Beharangozó

Kickoff ’21 – Dallas Cowboys @ Tampa Bay Buccaneers

Published on

Hosszú ínséges időszak után újra éles NFL mérkőzést láthatunk! Ennek okán egy egyszerű mederben csordogáló mérkőzésben sem valószínű hogy csalódnánk, de a Cowboys vendégszereplése kimondottan jó mérkőzést ígérhet a Buccaneers otthonában.

Mi történt a két csapat háza táján?

Kezdjük a könnyebb dióval. Tom Brady első tampai évében rögtön megnyerte a bajnokságot, majd betartotta azt a régi indián közmondást, miszerint a (győztes) bajnokcsapaton ne változtass. Ez olyan jól sikerült a Super Bowl győztesének, mint alighanem soha a történelemben, ugyanis az egész edzői stáb, a komplett kezdő, de még a fontosabb rotációs játékosok is maradtak a csapatnál. Érkező így nem is igazán kellett (és nem is igazán volt lehetséges).

Mindössze két fontosabb játékost lehetne megemlíteni, akik már az első héten is meghatározó pillanatokat kaphatnak. Az egyik az első körös újonc Joe Tryon, aki ha még idén nem is, de rövidesen Jason Pierre-Paul helyét átveheti passzsiettetésben. A Cowboys ellen is fontos lehet, hogy a passz rush-t folyamatosan frissen tudják tartani és ezáltal fárasszák a Cowboys támadófalát. A másik játékos Giovani Bernard, aki passzelkapó futóként kaphat szerepet és tehet komolyabb károkat a vendégek tavaly leszereplő linebacker sorában.

A Dallas Cowboys oldalán már sokkal nagyobb mozgások voltak. Az első helyen mindenképpen a védőkoordinátor cserét kell megemlíteni. Dan Quinn érkezett, aki vezetőedzőként megbukott Atlantában (a védelem is borzasztó volt alatta), de ha csak és kizárólag a defense a feladata, akkor szerintem adhatunk neki még egy esélyt. A dallasi védelem tavaly ezer sebből vérzett, de az egyik legnagyobb probléma a sok miscommunication volt a játékosok között. Most ezt foglalhatja rendszerbe a rutinos koordinátor.

Dak Prescott ugyan nem új érkező, de a tavalyi év nagy részét sérülés miatt kihagyta, a csapat pedig közel 14 ponttal termelt kevesebbet nélküle átlagban. A legutóbbi hírek szerint ha nem is teljesen egészséges, de készen áll a startra. A támadófal a tavalyi sérülések miatt régiúj összeállításban jöhet ki a pályára, ami messze nem elhanyagolható tényező, meglátjuk az összeszokatlanság mekkora szerepet tölt majd be náluk, ráadásul legjobbjuk, Zack Martin nem bevethető a Covid-protokollok miatt.

A védelemben a koordinátorváltáson kívül is sok minden történt. A linebacker sorba érkezett a magasan draftolt újonc Micah Parsons, aki az előszezonban nagyszerűen mutatkozott be, de ami még érdekes lehet, hogy a Falconstól érkező safety, Keanu Neal itt az új csapatában linebackerként kapott helyet, az első két preseason meccs alapján pedig a legjobb is volt ezen a poszton az egész ligát tekintve. Emberanyagban tehát nincs hiány középen, kérdés mihez kezdenek ezzel. A secondarybe pedig érkezett egy boom-or bust újonc, Kelvin Joseph személyében, de elsősorban a fiatalok fejlődésében lehet bízni.

Kulcspárharcok

Erősség vs. erősség I.

Azt a Super Bowlban láthattuk, hogy ennek a Buccaneersnek kis túlzással a védelme, azon belül is a pass rush képes mérkőzést nyerni önmagában, ha az ellenfél támadófala erre esélyt ad. A Dallas Cowboys támadófala tavaly kis híján 200 darab nyomást engedett az ellenfeleknek, amelyekből 33 sackkel végződött. Ez a liga hátsó harmadába sodorta az egységet, de ahogy fentebb írtam, ez a támadófal jelentős erősödést tud elkönyvelni idénre. Tavaly La’el Collins egy snapet sem játszott, Tyron Smith pedig két mérkőzésen volt bevethető mindössze, így a kezdő tackle páros rögtön kiesett, ami az álmoskönyvek szerint nem jó előjel. A helyükre beugró tackle-ök összesen több mint 90 nyomásért voltak felelősek.

Ezzel szemben egy évvel korábban, amikor Collins és Smith is szinte végig bevethető volt, akkor összesen alig engedtek 50 nyomást. Jól látható, hogy csaknem a felével csökkenthető az irányítók riogatása, ami messze nem elhanyagolható jelen esetben. Persze csak ha Smith és Collins is egészségesen és jó formában tud visszatérni, ami a kórlapjukat nézve egyáltalán nem garantált. Ettől függetlenül a Cowboys szurkolók már csak az összeszokottság és a tapasztalat miatt is nyugodtabbak lehetnek ezzel a szélső támadófalember párossal.

Ezen kívül Zack Martin sem játszotta végig a tavalyi évet, de azon a 10 meccsen, amin pályára lépett, ismét a csapata legjobb offensive linemanje volt. A vendégek őrült balszerencséje, hogy Martin a Covid-protokoll miatt kihagyja ezt a meccset, így pedig az egyik legstabilabb pontja az egységnek megint nem tud segíteni a többieken. A kezdő várhatóan Connor McGovern lesz helyette, aki a fal belsejében több helyen is megfordult már, de messze nem tudja azt a szintet képviselni, mint Martin. Túloldali párja pedig ha minden igaz akkor ezúttal Connor Williams lesz, amennyiben a Covid is úgy akarja. Középen a másodéves Tyler Biadasz adja a labdákat Prescott kezébe, aki felemás újonc szezon után már tapasztaltabban léphet pályára. Mindössze 11 nyomást engedett középen, ellenben futáshoz nem blokkolt túlságosan jól, ez határozta meg a szereplését.

Ezzel a sorral néz farkasszemet a liga egyik legjobb pass rusher egysége. Shaquil Barrett és Jason Pierre-Paul összesen 163 nyomást generált tavaly a szélről és ehhez jön hozzá Ndamokung Suh és Vita Vea munkája belülről. Utóbbi a tavalyi idény nagy részét kiülte, de azon a pár meccsen, amin pályán volt az ötödik legjobb pressure rate-et tudhatta magáénak a defensive tackle-ök között. Suh bár szép lassan lassul, de még így is 14. volt az előbbi mutatóban és 20-szor tudta megütni az ellenfelek irányítóit. Ha pedig az első sorok kicsit fáradnának, akkor a már említett Joe Tryon jöhet szélre, illetve középre az a William Gholston, aki tavaly Vea hiányában mind az ESPN pass rush win rate-jében, mind futásmegállításban top10-es számokat hozott.

Nem szabad továbbá elfelejteni, hogy Devin White személyében van egy jól blitzelő linebackere is a hazaiaknak, akit Todd Bowles védőkoordinátor az év második felében nem volt rest használni változatos blitzcsomagok keretében. A jó nevekből álló, de összeszokatlan és ilyen összeállításban alig/régen játszó Cowboys támadófalnak az lehet a kriptonitja, ha lefárasztják őket, majd néhány jól időzített extra emberes siettetéssel kulcsjátékokat csinálnak meg rajtuk.

Erősség vs. gyengeség

Az előbbi párharc bár kulcsfontosságú lesz, de a két egység hasonló kvalitása miatt nem biztos, hogy eldönti a mérkőzést. Ellenben amiről most lesz szó, az annál inkább. A Tampa Baynek ugyanis nem csak a front7-je top3-as egység, de az elkapóbrigádja is igen előkelő helyen van. Mike Evans, Chris Godwin és Antonio Brown is kiváló útvonalfutó, a Cowboys cornerek pedig pont a játékok felismerésében a leginkább támadhatóak. A tavalyról maradt kezdők közül Trevon Diggs és Anthony Brown összesen több mint 1000 yardot engedtek az őrizetükben és 10 touchdown átadást. Diggs konkrétan a legtöbbet támadott corner volt arányaiban a ligában. Ezt pedig még akkor is ki fogja használni egy olyan rutinos irányító, mint Brady, ha Diggsnél valamekkora fejlődést várhatunk az idei évre.

Ennél is nagyobb a gond, ha a pálya középső részét nézzük. A tavalyi Dallas egyik legnagyobb problémája, hogy rengeteget támadtak a két belső linebackerület és mögöttük nyíló tereket. Leighton Vander Esch és Jaylon Smith kis túlzással minden feléjük szálló labdát engedett elkapni, előbbi 92%, utóbbi 75.4%-os elkapási aránnyal dolgozott, aminél ligaszinten nem volt rosszabb mutató. Micah Parsons és Keanu Neal ennek csillapítására érkezett, de egy újonctól és egy safetyből átnevelt linebackertől ne feltétlenül várjunk javulást már az első hetekre. A Buccaneersnek megvannak a fegyverei, hogy ezeket a középső területeket támadják, Godwin kimondottan szereti a rövid shallow crossokat, de Antonio Brown is precíz a pálya közepén. És akkor még ott van Scotty Miller, valamint a tight endek is Rob Gronkowski főszereplésével. Nehéz elképzelni, hogy ebben a csatában a Cowboys nem fog nagy veszteségeket elszenvedni.

Erősség vs. kérdőjelek

Első blikkre a következő párharcot is az erősség vs. erősség bekezdésben hoztam, de aztán meggondoltam magam, mert nem tudom, hogy a Buccaneers secondaryben megbízhatunk-e már 100%-osan. Főleg nem a Cowboys elkapótriója ellen, akik talán az egyetlenek, akik valóban méltó kihívói lehetnek a Buccaneers WR sorának. Amari Cooper egy méltatlanul underrated elkapó, CeeDee Lambtől szinte mindenki valódi robbantást vár, Michael Gallupnál pedig soha ne legyen rosszabb embered az ellenfél harmadik számú cornerére.

Előreláthatólag a nagyobb testű, Red Zone-ban is sokat használt Amari Coopert fogná az ellenfél leginkább emberezéshez használt cornere, Carlton Davis, aki szép lassan fejlődött a tavaly évben és fizikális összecsapásoknál abszolút lehet rá számítani. Ahol bajban lehet, hogy Cooper közel tökéletesen futja az útvonalakat, így lemaradhat pár lépéssel, ami a Dallas malmára hajhatja a vizet.

A másik két párharc már sokkal összetettebb. Alapesetben Jamel Dean a jobb CB a Sean-Murphy Bountinggal való összevetésben a hazaiaknál, de utóbbi a slot játékos, a Dallasnál pedig ez főleg CeeDee Lamb reszortja. Lamb irányváltásait és labdás mozgását nagyon nehéz lekövetni, itt lehet egy valós előny a Cowboysnál, mert játékolvasási gyorsaságban Dean követhetné, de a pálya közepén ő jóval lassabb és elveszik a forgalomban.

A sztárok

Nem sokat akarok beszélni a két csapat irányítójáról, mert egyrészt mindenki tisztában van vele kikről beszélünk, másrészt aligha az ő gyenge játékukon dől el a mérkőzés bármelyik irányba is. Tom Brady első nem New England-es szezonjában rögtön bajnokságot nyert, de ami fontosabb, hogy ő maga is nagyon jól játszott. Top3 volt passzolt yardokban, passzolt touchdownokban, top10 pontosságban, második volt a ProFootballFocus úgynevezett big time throw mutatójában (ami a nagy játékokat méri) és az egyik legtöbb elejtett labda is őt hátráltatta. Nem igazán hagyott kérdést, hogy csak egy rendszeriránytó volt-e a Patriotsban. Ami különösen sokat számít, hogy fejben továbbra is nagyon erős és fókuszált, tudja, hogy hol támadjon, kit támadjon egy védelemben, ami a Dallas ellen bőven ki is jöhet, a fiatal cornerek és a linebackerek már régóta álmatlan éjszakákkal küzdhetnek, hogy Brady ellen kell kezdeniük az évet.

Dak Prescottot szokás lesajnálni, de a tavalyi év bebizonyította, hogy mekkora visszaesés képzelhető el közte és egy volt kezdő irányító között. Legtöbb rangsorban megérdemelten top10 irányító. Egy évvel korábban ő volt top3-ban passzolt yardokban, passzolt touchdownokban és a nagy játékokban is, miközben százalékosan a második legtöbb elejtett labdával nézett szembe. Amitől kicsit félhetünk, az a sérülés és hogy ebből miként tud visszatérni, mert számomra kicsit aggasztóak a jelek, hogy egyáltalán hírértéke van, hogy a kezdőmeccsre elvileg egészségesen léphet pályára.

Ami elvileg nem sok vizet zavar

Érdemes még pár szóban beszélni a két csapat futójátékáról is, de nem várok hangsúlyos szerepet egyik oldalon sem az egységektől. A Tampa Bay futásvédelme az egyik legjobb volt a tavalyi szezonban, mind ömlesztett statisztikai, mind hatékonysági mutatókban a top5-ben voltak a futásmegállítást tekintve. Ezzel szemben a Cowboys futójáték nem volt túl sikeres, Ezekiel Elliott kezdő helye is megingott pár mérkőzés erejéig, mert Tony Pollard több yardot átlagolt cipelésenként és EPA/play-ben is lejátszotta csapattársát.

A fal ugyan előttük sokkal jobb lett, de nem erőltetném a vendégek helyében. Ha mégis megteszik, akkor a külső futásokat kell próbálgatniuk, mert átlagban majdnem 1.5 yarddal többet termeltek, ha valamelyik tackle külső oldalán futottak, mintha befelé tették volna. Ez különösen igaz lehet a jelenlegi ellenfél ellen, ahol középen a Vea, Suh, Gholston hármas elég masszív falat képez, de Pierre-Paul oldalán érdemes lehet próbálkozni.

A túloldalon Playoff Lenny ugyan elképesztő fokozatra kapcsolt a rájátszásban, de komolyan el akarjuk hinni Leonard Fournette-nek, hogy ő egy elsőszámú futó lehet? Se dinamika, se irányváltások nincsenek a játékában. Az egyetlen, ami racionalizálhatja a döntést, hogy a Buccaneers támadófala a harmadik legjobb volt futásblokkolásban tavaly, az ellenfél középső védőfala pedig elég gyenge. Ellenben a jó downhill linebackerek ellen nem lesz könnyű dolga a hazaiaknak.

Ami az esélyeket illeti, nyilván az otthon játszó, kevesebb kérdőjellel rendelkező bajnok a favorit, a fogadóirodáknál körülbelül egy touchdown különbséget jósolnak a két gárda közé. És valljuk be nehéz is lenne jelenleg Bradyék ellen fogadni. Összpontszámban egy 52-es egységet állapítottak meg, amit mindig nehéz belőni, de az biztos, hogy pontzuhatagra számíthatunk a két csapat részéről.

2 Comments

Popular Posts

Minden jog fenntartva. © 2024 FK Media Group