Connect with us

Draft

Lamar Jacksonnak és Greg Romannek már nem lehet kifogása – Ravens draftértékelő

A Ravens úgy vágott neki a 2021-es játékosbörzének, hogy contender csapathoz képest több nagy lyuk is tátongott a keretben (elkapó, edge rusher, támadófal). Azt gondolnánk, hogy egy ilyen sarokba szorított helyzetből nehéz jól kijönni, azonban a Ravensnek sikerült, szokásosan egy jó draftot hozott össze az Eric DeCosta vezette front office. 

1/27 Rashod Bateman, WR, Minnesota

[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]

A Ravens offense legnagyobb rákfenéje volt az utóbbi években, hogy Greg Roman nem ért a passzjátékhoz nem volt egy igazi WR1 stílusú elkapó a csapatban. Ja’Marr Chase után igazából Bateman volt az egyetlen ilyen típusú WR az idei classban (aki jó is valamire), így rá kellett beruháznia a Ravensnek. Fizikálisan játszik, kiválóan futja az útvonalakat, ezáltal könnyedén szakad el és az 50/50-as labdákat is jó arányban szelídíti meg, így Lamar Jacksonnak végre lesz egy olyan fegyvere a szélen, akire szorult helyzetben rá lehet dobni a lasztit (eddig csak Andrews volt ilyen a pálya közepén).

Bateman tehát tökéletesen illeszkedik a Hollók támadósorába hiányzó láncszemként, mostantól pedig nem lesz kifogás a passzjáték gyengeségére sem Lamar Jackson, sem a koordinátor Greg Roman esetében. Amiatt aggódhatnak a szurkolók, hogy Bateman már az ötödik első körös elkapó, akit a csapat draftolt, de sem Travis Taylor (2000), sem Mark Clayton (2005), sem Breshad Perriman (2015) nem vált be, Marquise Brownról (2019) pedig még korai ítéletet mondani, de azért szupersztár úgy tűnik belőle sem lesz. A WR-nevelés nem igazán megy Baltimore-ban, ráadásul mivel rendkívül futásorientált támadósorról van szó, így nem lesz milliónyi lehetősége Batemannek a tündöklésre – tehát a fontos szituációkban kell majd előlépnie.

1/31 Odafe Oweh, Edge, Penn State

A draft előtt még Jayson keresztnévvel futó Oweh az első pass rusher, akit a Ravens az első körben választott Terrell Suggs (2003) óta. Nagy need volt ez Baltimore-ban, hiszen Pernell McPhee és Tyus Bowser számítanak kezdőnek, miután távozott Yannick Ngakoue és Matt Judon is. A probléma Oweh-val viszont épp az, hogy nem egy azonnal kezdőbe való játékos, leginkább a potenciálja van az egekben, nem a padlója, ugyanis elég képzetlen még, tekintve hogy 11. osztályos koráig nem is focizott soha.

A pass rusher poszt az a ligában, ahová kötelező az atletikusság, ha sikeres akarsz lenni – nyilván nem elegendő, de szükséges feltétel. Nos, Oweh ilyen szempontból tökéletes, hiszen 10.0-s RAS mutatót produkált egészen hihetetlen, földöntúli 40 yardos idővel, illetve robbanékonyságot és agilitást mérő eredményekkel. A potenciálja tehát tényleg hatalmas, nem lepne meg, ha 2-3 év múlva elit játékosként beszélnénk róla, főleg a Ravens rendszerében és edzői stábjával, azonban számomra nagy kérdés, hogy idén mennyiben fogja tudni segíteni csapatát.

Időre, tapasztalatra és edzői munkára van szüksége a tavaly 0 sacket jegyző játékosnak, ráadásul Wink Martindale komplex feladatkört szokott rábízni az OLB-kre, így az újoncoknak idő kell, míg betanulnak. Első szezonjában így főleg szituációs pass rusher lehet majd Oweh, ami a csapat sikerességét tekintve nem a legjobb, hiszen a McPhee-Bowser duó nem sok tackle-párosban kelt félelmet.

3/94 Ben Cleveland, G, Georgia

Ha annyit mondunk, hogy a Game of Thronesból ismert Hegyre hasonlít a legjobban Cleveland, akkor talán be lehet lőni, hogy miként lehet jellemezni a játékát. Egy 198 centis, 155 kilós emberi lényről van szó, aki első naptól a Ravens kezdő bal guardja lesz, várhatóan betolva Bradley Bozemant a fal közepére.

Egy igazi “mauler” futójátéknál, tehát simán arrébb teszi, eltolja a védőfalembereket az útból, hogy lyukat nyisson a futónak vagy épp az irányítónak. Nagyon agresszív játékos, ahogy az alábbi videóból is látható, el akarja pusztítani az ellenfelet, ami egy guardnál kifejezetten pozitív tulajdonság. Méreteiből adódóan nehéz megkerülni, erejéből adódóan pedig átmenni nehéz rajta. A mozgékonysága nem megfelelő, így egy zónablokkoló rendszerbe nem illett volna, ellenben a Ravensnél használt power sémák elvégzésére kiválóan alkalmas, habár elég sokat húznak az LG-k a Ravensnél, így ebből az aspektusból érdekes lesz figyelni, hogyan használják.

A konszenzus boardon 115. volt, így kisebb reachnek számít, illetve nálam volt még elérhető magasabbra értékelt belső támadófalember, a Ravensbe viszont valószínűleg ő illett a legjobban, ezen kívül nagy hiányposzt is volt a fal belseje a Hollóknál.

3/104 Brandon Stephens, DB, SMU

Stephens volt az első nagyobb meglepetés a Ravens draftjában, ugyanis a 3. kör elég korai volt számára, hiszen a konszenzus boardon a 255. hely jutott csak neki. Nem meglepő, hiszen futóként recruitolták, itt játszott a UCLA-n is, majd transzferelt az SMU-ra, ahol mindössze két évet töltött cornerback poszton és így jelentkezett a draftra. Talán nem lepődtök meg, ha azt mondom, hogy nagyon nyers még a játéka.

Méretre és atletikusságra is rendben van a srác egyébént, nagyon sok leütött labdája volt az egyetemen, de rengeteg fejlődésre szorul még. Állítólag safetyt látnak benne inkább a csapatnál, de minimum egy sokoldalú játékost a secondarybe, aki bevethető több poszton is. Meglepne, ha ez az első évében így lenne, sokadrangú játékos lesz a depth charton és a speciális egységben lehet hasznos. Erre viszont nagyon korai a harmadik körös cetli, szerintem legalább két évig nem játszatható egy contender csapat kezdőjében.

4/131 Tylan Wallace, WR, Oklahoma State
5/160 Shaun Wade, DB, Ohio State

Egy nagy reach után jött két nagy steal, ugyanis Wallace-t a legtöbben harmadik körös játékosnak gondolták (konszenzus 70.), Wade pedig ha 2019-ben jött volna a draftra, első körös is lehetett volna (idén a konszenzus boardon 114. volt). Ráadásul a Wade-pick egy hátracsere után jött, amivel bezsebelt a csapat egy jövő évi negyedik körös cetlit, ami külön dicséretet érdemel.

Wallace felépítésre másolja az első körös Batemant, magasságra megegyeznek és csak 2 kiló van köztük súlyra. Ráadásul skillekben is egész hasonló a két srác, Wallace is jól futja az útvonalakat és remek az 50/50-es labdáknál, hiszen jó a testkontrollja és erősek a kezei. Nem egy túl atletikus játékos, de belőle is lehet egy ilyen “szorult helyzetben fel lehet rá dobni a labdát” típusú elkapó, láthatóan igyekezett ilyen stílusú embereket szerezni DeCosta (Bateman és Wallace mellett Sammy Watkinst is a piacon).

Wade 2019-ben a slot cornerback szerepet töltötte be a Buckeyes védelmében, és legtöbben első körbe jósolták egy évvel ezelőtt. 2020-ban előbb opt outolt, majd mégis játékra jelentkezett, és most a szélen próbálták ki, ahol jóval gyengébb teljesítményt nyújtott, sokszor megégették, 7 TD-t is engedett. Kiválóak a méretei és a labdaérzéke, ellenben nem elég gyors, így a szélen nem állná meg a helyét – a slotban és safetyként viszont jó játékos lehet belőle. Várhatóan előbbivel próbálkozik elsősorban a Ravens és Tavon Young cseréje lehet újoncként (így könnyen pályára kerülhet, hiszen Young sokat sérült).

5/171 Daelin Hayes, Edge, Notre Dame
5/184 Ben Mason, FB, Michigan

Érkezett még egy pass rusher a Ravensbe, ami abból a szempontból furcsa nekem, hogy mennyiségre megvan a csapat, csak a minőséggel van probléma, így nem biztos, hogy még egy hátsó körös játékost kellett hozni a rosterre. A fit egyébként jó, hiszen sokoldalú védőről van szó Hayes személyében, ami biztosan tetszik majd Martindale-nek a 3-4-es hibrid rendszerében, ahol a pass rushereknek coverage feladatokat is el kell látniuk néha, illetve futás ellen is helyt kell állniuk. Hayesből egyelőre épp a passzsiettetést lehet hiányolni leginkább, ebből a szempontból elég projekt játékosnak tekinthető, ráadásul vállsérülésekkel is bajlódott.

Utolsóként egy fullback / tight end / special teamer érkezett, ami elsőre elég furcsa. Ezt a szerepet ugyanis nagyon magas szinten látja el Patrick Ricard a Ravensben, erre a posztra pedig két roster helyet ellőni balgaság. Ha el tudják dugni a gyakorlócsapatban, akkor sokkal jobban tetszik, hiszen jövőre Ricard szerződése lejár és átvehetné a helyét, főleg hogy kvázi az ő klónja Mason – de egy ötödik köröst el lehet dugni a PS-ben? A fiatal játékos azt mondta egyébként, hogy imádja a speciális egységet, nincs is annál jobb érzés, mikor a coverage unit részeként le lehet vadászni a labdás embert. Harbaugh-t itt meggyőzte valószínűleg arról, hogy mindenképp ki kell választani (pedig a konszenzus boardon a 247. volt csupán).

UDFA Ar’Darius Washington, S, TCU

Elég jó dolog a szememben, ha UDFA-ként elhozol egy olyan játékost, akiről volt még scouting reportom. Washington a legtöbb szakértőnél 3-4. körös játékos volt, miniatűr termete (mindössze 172 centi és 80 kiló, posztján az alsó 1 százalékba tartozik) és gyengébb Pro Daye miatt viszont nem választotta ki senki a drafton. Egy igazi ballhawk free safety egyébként, szerintem vele nagyot foghat a Ravens. Ha valakire fogadni kellene a draftolatlanok közül, hogy megéli a keretszűkítést, akkor ő lenne az.

Összességében

A Ravens úgy vágott neki a draftnak, hogy egész sok hiányposztja volt ahhoz képest, hogy top5-8 csapatként tartják számon – ez pedig nem jó jel. Nagyon kellett egy WR1 stílusú elkapó, legalább egy pass rusher, de a támadófalban RT, LG és C poszton is lyuk tátongott, plusz safetyben sem tartozik a liga krémjébe a Ravens.

Ebből a jobb oldali tackle-t a draft után a piacon sikerült kipipálni (Alejandro Villanueva), a WR és Edge posztokat az első körben elég jól orvosolta a csapat (főleg a WR-t), és egy rendszerbe illő, jó kezdő guardot is találtak DeCostáék. Ezzel igazából a center és a safety poszt maradt, amit nem érzek úgy igazán megoldottnak minőségileg, illetve ilyen lehet a linebacker is, de oda vannak fiatalok, akiktől még sokat vár a vezetőség, így ide nem volt érdemes húzni.

Értéket figyelembe véve rendben volt a draftja a Ravensnek: Bateman, Oweh, Cleveland és Hayes korrekt értéken érkezett, Stephens elég nagy reach volt, ellenben Wallace és Wade nagy stealnek tekinthető.

A legnagyobb sztori a drafttal kapcsolatban a szememben mindenképp Rashod Bateman, és hogy az ő jelenlétével szintet tud-e lépni a Ravens passzjátéka, ugyanis most már nincs kifogása Lamar Jacksonnak és Greg Romannek egy gyengébb teljesítményre a levegőben.

Értékelés: B+

[/ppp_patron_only]

Legfrissebb cikkeink

Legutóbbi hozzászólások

Közelgő cikkek, podcastek

Minden jog fenntartva. © 2020 Fűzővel kifelé!