Összefoglaló
31 év után nyert a rájátszásban a Bengals, a Bills felmosta a padlót a Patriotsszal
Megkezdődött a rájátszás, és egyből történelmire sikerült a wild card kör szombati játéknapja. A Bengals az NFL leghosszabb aktív playoff győzelem nélküli sorozatát szakította meg (és adta át a stafétát a Lionsnak), míg a Bills szó szerint tökéletes mérkőzést összehozva mészárolta le a Patriotsot.
Las Vegas Raiders @ Cincinnati Bengals 19 – 26
Mindkét csapat jól kezdte meg a találkozót. A Raiders több harmadik kísérletet is megoldva haladt előre, de a red zone előtt a sokadik nekifutásra egyet már nem tudtak abszolválni. Mike Hilton nem az első labdáját védekezte le a meccsen, ezzel field goalon tartva a vendégeket. A Bengals kezdése is jó volt. Ők ott folytatták, ahol az alapszakaszt abbahagyták. Ja’Marr Chase hozta a first downokat, hogy aztán a drive végén a tight end Uzomah révén vegyék át a vezetést. Már itt látszódott, hogy ha Chase-szel nem tud mit kezdeni a Raiders, akkor nagy bajban lehetnek. 3-7.
Ekkor jött a mérkőzés egyetlen olyan időszaka, amikor lefagyott az egyik csapat. Ez pedig a Raiders volt. Előbb Trey Hendrickson verte ki a labdát Derek Carr kezéből, ami után ugyan a 15 yardosról jöhetett a Bengals, két futással és egy sikertelen passzal nem sikerült sem a first down, sem a touchdown, így csak field goallal növelte előnyét a Cincinnati. A kickoff után azonban még benne volt a fejekben a turnover. A Raiders visszahordója ugyanis a saját két yardosán fogta meg a labdát, ezzel borzasztó nehéz helyzetbe hozva a támadósorát. A játékszert épp nem adta el a Las Vegas, de a saját end zone-ból indított punt után ismét a Raiders térfeléről támadhattak Burrow-ék. A red zone hatékonyságban azonban most is akadtak gondok és ismét touchdown nélkül maradt a Bengals. 3-13.
A gödörből egy nagy Jacobs futás rángatta ki a Raiderst, amely a red zone-ig eljutott, tovább azonban nem. Egy-egy dropnak is köszönhetően ők is csupán mezőnygólig jutottak és elindult egyfajta field goal csata, 6-13.
A félidő előtt utolsó Bengals támadása még sokáig beszédtémát fog szolgáltatni. Az első játékrész leghosszabb drive-jában többek között egy 4&1-et is megoldva Boyd touchdownjával vetettek véget a field goal parádénak. Azonban különös körülmények között született ez a pontszerzés. Az oldalvonal melletti játékvezető belefújt a sípjába mert (tévesen) úgy látta, hogy Joe Burrow már kilépett, mikor eldobta volna a labdát. A sípszó pillanatában a labda a levegőben volt és a szabálykönyvek szerint ebben a pillanatban halottá vált volna a játék. Azonban csak volna, mert miután Tyler Boyd elkapta azt, Jerome Boger játékvezető touchdownt ítélt. Végső soron igazságos eredmény született, hiszen ha nincs sípszó is elkapta volna a labdát Boyd (vélhetően), azonban a vezetőbíró egy hibát egy hibával javított ki. A végeredmény tehát kedvező lett, az oda vezető út két nagyon komoly bírói hibával lett kikövezve.
A szünet előtt kicsivel több mint másfél perce maradt a Fosztogatóknak, akik 1:38 másodperc alatt egy gyönyörű, 11 játékból álló drive végén ugyancsak touchdownt értek el Zay Jones révén. A szünetben így 20-13-ra vezetett a Bengals.
Az első félidő rúgóparádéja a másodikban azonban csak tovább fokozódott. A csapatok képtelenek voltak bejutni a célterületre és 4 field goal révén született csupán pontszerzés a 4. negyed végéig. Azért is volt furcsa mindez, mert haladni sikerült a támadósoroknak, de az utolsó yardok sehogy sem akartak sikerülni. A Bengalsnak egy drive-ja a 10 yardoson, egy másik pedig a 25-ösön ért véget, míg a Raiders mindkét sorozata a red zone-ban fejeződött be. Másodjára, a meccs vége előtt 4&3-ra nem ment neki Rich Bisaccia csapata és inkább felzárkózott 26-19re bő 3 perccel a vége előtt. Utólag ez a döntés is megkérdőjelezhető.
A Raiders furcsa döntése miatt 7 pontos vezetésnél a Bengals kapta meg a labdát, azonban nem tudtak egyetlen first downt sem összehozni, így szűk két perce maradt Carréknak, hogy egy touchdown drive-ot vezessenek. A Raiders elsősorban több rövidebb és egy nagyobb Waller elkapás révén másodpercekkel a meccs vége előtt a meg is érkezett a Bengals célterülete elé.
Azonban egy spike és két sikertelen átadás után 4&goal szituációba kerültek a 9 yardoson. Ekkor pedig jött a meccs második labdaszerzése. Germaine Pratt ugrott a be a passzsávba és húzta le Carr átadását. Hozzá kell tenni, ha nincs a labdaeladás se lett volna meg a touchdown, de ezzel a remek védekezéssel lezárta a Cincinnati védelme a találkozót.
A Raiders négy hete win or go home szériában játszott, de ez az 5. nekifutásra már nem sikerült. Carr igazából jól játszott, 310 yardot passzolt és ugyan elvesztett két labdát, egyikről se igazán tehetett (bár tény, ha ez az interception sikeres passz lett volna akkor se szerzenek pontokat és elveszítik a labdát turnover on downsszal). A Renfrow, Jones, Waller trió most is jól haladt a levegőben, de Edwards és Jackson is el-el ejtettek passzokat és a vertikális játékuk nem volt ugyanaz mint Henry Ruggsszal. Kell ennek a támadósornak egy biztos kezű speedster. A védelemből a legjobb teljesítményt Maxx Crosby szolgáltatta, aki állandóan átért a backfieldre és végül egy sack és két negatív yardos szerelést regisztrált több siettetés mellett.
1991 után tehát ismét playoff meccset nyert a Bengals, ráadásul hazai pályán sikerült megtörniük ezt a sorozatot. Bár végig vezettek a meccsen és megvoltak a lehetőségeik, nem tudták lezárni a találkozót. A meccs 8 field goallal zárult, ami csúcsbeállítás a playoffban. A Bengals red zone hatékonysága pedig kifejezetten aggodalomra adhat okot a folytatásra. Amiben bízhatnak, az a Burrow – Chase kapcsolat. Az újonc 9 elkapásból 116 yardot szerzett, amivel megdöntötte Cris Collinsworth franchise rookie rekordját egy playoff meccsen. A passzjátékon túl ráadásul futások révén is játékba vonták és 3 carryből 23 yardot szerzett, két first downt mellett. Eközben Joe Mixonnak 17 kísérletből csak 48 jött össze, a szezon eleji jól működő Cincinnati futójáték kezd teljesen eltűnni. Csak azért nem lehet egyszemélyes támadósorról beszélni, mert CJ Uzomah és Tyler Boyd is szerzett több fontos elkapást, de Tee Higgins ma csöndesebb volt és csupán egyetlen elkapással zárt. A csapatból ki kell még emelni a secondaryt, ahol Jessie Bates ismét remekelt és több leütött labdája is volt, de voltak nagy védekezései Hiltonnak és Apple-nek is. Aggódni Trey Hendricksonért lehet, aki a 2. félidőben nem tudott játszani agyrázkódás miatt, amit nagyon megérzett a Bengals pass rush, amely alig tudott a sztárjátékos hiányában közel kerülni Carrhoz.
(alatriste)
New England Patriots @ Buffalo Bills 17–47
Dermesztő hideg volt Buffalóban, ahol komoly összecsapásra volt kilátás az AFC East legnagyobb haderői közt. Az ütközet helyett azonban a Josh Allen tábornok vezette kékzászlós alakulat megvédte a várát és valósággal lemészárolta az arra merészkedő Hazafiakat.
Már az első támadásnál látszott, hogy jobban fog hasonlítani ez a meccs a két csapat második találkozójára, mintsem az elsőre, ugyanis gyönyörűen masírozott végig a pályán a Bills. Brian Daboll kiváló játékokat rajzolt fel, Josh Allen ihletett formában játszott, a földön és a levegőben is nagy játékokat csinált meg. Az első TD is az ő varázslatából jött össze, kimenekült a zsebből, majd amikor mindenki azt hitte, kidobta a pályán kívülre, akkor a labda megérkezett az end zone sarkába a tight end Dawson Knox kezébe.
Jöhetett a Patriots, azonban nem tudtak a futásra támaszkodni, mivel a Bills feltöltötte a boxot és a line of scrimmage-et, így megállította Harrist, így harmadik és hosszúakat kellett Mac Jonesnak megoldania. Egyet levegőben, egyet földön meg is csinált, aztán viszont eleresztett egy hosszú labdát, amit Micah Hyde szedett le a levegőben úszva a saját célterületénél. Újra jöhetett a Bills és minden ott folytatódott, ahol elkezdődött. Simán végigmentek a hazaiak és ismét Knoxot találta meg Allen a célterületen. A Patriots egyébként a szezon során átlag 26 yardot engedett tight endeknek, Knox ezt az első negyedben simán átlépte és még 2 TD-t is szerzett mellé.
Ezzel véget is ért az első játékrész, de a másodikra sem változott semmi. Belichick nem mert nekimenni negyedik és 1-re a saját térfelén, a Bills pedig nem kegyelmezett – ismét. És ismét. Bő 28 perc játék után úgy néztünk ki, hogy a Billsnek volt négy touchdownja, a Patriotsnak pedig négy first downja (Mac Jonesnak három sikeres passza). Aztán egy becsület mezőnygólt szerzett azért a New England, amivel annyit értek, el, hogy 27-3 lett a félidei eredmény – a Bills kihagyott egy extra pontot, így elkerülte a 28-3 sötét mágiáját is.
A hazaiak 300 yardot tettek fel a táblára az első félidőben, mind a négy támadásokból végigmentek a pályán, egyetlen negatív játékuk nem volt, egyetlen zászlót sem szedtek össze. Josh Allen zseniális volt, szétszedte a Patriots emberezését, vagy épp a zónázását, az elkapók folyamatosan üresen voltak, és még a futójáték is működni tudott, már az első három drive alatt átlépték a 100 yardos határt a földön. Ez volt az első mérkőzés Bill Belichick karrierje során, amikor az első félidőben 4 TD-t engedett, vagy hogy egymás után 4 támadásból 4 TD-t engedett. De a 19 first down is rekord Belichick ellen egy félidő alatt. A Patriots mestere próbálkozott sok mindennel, de semmi sem akart működni, a secondary kifejezetten gyenge volt és a védőfal sem tudott semmilyen nyomást kifejteni.
És itt nem volt vége. A Bills ugyanis a második félidőben egyáltalán nem vette le a lábát a gázpedálról és az első csapat lett a rájátszások történetében, amely az első 5 támadásából 5 TD-t tudott elérni. Aztán ezt a számot növelték 6-ra. Majd 7-re. Végül a Bills lett az első csapat a történelemben, amely egy meccsen nem puntolt, nem rúgott mezőnygólt és nem is adta el a labdát. Tehát minden egyes támadás touchdownnal ért véget. Tökéletes. Egészen elképesztő. Erre a teljesítményre tényleg nincsenek szavak.
Josh Allennek pedig több TD-passza volt (5), mint sikertelen átadása (4), ő is tökéletes meccset hozott le. A földön is haladt 66 yardot, de természetesen inkább a levegőben nyújtott teljesítménye marad emlékezetes. Knoxon kívül Gabriel Davis és Emmanuel Sanders kapott el TD-t egyébként, plusz Devin Singletary futott két hatpontost, de Stefon Diggs és Isaiah McKenzie együtt betett még 100 yardot a közösbe. Brian Daboll támadókoordinátor tökéletes gameplant rakott össze, ez a meccs pedig kiváló ajánlólevél lesz számára a főedzői interjúk során.
A történelmi hűség kedvéért említsük meg, hogy a Patriotsnál a futójáték 100 yard alatt maradt, Mac Jones 238 yardig jutott 2 TD-vel és 2 interceptionnel. A két hatpontost Kendrick Bourne szerezte, de igazából ezek és a yardok jelentős része már garbage time-ban jött, hiszen 33-3 is volt az állás egy ponton.
Amennyiben Mahomesék megverik ma éjjel a Steelerst, úgy a Bills jövő héten a Chiefshez látogat, ellenkező esetben pedig fogadják a Bengalst.
(katonadani)