1/1-esek csatája – Jaguars @ Bengals

Már eltelt három hét és rengeteg jó mérkőzést és nagy győzelmet láthattunk. Kivéve, ha Jaguars szurkolók vagyunk, akkor többnyire szenvedést és vereséget. Ellenben a negyedik forduló nyitányán egy elsőre verhető ellenfelet kaptak a Bengals személyében. A hazaiak azonban némileg váratlanul megverték a csoportrivális Steelerst, így szép csendben elkezdhettek merészebb álmokat üldözni. Valaki nagyon csalódott lesz péntek reggelre.

Amikor a Jaguars támad

Trevor Lawrence nem ilyen bemutatkozásról álmodott, de rajta kívül két irányító van, aki élete első három NFL mérkőzésén is legalább két interceptiont dobott. Bizonyos Troy Aikman és Peyton Manning. Nem szabad ilyen hamar temetni karriereket, főleg, hogy nincs ideális helyzetben.

A támadófala például messze nem a legacélosabb. Az eddigi három forduló alatt 40 nyomást (ötödik legtöbb) engedtek és mindennek tetejébe már 15-ször követtek el valamilyen szabálytalanságot is. A legrosszabb hír, hogy ebben az egységben nem igazán van erős pont, ugyanis Cam Robinson, Jawan Taylor és A.J. Cann is legalább kilencszer felelt Lawrence siettetéséért. Egyedül talán a rutinos Andrew Norwellt lehet dicsérni, akiről még legalább nem szereztek sacket (ellenben a büntetéseket ő is arányosan gyűjti). Nem ilyen falhoz szokott az egyetemen Trevor.

A jelenlegi ellenfél, a Bengals nem a félelmetes pass rushereiről híres, inkább egységben az erő alapon dolgoznak. Az ESPN pass rush win rate mutatója szerint például a tíz legrosszabb gárda között vannak, közel minden harmadik passzsiettető snapen tudtak csak eddig nyerni, ellenben nagyon sokan képesek lehetnek odaérni az irányítóra. Trey Hendrickson ugyan kimagaslik, ami a nyomások számát jelenti, de ami igazán erőteljes, az a belső fal. Larry Ogunjobi, B.J. Hill, Josh Tupou és D.J. Reader is képes odaérni az irányítóra. Amiben pedig igazán erősek, hogy hatalmas hatékonysággal dolgoznak. Mindössze 52 nyomást generáltak a szezonban, de már 12 sacknél járnak, ami azt jelenti, hogy minden negyedik nyomásuk zsákolással végződik. Százalékosan ez a leghatékonyabb mutató a ligában.

Márpedig az idei 1/1-es irányító nagyon nem szereti, ha nyomás alá kerül. Sőt, hirtelen átváltozik egy turnover gépezetté. A mindössze 4,2 yardos átlag mellé ő adta el a legtöbbször a labdát ilyen helyzetben (4 interception) és neki volt a legtöbb labdaeladást ígérő átadása, amit a védők elejtettek (6 ilyen eset is volt). Azaz, ha a Bengals nyomást tud helyezni rá, akkor könnyen jó mezőnypozíciókat erőszakolhat ki. Főleg annak tudatában, hogy a ligát a Bengals fiatal linebackere, Logan Wilson vezeti interceptionökben három lehalászott labdával.

A Jaguarsnak tehát nem sok babér termett eddig a levegőben, így célszerű lehet erős futójátékot megalapozniuk. James Robinson ugyanis idén sem okoz csalódást. A draftolatlan másodéves ugyan csak 160 yardig jutott, de 5,2 yardos átlaga már kifejezetten üdítő (5. legjobb a ligában) és emellé már 4 darab 10 yardnál hosszabb futást tett le az asztalra, valamint az első kontakt után 3,58 yardot átlagol, ami szintén az ötödik legjobb a ligában. Múlt héten volt egy drive-juk a Cardinals ellen, ahol végig futottak és touchdownt szereztek.

A Bengals futásvédelme nem katasztrofális, de szintén az ESPN run stop percentage mutatója szerint a liga második felébe tartoznak. Különösen bajban vannak, ha valamelyik szél irányába lódul meg az ellen, mert a két kezdő defensive endjük összesen 9 elrontott szerelésnél jár, de a cornereik is összehoztak már ugyanennyit. Robinson dinamikus megindulásaira tehát bőven építhet a vendég gárda, de nem árt előtte kicsit összezavarni a hazaiakat.

A Jaguars helyében elkezdenék Lawrence lábaira is építeni, eddig ugyanis mindössze három direkt futást hívtak rá, pedig scramble yardból már közel 50-et gyűjtött, tehát nincs gond az irányító lábaival. A Bengals defensive endjeit különösen össze lehet zavarni read option játékokkal. Hogy ezt eddig alig használták, az leginkább Urban Meyert minősíti, aki eddig teljes csődöt mondott. Nem csak ezen aspektusban, de egyáltalán nem segíti skill playereit. Az első három forduló alatt a Jaguars mozgott a legkevesebbet a snap előtt és az ő elkapóik voltak a legkevesebbet szabadon (ez persze az elkapók gyenge szeparációjának is köszönhető).

Amikor a Bengalsnál a labda

Ha már az edzőknél hagytuk abba a túloldalon, akkor itt kezdjük Zac Taylorral, aki szintén nem vizsgázott eddig jelesre. A Bengals szintén nagyon keveset mozog snap előtt, de ami még elkeserítőbb, hogy egy 1/1-es irányítóval és egy top10-es (lehet top5) elkapósorral a legkevesebb passzjátékot hívja a korai downokon.

Ezt a gyalázatos statisztikát pedig lassan már nem lesz mire fognia, ugyanis a támadófal úgy tűnik, hogy kicsit magára talált. Az első két mérkőzésen nem igazán szuperáltak, de a Steelers ellen nem hogy sacket, de hitet sem engedtek (a Steelers sok kulcssérülése is hozzájárult, de így is hatalmas teljesítmény). Akiket különösen sokat lehet dicsérni, az a két tackle, Jonah Williams és Riley Rieff, akik összesen hat nyomást engedélyeztek eddig. A Jags pass rushtól amúgy sem kell hasra esni. Ligaszinten a negyedik legkevesebb sacket szedték össze (4 darabot) és senkinek nincs kétszámjegyű nyomásgyakorlása.

Ha pedig Burrow-nak van ideje körbenézni, akkor a Boyd-Higgins-Chase hármasból valaki előbb-utóbb szabadon lesz (Higgins ma nem játszik sérülés miatt, úgyhogy jelen esetben a Boyd-Chase duóból lesz szabadon valaki). Utóbbiról külön is érdemes egy kicsit szót ejteni. Ja’Marr Chase minden idők egyik legbotrányosabb előszezon teljesítménye után ugyanis összekapta magát és abszolút elit formára kapcsolt. 16 targetjéből 11-et elkapássá konvertált, 220 yardja a 13. legtöbb, elkapásonként 20 yardot hoz (9. legtöbb) és négy touchdownjávál vezeti a ligát (Mike Williamsszel karöltve). Nem lesz könnyű a Jaguars dolga sem, mert a cornerback soruk finoman szólva is rosszul teljesít. Tre Herndon amikor éppen nem sérült, akkor a felé szálló labdák 84%-át engedi elkapni, Shaquill Griffin nem tudja felvenni sebességben a versenyt az elsőéves elkapóval, Campbell hozza az elsőéves cornerek formáját, C.J. Henderson pedig már a csapatnál sincs.

Szintén megkönnyíti a másodéves irányító dolgát, hogy abszolút nem szakad a vállára minden teher, ugyanis meglepő módon a futójáték nagyon is működik a csapatnál. Szintén az ESPN run win rate mutatójában top3-as az egység, Joe Mixon pedig nagyon él. Már hét darab legalább 10+ yardos futása volt, ami a harmadik legtöbb a running backek között, de a 208 kontakt utáni yardja egyenesen a második Derrick Henry után.

Furcsa ilyet leírni, de nem hiába hét pontos favorit a Bengals, mert a labda mindkét oldalán képes lehet uralni a falak csatáját, nekik van jelenleg a jobb irányítójuk, a legjobb playmakerük és defense oldalon is ők villantak meg eddig idén. A legnagyobb gond eddig a Jaguarsban azonban Urban Meyer és ha ő képes kicsit összekapni magát, akkor ez lehet egy szoros mérkőzés. Azonban ha nem, akkor lassan elkezdhetjük pedzegetni, hogy túléli-e ezt az évet a szakember, mert a csapat sorsolása nem annyira vészes, hogy a 0-4 könnyen magyarázható legyen.