Az utolsó rodeó mindig veszélyes – Steelers @ Chiefs

Mindig veszélyes, ha egy rutinos irányító legenda az utolsó rodeójára készül a csapatával. Akaratlanul is belengi az egész öltözőt a hangulat és mindenki extrát hoz ki magából. Erre készülhetünk Big Ben utolsó playoffjában is, de nem más jön szembe, mint az AFC regnáló bajnoka. 

Amikor a Steelersnél van a labda

A Big Ben vezette támadósor koránt sem kápráztatta el a nézőket az alapszakaszban, kevés sikeres hosszú átadás, sok pontatlanság, nem túl kreatív playhívás jellemezte őket. Ellenben a Chiefs pont nem egy rossz matchup a Steelers számára, mert az ellenfél védekezése ott gyenge, ahol ők képesek lehetnek haladni. Ez pedig a rövid játékok és a talaj.

A Steelers futójáték persze megint csak nem világhírű, de a Browns ellen láthattuk, hogy mikor a legeredményesebbek. Az újonc Najee Harris akkor 188 yardot futott, de az előtte lévő találkozón is remekelt. A Chiefs védelem pedig csak 21. futás ellen, közel 120 yardot engedve mérkőzésenként.

A leginkább úgy támadható ez a védelem eredményesen, ha Chris Jones oldalát kerüli az ellenfél, amikor ugyanis nem volt a pályán a Chiefsben, akkor átlagban közel 2 yarddal többet nyelt be a csapat futásonként. A Steelers támadófal nem tudja olyan könnyen elsöpörni az ellenfelet, így két megoldás kínálkozik előttük. Az egyik, hogy plusz embereket hívnak be blokkolni, legyen az egy fullback vagy tight end segítség.

Konkrétan Derek Watt, a fullback a legjobb futásblokkolója a csapatnak és 1,1 yarddal többet hoznak futásonként, amikor ő pályán van. Hasonlóan javulást okoz, amikor a tight endek külső válla felé fut a gárda, a ProFootballFocus adatai szerint ha a jobb oldalra a tight end oldalán futnak, akkor 3,42-es, ha a bal oldalra, akkor 3,65-ös átlaggal meneteltek eddig, miközben a csapat átlagosan három yard alatt termel csak futásonként. Nem mellesleg a csapat leghosszabb futásai is ekkor születtek.

A kulcspárharc így valószínűleg a falak szélein fog zajlani, ugyanis a Steelers támadófalának a tackle-ök a gyenge pontjai, mind futásblokkolásban, mind passzblokkolásban. Chukwuma Okorafor és Dan Moore Jr. a két gyenge pont, ha őket a Chiefs védelem sakkban tudja tartani, akkor meg lesz lőve a vendég gárda.

Ebben a legnagyobb szerepe Frank Clarknak és pont a Steelerstől érkező Melvin Ingramnek lehet. A két szélső passzsiettető hetven nyomást hozott már össze, ami elsőre nem tűnik nagy számnak, de ebből ötvenet a szezon második felében produkáltak, ami elég nagy javulásnak tekinthető. Mellettük érdekes kérdés lehet, hogy Chris Jonest néha kimozgatják-e szélre, hogy kihasználják az ellenfél gyenge pontjait vagy hagyják hogy azon a helyen pusztítson, ahol halálosabb, de erősebb ellenféllel is találkozik.

Ezen kívül szintén fontos lehet megemlíteni a Chiefs linebacker sorát és safety segítségét, mert ha a Steelers futás véletlenül átjut a falon, akkor fontos lesz, hogy a Chiefs linebackerek milyen formát fognak ki. Ebben ugyanis kifejezetten gyenge a gárda, Daniel Sorensen 19 elhibázott szerelésén (negyedik legtöbb a ligában) már senki nem lepődik meg, de Tyrann Mathieu 10 egységénél felkapjuk a fejünket (és Frank Clark is 10-et tud felmutatni). Itt kell megjegyezni, hogy Najee Harris 913 kontakt utáni yardja a harmadik legtöbb az egész ligában, ami fejfájást okozhat a hazaiaknak.

A futójátékon kívül amire építhet a Steelers az a rövidebb yardos passzjáték és akkor itt tényleg a rövid játékokra kell gondolni. Big Ben amíg 10 yardnál nem kell messzebb dobni addig közel 72%-os passzpontossággal bír, 11 touchdown mellé csak három interception társul és közel 100 körüli passer rating. Nem lenyűgöző, de stabilnak tekinthető.

A leginkább Diontae Johnsonban bízhat az idős QB, ahogy tette is az alapszakaszban, ugyanis Johnsonnál csak Cooper Kuppot vették többször célba és mind elkapásokban, mind yardokban a top10-ben végzett. Ellenben mi sem mutatja jobban a Steelers rövid játékait, hogy átlagos passzmélységben már a top30-ban sincs.

Az ő csatája L’Jarius Sneeddel mindenképpen érdekes lesz, mert a fiatal corner játéka nagyon inkonzisztens. Vannak csodaszép megoldásai, de nagyon buta mérkőzései is. Amivel segítheti a Chiefs saját magát az az, hogy a safetyjeit sokkal közelebb vonja a line of scrimmage-hez, bízva abban, hogy a hosszú játékok nem fognak jönni a Steelers részéről. Ebben a taktikában benne van, hogy benyelnek egy-két hosszabb játékot, ellenben nagyobb lesz a Big Ben hiba esélye is. Ebben a kulcsszerepet alighanem Juan Thornhill játszhatja, aki a Chiefs legjobb coverage safetyje, összesen 197 yardot engedett egész évben, elkapás után pedig kevesebb mint harmincat.

Amikor a Chiefsnél van a labda

Nagyon érdekes a másik oldali párharc is, mert bár a Chiefs elsősorban passzjátékának köszönhetően tud dominálni, a gyenge Steelers futásvédelem ellen célszerű lehet itt is sokat próbálkozniuk. A legnagyobb csata kétségtelenül a Chiefs támadófala és a Steelers védőfala között lesz.

A kansasi O-line sok változáson ment keresztül az offseasonben, amik a szezon elején nem néztek ki jól, de aztán összeérett az egység és a harmadik legjobb passzblokkoló és hetedik legjobb futásblokkoló fal lett év végére. Két nagyobb párharca kell számítani, ami eldöntheti a találkozót.

Az egyik az újonc center Creed Humphrey és a rutinos defensive tackle Cameron Heyward közt fog zajlani középen, akik nem csak csapataik, de talán a (Donald nélküli) liga legjobbjai is voltak idén. A rookie idei legnagyobb tesztje elé kerül, mert eddig közel hibátlanul végezte a dolgát, nagy szerepe volt abban, hogy Mahomesnak keveset kellett kimozognia a zsebből, illetve hatékonyan mozgatta a futósávokat is. Most erre sokkal kevesebb lehetősége lesz, mert súlyban közel sem veszi fel a versenyt Heywarddal, így nem gondolnám, hogy erre fog futni a Chiefs.

A másik párharc már kevésbé kiegyenlített, ugyanis a várhatóan év védője T.J. Watt és a Chiefs támadófal leggyengébb pontja, Andrew Wylie között fog zajlani. Watt egy történelmi sack rekordot állított be idén és ez még a viszonylag kevesebb nyomás ellenére is félelmetesen hangzik. Pláne úgy, hogy Wylie 29 nyomást engedett már, aminél csak egyetlen több van csapaton belül. Pont a mellette helyet foglaló újonc Trey Smith engedett 47 egységet. Ez nagyon nem jó előjel Watt ellen. Andy Reid mester persze nagyon jól tudja ezt, így alighanem kerülni fogják Wattot vagy sokszor bent marad egy tight end segítség ezen az oldalon.

Ami az igazi mismatcheket illeti, az a Chiefs két legnagyobb fegyvere és a Steelers passzvédekezés között fog megtörténni. Travis Kelce ha nem is hozott le olyan domináns szezont idén mint az elmúlt időszakban, de így is a második legtöbb elkapást, második legtöbb yardot és holtversenyben a legtöbb TD-t szerezte a tight endek között. A Steelers linebackerei ezzel szemben a liga legrosszabbjai között voltak egész évben, Devin Bush 440, míg Joe Schoubert 396 yardot engedett már az őrizetében.

Rajtuk kívül nem remekel a secondary sem, különösen fájdalmas lehet a két safety gyengélkedése, akiknek a Chiefs hosszú játékait kellene limitálni, Tyreek Hillel az élen. Ellenben mindkét kezdő már 300 benyelt yard felett jár, ami Cover 3-ban nagyon fájdalmas lehet, mert abban biztosak lehetünk, hogy a Chiefs rámegy az ellenfél gyengeségeire. Érdemes még megjegyezni, hogy idén Hill sokat indul a slotból (hatodik legtöbb yard, második legtöbb touchdown a ligában), itt pedig ha lehetséges még nagyobb bajban van a vendég gárda. Nehéz egyelőre látni, hogy ezt miképp tudja Keith Butler mester limitálni, egyedül a védőfalában és a sok siettetésben bízhat, de nem gondolom, hogy egész mérkőzésen keresztül meg tudják nyerni ez ellen a Chiefs fal ellen a párharcokat, hogy az elég lehessen.

Összeségében nagy mismatchek vannak a két csapat között, de nem csak a Chiefs javára. Amekkorának tűnik a két csapat között a különbség, szerintem annyira nem lesz nagy alázás a végén. Érzésem szerint a Steelers egy-két drive-ban meglepheti az ellenfelét, de az egész mérkőzést tekintve ki fog jönni a két csapat közt a különbség.