Összefoglaló
Legalább már vége van
Vannak olyan párosítások, amikről már nyáron meg lehet mondani, hogy kínszenvedés lesz végignézni őket. Persze mindig van esély, hogy két gyengének tűnő csapat jó meccset játszik egymással, de ez csak a kivételt erősítő szabály, pláne ha TNF-ről van szó. Őszintén: annyi jó párosítás van a harmadik fordulóban, miért pont a Panthers-Texans meccsel kell büntetni a szurkolókat?
Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy a találkozó borzalmasan alacsony színvonalú volt. Rengeteg offside, holding és false start büntetés volt, sorra jöttek a dropok, 3&outok és a brutálisan benézett pass protectionök, miközben nagy játék hirtelen nem is jut az eszembe. Persze ebben szerepet játszott Tyrod Taylor második heti sérülése, illetve az, hogy Christian McCaffrey megint megsérült, de a tény ettől még tény: ez egy szörnyen színvonaltalan mérkőzés lett.
Napestig lehetne sorolni, hogy mi volt rossz, úgyhogy most inkább foglalkozzunk a pozitívumokkal, mint például a két irányító. Félreértés ne essék, senkiből nem lett az új Tom Brady, de az előzetesen vártakhoz és a körülményekhez képest mindkét QB pozitív teljesítményt nyújtott.
Sam Darnold 304 yardig jutott, és bár TD-t nem passzolt, volt két futott TD-je, illetve volt pár szép menekülése és átlag feletti passza is futtából. Nem játszott zseniálisan, de abszolút korrekt volt, egy olyan irányító benyomását keltette, akiben lehet hosszú távú potenciál. Ráadásul ezt már sorozatban harmadszor csinálja meg: még nem lehet megmondani, hogy egy viszonylag magas padlójú, alacsony plafonú QB lesz belőle (mint például Teddy Bridgewater), vagy ki jön belőle az 1/3-as potenciál, de én három hét után sokkal optimistábban látom a helyzetét és a Panthers jövőjét, mint egy hónapja. (Volt két fumble-je is a meccsen, ami ugyan nem néz ki jól, de egyik sem igazán az ő hibája volt, ráadásul szerencsésen egyet sem veszített el).
A túloldalon Davis Mills is abszolút vállalható volt, legalábbis egy élete első kezdő meccsén pályára lépő harmadik körös újonchoz képest (egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy vállalhatóbbnak nézett ki, vagy legalábbis jobban mutatkozott be, mint Zack Wilson vagy Trevor Lawrence). Nem volt nagy hibája vagy borzasztó passza, sőt néhány szép dobás is sikerült, a 19/28, 168 yard, egy TD egész korrekt lőlap, pláne úgy, hogy amúgy szétkapták előtte a támadófalat és még a futójáték is kuka volt.
A két irányító mellett egy-egy elkapót is ki lehet emelni. A Texansnál Brandin Cooks Mills 168 yardjából 112-t hozott kilenc elkapásból, igazán jól teljesített, míg a Panthersél DJ Moore vitte a prímet nyolc elkapással és 126 yarddal. Rajtuk kívül mindenki kuka volt, különösen a nemrég új szerződést kapó Robby Anderson, aki teljesen láthatatlan volt. Igaz, neki sem volt egyszerű dolga, a Panthers támadófala még véletlenül sem tudott addig blokkolni, hogy akár csak esélye legyen elszaladni, de az egy elkapásból szerzett nyolc yard így is nagyon sovány.
A támadófalakat már mindkét oldalon említettem, hogy botrányosak voltak (vagy hát inkább a pass protection, mert gyakran tight endek vagy futók hibáztak óriásit), így pedig alapvetően sem az irányítóknak, sem a futóknak nem volt könnyű dolguk. Ezzel együtt az újonc Chuba Hubbard azért megérdemel némi dicséretet, mégis csak szerzett 79 total yardot.
Ami a védelmeket illeti: a Texans egysége sokáig oké volt. Nehéz megmondani, miért képes a liga talán legtehetségtelenebb egysége ilyen átlagon felüli ellenállást kifejteni, de ha tavaly így teljesített volna, akkor Deshaun Watsonnal a fedélzeten nem 4-12-vel végeznek. Sőt, ha Watson játszik, akkor a 3-0-s kezdést bőven megadnám a csapatnak az eddigieket látva, de még Tyrod Taylorral is bőven elképzelhető lenne. Minden negatív kritika ellenére az új, kis túlzással összekukázott stáb elég jó munkát végez, jelenleg messze nem a Texans a liga legrosszabb csapata.
A Panthers is meglepően jó, ráadásul ez már ligaszinten is megállja a helyét. Persze tegyük hozzá, hogy a Jets és a Texans nem különösebben jó fokmérő, de a Saints kvázi lenullázása azért már szép teljesítmény. Az első körös Jaycee Horn sérülése ugyan ezen sokat ronthat, de összességében elégedettek lehetnek a szurkolók: működik a futás elleni védelem, köszönhetően többek között a tavalyi 1/7-es Derrick Brownnak, de mellé is jó kiegészítő játékosokat sikerült találni. A szintén első körös Brian Burns is jól nyomja, ráadásul Haason Reddick is megszolgálja eddig a pénzét, a Texans ellen például 1,5 sacket, két tackle-t és egy negatív yardos szerelést gyűjtött.
A linebacker sor is rendben, egyedül a safety sorban, illetve Horn kiesése miatt most már úgy overall a secondaryben lehet némi hiba, de az már biztosnak tűnik, hogy ez az egység az átlag alatti ellenfeleket bőven 10-15 pont környékén fogja tartani, és a nagyokat is megszorongathatja. Egyedül az a kérdés, hogy Darnoldban még mennyi potenciál van, egy kisebb szintlépéssel és némi szerencsével a rájátszás is elképzelhető.