnie, erősödnie. Az alábbi videóban éppen Dillon Radunzot veri meg (2/52, Titans), majd megüti Trey Lance-t:

Interior defensive lineman

Khyiris Tonga, BYU – Tonga a BYU-ról jött, ismét egy idősebb prospectről van szó tehát, 25 éves lesz idén. Nehéz gyerekkora volt, középiskolás korában örökbe fogadták. A gimi után a szintén tongai származású Kalani Sitake karolta fel, aki a Utah védőkoordinátorából lett a BYU vezetőedzője, Tonga pedig követte őt a Cougarshoz. Nagydarab (6’2″, 325 font), erős nose tackle, aki a futás ellen lehet hasznos elsősorban a profik között.

Darius Stills, West Virginia – Stillst a Big 12 konferencia legjobb védőfalemberének választották meg tavaly és konszenzus All-American volt. Rövid karú és alacsony (6’0″) a posztra, de ezt megpróbálja az előnyére fordítani, és kihasználni fürgeségét, és azt, hogy alacsonyan van a súlypontja. Ez az egyetemen sikerült is, a profik között azonban nehezebb dolga lesz, ha ráteszik a kezüket a támadófalemberek. Mindenesetre csak szurkolni lehet neki, hiszen egy olyan játékos, aki igazán szereti a futballt, és maximálisan odateszi magát a pályán.

Linebacker

Derrick Barnes, Purdue – Barnes három szezonban volt kezdő a Boilermakers 3-4-es védelmében. Utolsó évére ILB lett belőle, előtte a szélen játszott, LEO szerepkörben. Utóbbiként is produktív volt, 11 sacket szerzett 2019-ben, tavaly pedig 6 meccsen 54 szerelést regisztrált. Ahhoz képest, hogy csak egy év tapasztalata van belső linebackerként, meglehetősen jól teljesített, és a sokoldalúsága még plusz is. Bár alacsony, karjai hosszúak, gyors, blitzelőként remek lehet. Coverage-ben nagyon nyers, amíg ebben fejlődik, addig a special teamben kaphat szerepet. Az edzők csak elismerően beszéltek a személyiségéről.

Tony Fields II, West Virginia – Fields három szezonban volt kezdő linebacker Arizonában, ahol le is diplomázott, majd utolsó évére a West Virginához transzferelt, ahol gyorsan a védelem vezére lett. Linebackerként bőven van tapasztalata tehát, remek ösztönei vannak a posztra, megfelelően atletikus, mentálisan is kemény, sérülten is játszott. Egy gond van vele: pici (6’0″, 222 font), emiatt a profik között nem sok sót fog megenni a line of scrimmage közelében, nehéz lesz lejönnie a blokkokról. A Senior Bowlon csapata legjobb linebackere volt.

Cornerback

Tay Gowan, UCF – A UCF Knights secondaryjéből két játékos már elkelt az idei drafton: Richie Grant és Aaron Robinson. Ott volt azonban még Gowan is, akivel sokan nem számolnak, hiszen csak egy szezonban, 9 meccsen volt kezdő az egyetemen, 2019-ben. Tavaly opt outolt, mert megszületett a kislánya, így nem sokat láttunk tőle, így jobbára csak találgathatunk, mi lehet belőle a profik között. Ami miatt ígéretesnek tartom az az, hogy megfelelő felépítéssel rendelkezik a posztra (6’0″, 186 font, hosszú karok), jól mozog, elég agresszív és labdaérzékkel is rendelkezik.

Zech McPhearson, Texas Tech – McPhearson igazi sportoló családból érkezik, apja is játszott az NFL-ben. Hét testvére közül ő a legfiatalabb. Legidősebb bátyját Gerrick Jr.-t a Giants draftolta a 7. körben, két további fiútestvére baseballozott az MLB-ben, és még van három bátyja, akik az egyetemen futballoztak. Nővére is focizik, de ő gurulósban. A legfiatalabb McPhearson először a Penn State-ben játszott három évig, itt azonban alig látott pályát, a diplomáját viszont megszerezte. Ezután transzferelt a Texas Tech Red Raidersbe, ahol két szezont töltött, itt is szerzett diplomát mesterképzésben. 2020-ra már csapatkapitány lett, négy interceptiont és két TD-t szerzett, a Big 12 konferencia legjobb játékosai közé is beválasztották. Sokat fejlődött az utóbbi két évben, sokoldalúsága erénye lehet, hiszen a szélen és slotban is bevethető.

Safety

Tyree Gillespie, Missouri – Kicsit meglepődtem, hogy nem kelt el a második napon, hiszen olyan top játékosok ellen nyújtott jó teljesítményt, mint Kyle Pitts. Három évig volt kezdő a SEC-ben, megfelelő felépítéssel rendelkezik a posztra. Futás ellen jobb jelenleg, coverage-ben mindenképpen fejlődnie kell. Labdaérzéke minimális, interceptiont nem szerzett az egyetemen. Nagy ütések sem idegenek tőle, több fumble-t harcolt ki ilyen módon.

James Wiggins, Cincinnati – Ha a nagy ütésekről van szó, Wiggins mellett sem lehet elmenni. 2018-ban nagy játékokkal hívta fel magára a figyelmet, négy interceptiont szerzett, ebből hárommal a győzelmet biztosította be csapata számára. Úgy tűnt, hogy minden adott ahhoz, hogy a legjobb safetyk között említsük, de a 2019-es szezon előtt elszakadt az ACL-je, tavaly pedig nem nyújtott olyan jó teljesítményt, mint 2018-ban, ráadásul a bowl meccsen sem tudott pályára lépni bokasérülés miatt. Sérülékenysége miatt nagy kockázatot vállal, aki draftolja.