Dicstelen keresztes hadjárat

Bő egy évtizede a New Orleans-i pátriárka nagy hadjáratot hirdetett a messzi Seattle területére, hogy meghódítsa annak földjét. Azonban egy Bestia és annak Légiója legyőzte a kereszteseket, és megvédte földjét. Most egy újabb keresztes hadjárat lett hirdetve, egy sokkal szerényebb erősségű haderővel. Csakhogy már mind a Bestia, mind a Légiója elpusztult, és bár a keresztesek gyengén voltak felszerelve, de Seattle őrzői még náluk is rosszabb haderővel bírtak. A keresztesek végül bevették a várost, de ebben a győzelemben semmi dicsőség nem volt.

New Orleans Saints @ Seattle Seahawks 13 – 10

Szemerkélő eső fogadta a csapatokat a Lumen Fielden, ami nem sok jót ígért. Winston legendásan gyenge esőben, Geno Smithnek pedig eső sem nagyon kell egy gyenge meccshez. Nem is történt csoda, a mérkőzés lényegében arról szólt, hogy a két támadósor kínlódik, küszködik, az elemekkel, az ellenfél védelmével, de legfőképpen saját magával.

Két gyors punt után kisebb meglepetés történt, mikor is Geno kiosztott egy 84 yardos TD-t Metcalfnek. Ha csak a statisztikát nézzük, akkor ez egy bíztató TD is lehetett volna az irányító számára, de valójában Metcalfé az érdem, ennek a 84 yardnak az oroszlánrésze YAC-ból származott (illetve kellett ehhez Marcus Williams csúnyán elrontott szerelése is). Akárhogy is ez egy szép kezdés volt, ami után a hazaiak szurkolói elkezdhettek bizakodni. Csakhogy a Seahawks támadói ezzel le is tudták a napot, a meccs további részében nem láttuk őket.

Geno nagyon szenvedett a Saints ellen, és noha a labdát nem adta el, de semmi értékelhetőt nem csinált. A meccset 167 passzolt yarddal fejezte be, ami ha levesszük azt a 84 yardos Metcalf TD-t (ami ugyebár többségében YAC volt), akkor ez ismét csak egy gyenge teljesítmény tőle. Igaz, nem volt könnyű dolga, mert a fal nem védte meg, a futójáték semennyire nem működött (Alex Collins 16 futásból 35 yardig jutott, ami elképesztően gyenge), és az elkapók sem mindig segítették ki. Geno azzal sem lopta be magát a Seahawks szurkolók szívébe, hogy rendszeresen későn indította el a játékot, a meccsen háromszor is időt kellett kérni emiatt. Ez hazai pályán megengedhetetlen.

A Seahawks offense gyengeségét jól bemutatta az a jelenetsor, mikor a védelem labdát szerzett a Saints 32 yardosán. Ezzel a váratlan lehetőséggel egy közepesen erős támadósor tudott volna kezdeni valamit, de a Seahawks nettó 0 yardot haladt előre, így végül Myersnek kellett 50 yardról lőnie, ami ugyan bement, de egy ilyen helyzetből illett volna többet kihozni. Márcsak azért is, mert egyáltalán nem volt törvényszerű, hogy Myers belövi, a meccs során két mezőnygólt is kihagyott (44 és 52 yardról), így igazából kisebb csoda lett, hogy a labdaszerzésből sikerült pontokat szerezni.

Nem volt sokkal rózsásabb a helyzet a vendégek oldalán sem. Winston is gyenge napot fogott ki, de egy fokkal értékelhetőbb volt az ő játéka mint Smithnek. Ha messzire nem is nagyon tudott dobni (minden hosszabb átadása incomplete volt), de a közeli és közepes passzokat meg tudta dobni. Illetve össze tudott hozni két értékelhető drive-ot. Az első ilyen még a második negyed elején volt, mikor a Saints 10 percen keresztül 92 yardot haladt előre. Ebből végül csak mezőnygól lett, ami kicsit csalódás is volt, de ezen a meccsen már az a 3 pont is sokat ért. Később már egy TD drive-ot sikerült levezetnie, amit egy eléggé winstonos TD zárt le. Az irányító shotgunból nem tudta rendesen átvenni a snapet, de nem esett kétségbe, bal kézzel lenyúlt a labdáért, felkapta azt, és azzal a lendülettel dobta is Kamarának, aki aztán befutott a célterületre.

Kamarának a TD mellett erős napja volt, ha valakit ki lehet igazán emelni ebből a támadósorból, akkor az ő. Persze nem a futásai miatt, a 20 kísérletből 51 yard itt is elég gyenge. Ellenben az elkapásaival többször is megmentette az irányítóját. 10 elkapásból 128 yardot és 1 TD-t tudott szállítani. Nagyon kellett ő ahhoz, hogy Winston végül 200 yard fölé jusson.

A Saints offense-t az is erősen hátráltatta, hogy nem minden játékos volt tisztában azzal, mi is a feladata. Az egyik legsokatmondóbb jelenetsor ezzel kapcsolatban az volt, mikor az elkapó Tre’Quan Smith nem tudta mi a play, vélhetően rossz útvonalat is futott meg, majd az oldalvonal mellett Winston nagyon csúnyán leszidta őt (később egyébként még egy offensive pass interference-szel is felhívta magára a figyelmet).

Sokáig úgy tűnt a meccs hosszabbításba fog torkolni, de a végén a Saint el tudott jutni mezőnygól távolságba. Noha a Seahawks kétszer is megállította ezt a támadást, de két szabálytalanság miatt mégis tovább mehetett az ellenfél. A Saints végül 33 yardról belőtte a mezőnygólt, és Genónak 2 perce maradt, hogy egyenlítsen.

A meccs addigi képe alapján valószínűleg kevés Seahawks szurkoló hitte el, hogy ez sikerülhet. Ehhez kisebb csoda kellett volna. Aztán 3 play után 18 yardot sikerült haladni. Hátrafelé. Genóra kétszer is odaértek a Saints védői, 4&28-nál pedig már csak egy zászlóban lehetett reménykedni. Ez nem érkezett és egy újabb Geno incomplete lezárta a meccset.

Múlt héten egy olyan meccset láttunk, ahol igazából egyik csapat sem érdemelt vereséget. Itt most egy olyat, ahol egyik sem érdemelt győzelmet. Mégis, a Saints egy fokkal kevésbé volt borzasztó. Az ő támadóik legalább össze tudtak hozni pár értékelhető drive-ot, illetve Demario Davis személyében a védelemből is ki lehet emelni valakit, aki 2 sacket és 4 negatív yardos szerelést mutatott be, illetve a meccs végén is ő ütötte le Geno passzát. Kamara mellett ő volt még ennek a meccsnek a fénypontja.