Az Eagles, a Patriots és a Bills is bejutott a rájátszásba, közel került ehhez a 49ers és a Chargers

Az Eagles kemény csoportrangadót nyerve biztosította be helyét a rájátszásban, a Patriots gálázva tette meg ugyanezt, a Bills viszont a rossz időjárási körülmények közt ismét megszenvedett. A 49ers Lance-szel a volánnál tudott nyerni, a Chargers pedig könnyedén verte a Broncost, de mindkét gárdának jön még egy mindent eldöntő mérkőzés az utolsó körben. 

Philadelphia Eagles @ Washington Football Team 20-16

Mindkét csapatnak az életben maradás / rájátszás megszerzése volt a tét, és ennek megfelelően egy kiélezett csata lett a csoportrangadóból.

Az Eaglesnek a meccskezdés nagyon nem megy az utóbbi időben, most egy turnover on downsszal, illetve benyelt 10 ponttal kezdtek, így az utóbbi öt meccsen 7-35 a pontarányuk az első negyedben. Ezzel együtt a Washington remekül nyitott, az első drive-juk tökéletes volt, Heinicke nem hibázott (11/11-gyel kezdte a meccset), a végén pedig az Antonio Gibsont helyettesítő újonc Jaret Patterson (98 scrimmage yard, TD) futott be a célterületre. Ha az egész első félidőt nézzük, akkor Heinicke 14/17, 170 yard mutatóval zárt, a földön pedig 68 yardot szerzett a WFT és mind a négy támadásából pontot szerzett. Azonban ez csak 16 pontra volt elég (három mezőnygól a nyitótouchdown után), ezzel pedig meccsben tartották az Eaglest, ami végzetesnek bizonyult.

A Sasok az első 30 percben csak egy touchdownra voltak jók, de azért a három drive-ból 160 yard azért jelezte, hogy nem teljesen reménytelen a dolog. A szünetről visszatérve pedig egyből egy hatpontos akcióval nyitott az Eagles, így feljött 16-14-re. Emeljük ki, hogy az első sikertelen negyedik kísérlet után mindkét TD-t negyedik és goalra szerezte a csapat (mindkettőt Boston Scott szerezte, az egyiket ráadásul úgy, hogy Hurts elbotlott centere lábában, de bravúrosan még oda tudta pöckölni futójának a labdát). Ez a két döntés pedig végül a győzelmet jelentette a Phillynek, hiszen a négy pontos sikerbe ez 8 plusz ponttal számítódott. Az offense nem volt lehengerlő a mérkőzésen, Hurts (17/26, 214 yard, plusz 44 futott yard) egy korrekt meccset hozott le, a futójáték csak döcögött a megszokotthoz képest (3,47-es átlag), a végén is csak két mezőnygólt sikerült még hozzátenni, de ez is elég volt a sikerhez.

Ennek oka pedig az volt, hogy a második félidőre teljesen elfogyott a Washington offense tudománya és egyetlen egy pontot sem sikerült feltenni a táblára. Heinicke folyamatos nyomás alatt játszott és egyáltalán nem tudta mozgatni a láncokat (a meccset lezáró drive előtt három támadásból 34 yardot szerzett csak az offense). A Sasok három sacket szereztek rajta, és három védőfalember is 4+ nyomást jegyzett, így nem tudott kibontakozni a passzjáték. A legjobb talán Josh Sweat volt, aki két sackkel, két leütött labdával járult hozzá a sikerhez. A secondary is jól limitálta az elkapókat, a végén pedig Rodney McLeod zárta le a találkozót egy interceptionnel.

Az Eagles ezzel a győzelemmel (és a többi mérkőzés kedvező alakulásával) már megváltotta a jegyét a rájátszásba, jövő héten akár pihentetheti is a kezdőket a Cowboys ellen. A Washington pedig így értelemszerűen már matematikailag sem juthat be a playoffba, lehet készülni 2022-re.

(katonadani)

Jacksonville Jaguars @ New England Patriots 10 – 50

Ahogyan arra számítani lehetett, a Patriots nagyon simán legyőzte a Jaguarst. Annyira simán, hogy már a 3. negyed elején garbage time volt, ekkor ugyanis 31 pontos előnyre tett szert a hazai együttes. A Jaguars minden szempontból egy olyan csapat benyomását keltette, ami már alig várja, hogy véget érjen a szezon, és mehessen pihenni. Teljesen ötlettelen volt minden játék, amit elindítottak, Trevor Lawrence inkább a Patriots védőinek dobált (3 INT), ha pedig saját ember felé nézett, akkor az nem volt a helyén. Tökéletesen megmutatta mennyire nincs rendben semmi ennél a csapatnál, mikor Lawrence egy hosszú labdát indított el, de nem volt senki, aki elkaphatta volna, mert az elkapó más útvonalat futott. Nagyon kell ennek a csapatnak egy normális edző.

A Patriots oldalán minden úgy alakult, ahogyan azt megálmodták. Mac Jones idei egyik legjobb meccsét játszotta, alig volt rossz átadása, és ami sikertelen volt, az se rajta múlott. Tette mindezt úgy, hogy se Agholor, se Harry nem játszott (bár utóbbi lehet inkább előny volt, főleg hogy egészségesen ültették le). Helyette a gyakorlócsapatból felhozott Kristian Wilkersonnak kellett dobnia, aki kiválóan mutatkozott be (4 elkapás 42 yard 2 TD). Igaz volt egy elejtett TD-je is, de ezen a meccsen ez bőven belefért. A passzjáték mellett értelemszerűen a futójáték is tökéletesen működött. Mind Harris, mind Stevenson kétszer jutott be a célterületre, igaz 100 yard fölé csak utóbbi jutott.

A Patriots ezzel a győzelemmel (valamint a Dolphins vereségével) bejutott a rájátszásba, amire szezon előtt nem mindenki számított. Ez a meccs most nagyon meggyőző volt, főleg az utóbbi két hét után, de azt is figyelembe kell venni, hogy egy teljesen motiválatlan Jaguars volt az ellenfél. A Jacksonville esetén tényleg nem sok pozitívumot lehet kiemelni. Legfeljebb azt, hogy Lawrence hálaadás óta ismét dobott egy TD passzt. Meg az extrapont blokkolás egész jól ment a meccsen, két Patriots XP-t is levédekeztek. Így csak 40 ponttal kaptak ki 42 helyett.

(jarred)

Denver Broncos @ Los Angeles Chargers 13 – 34

A forduló egyik nagy kiütését hozta ez a meccs, pedig itt még mindkét csapat küzdött a playoffért, a pályán azonban csak az egyikük teljesített ehhez méltóan. A Broncos becsületére legyen mondva, hogy tényleg próbálkoztak. Többször is nekimentek a 4. kísérletnek, és még trükközni is próbáltak. Csakhogy hiába voltak agresszívak, a játékok kivitelezésébe már több hiba is csúszott. Az egyik legjobb példa erre a 2. negyed elején történt, mikor 4&goalra a Chargers 2 yardosán egy trükkös játékot próbáltak összehozni. A terv az volt, hogy az elkapó Kendall Hinton dob TD passzt az irányító Drew Locknak. A Chargers védők azonban résen voltak, és bár Lock elkapta a passzt, de a célterületig már nem jutott el. Ezzel pedig a Broncos el is lőtte az egyetlen lehetőségét, mire legközelebb újra a célterület közelébe jutottak már minden mindegy volt.

Lock nem játszott kimondottan rosszul, de jól sem. Egy teljesen átlagos és ingerszegény meccset tudhat maga mögött (245 yard 1 TD eladott labda nélkül), ami csak akkor lett volna elég, ha a védelem tudja tartani Herbertet. De nem tudta. A Chargers irányítója magabiztosan vezette a támadósort, és 2 TD passzt is kiosztott. A második hatpontosa ráadásul történelmi jelentőségű volt, ugyanis ezzel megelőzte Riverst a legtöbb TD passz egy szezonon belül kategóriában a Chargers történetében. Stílusosan ez a rekordtörő passz egy klasszikus Herbert hosszú TD volt Mike Williamsnek.

A Chargers mind offense, mind defense terén ellenfele fölé nőtt, de hogy teljes legyen a sor, még a speciális egység is adott egy döfést a Denver szezonjába. A 4. negyed elején a Chargers visszahordója, Andre Roberts 101 yardos TD-t szerzett a kickoffból.

A Broncos ezzel a vereséggel végleg elbúcsúzott a rájátszástól, és lehet gondolkodni mi legyen Fangio/Lock/Bridgewater sorsa. A Chargers ezzel a győzelemmel (és még pár csapat vereségével) újra a wild card helyen találta magát, de még nem biztos playoff résztvevő. Még hátra van egy mindent eldöntő ki-ki meccs a Raidersszel.

(jarred)

Atlanta Falcons @ Buffalo Bills 15-29

Papíron ennek a meccsnek is volt tétje: a Falconsnak még egészen vállalható esélyei voltak a rájátszásra, míg a Bills a csoportgyőzelemért hajtott. Ezzel együtt senki nem hitte, hogy a Falcons komoly ellenállást fejthet ki, de Josh Allen húzott egy Staffordot és így érdekesebb lett a találkozó.

Az offense remekül kezdett: kompenzálva a speciális egység által összeszerencsétlenkedett safetyt azonnal feltett két TD-t a táblára a havas találkozón és 14-5-nél azt hittük, eldőlt. Ezután viszont a fiatal QB három INT-t dobott a három következő drive-ban, amiből előbb 10 pontot szerzett a Falcons, majd a Bills 25 yardosáról jöhetett. De mivel az Atlantáról van szó, a remek mezőnypozícióból punt lett – az ellenfél 32 yardosáról!

Az egész forduló egyik leghihetetlenebb jelenete volt ez. Oké, hogy havas a pálya és egy 50 yardos mezőnygól necces volt, a 4&17 meg szinte lehetetlen, de akkor is. A Falcons ahelyett, hogy csinált volna valami értelmeset, ami után a legrosszabb esetben is a 32 yardosról jön a Bills, előbb direkt benyelt egy 5 yardos büntetést, majd puntolt. A labda természetesen a célterületen belül esett le, így a Buffalo a 20 yardosról jöhetett. 12 yardért puntolt a Falcons!

Ezt az elképesztő ostobaságot természetesen meg is büntette a hazai csapat két gyors TD-vel, amire az Atlanta egy még az előzőnél is kínosabb hülyeséggel válaszolt. Történt ugyanis, hogy 29-15-ös hátrányban a Falcons eljutott a Bills 7 yardosáig. Ott előbb jött egy nulla yardos futás, majd Matt Ryan megiramodott, de annyira féltette magát, hogy 1 yarddal a célterület előtt már leért a térde. Ő ezt nem vette észre (a bírók is TD-t ítéltek először), elkezdte örömében sértegetni az egyik védőt, amiért kapott egy 15 yardos büntetést. Így 3&1 helyett 3&16 következett, a drive pedig végül turnover on downsszal ért véget. Egyszerűen hihetetlen.

A Falcons ezzel a vereséggel kiírta magát a rájátszásért folytatott versenyből és teljesen megérdemelten – egyedül annak lehet örülni, hogy Kyle Pitts átlépte az 1000 yardos határt, ami újonc TE-nek korábban csak egyszer sikerült (Mike Ditka, 1961). Ami a Billst illeti: Josh Allen 26 passzából csak 11 volt jó 120 yardért és három INT-ért, ami kritikán aluli. Viszont volt 15 futása 81 yardért és két TD-ért, de ennél azért jóval több kell majd tőle a rájátszásban. A futójátéknak lehet még örülni, Devin Singletary 110 yardig és két TD-ig jutott – persze ehhez kellett a Falcons védelme és a havas körülmények, de már az is valami, hogy legalább ilyenkor tud futni a Bills.

(renningan)

Houston Texans @ San Francisco 49ers 7 – 23

Jimmy Garoppolo nem tudta vállalni a játékot, így a fordulóban második alkalommal két újonc irányító feszülhetett egymásnak. Azonban nem lett igazán szép csörte. A meccset mindkét támadósor gyengén kezdte és az első 7 labdabirtoklásból 6 puntot láthattunk (köztük négy 3&out) és az egyetlen kivétel is egy turnover on downs volt a 49ers részéről, amikor egy 4&1-et nem tudtak megoldani. A langyosan csordogáló meccsből Desmond King rángatta ki a nézőket, aki elcsípte Lance aluldobott labdáját.

A Texans pedig az egyetlen pontszerző drive-ját hozta össze a labdaszerzés után. A célterületen Brandin Cookst találta meg Mills, aki 66 yardjával egyébként is a csapat legeredményesebb elkapója volt.

A félidőig a San Francisco is megszerzte első pontjait egy field goal révén, a második félidőben pedig további 20-at szerezve magabiztosan megnyerte a meccset. Úgy nézett ki, hogy a touchdownok csak hibák után születhettek ezen a meccsen. Akárcsak a Texans, a 49ers is TD-vel büntette Mills interceptionjét, aztán egy 45 yardról kihagyott Fairbarn mezőnygól után is érkezett a hazai hatpontos Lance talán legszebb mély dobása után. Kár, hogy elég keveset láthattuk ilyen bootlegekből kiforogva passzolni.

A Texans nagyon nem is szerette volna megnyerni a meccset. 10 pontos hátrányban a 49ers 41 yardosán 6 perccel a meccs vége előtt puntoltak 4&8-ra, amivel el is dőltek a fontos kérdések, miután a San Francisco egy hosszú drive végén field goalt ért el.

Egyik irányító sem játszott igazán jól, de Lance ma Mills fölé kerekedett. Mindketten 70% alatt maradtak 1-1 eladott labdával, azonban míg Mills csak 1 TD-t osztott ki 163 yard kíséretében, addig a második kezdő meccsén pályára lépő Trey Lance 249 yardot és 2 TD-t. A földön pedig még dominánsabb volt a különbség. Elijah Mitchell vezette futójátékot nem tudta megfogni a Houston, 175 yardot engedtek a földön (Mitchel 119, Lance 31) közel 5 yardos átlaggal. Ez végeredményben közel 200-zal több szerzett yard, és a 16 pontos győzelem is megérdemelt volt.

(alatriste)