Beharangozó

Harmadik felvonás – Patriots @ Bills

Published on

Nem vagyok rajongója annak, amikor a rájátszásban csoportellenfelek találkoznak, pláne úgy nem, hogy kvázi egy hónapon belül ez lesz már a harmadik Patriots vs. Bills meccs. Mi lesz most? Megint lehoz Mac Jones egy három passzkísérletes meccset? Vagy Josh Allen lesz megint megállíthatatlan, aki egymaga szedi szét Bill Belichick elit védelmét? Esetleg valami újabb elborult forgatókönyv valósul meg? 

A két csapat első találkozóját a Patriots nyerte meg a buffalói szélviharban. Mac Jonesnak három passzkísérlete volt 19 yardért, a futók viszont 222 yardot tettek fel a táblára, miközben a védelem lenullázta a Billst. A visszavágó New Englandben volt normál körülmények között, ahol Josh Allen 378 total yardot és három TD-t szerzett, miközben a Bills egyszer sem puntolt, ami Bill Belichick regnálása óta soha nem fordult elő. A közös a két találkozóban az, hogy a vesztes csapat mindig azért kapott ki, mert nem tudott élni a felkínált lehetőségekkel – magyarán nincs szó dominanciáról, egyik főedző sem fejtette meg a másik csapatot. Ez a meccs tipikusan az, amin tényleg minden is megtörténhet – még az időjárás is egyszerre lesz pokoli hideg és teljesen szél/eső/hó mentes, hogy még nehezebb legyen jósolni.

Mi szól a Patriots mellett?

Bill Belichick csapata 15 éve nem nyert a Wild Card körben, és bár ebben benne van az is, hogy korábban csak négyszer kellett pályára lépnie az első körben, de a 2-2-es mérleg így sem túl fényes. Ezzel együtt azért bőven vannak érvek a Patriots mellett.

  • A rutin

Ezt aligha kell magyarázni. Bill Belichick beállította Don Schula rekordját, most már ő is 19 alkalommal vezette rájátszásba a csapatát. A mérlege 31-12, ami 72,1 százalékos győzelmi mutatót jelent – a legalább 10 PO-mérkőzésen részt vevő főedzők között ez a legjobb arány. Pontosan tudja, hogyan kell formát időzíteni és ha valaki, akkor ő biztosan nem fogja elizgulni a találkozót.

Persze jogosan mondhatnánk, hogy a kezdő irányító Mac Jonesnak mindene van, csak rutinja nincs, ami a történelmi tapasztalatok alapján sok jót nem jelent. Ugyanakkor ezzel Belichick is tisztában van, és ezt láthattuk az egész idényben: a Patriots egy igazi old school, futásorientált gárda, ami a legnagyobb terhet a támadófalra és futókra helyezi. Ez egyrészt azért jó, mert ez a játékosállomány tényleg ebben a legjobb, másrészt Jonesnak így nem kell túlvállalnia magát, vagyis minimalizálva van a rookie hibák esélye.

  • Mac Jones jó

A Patriots támadósora a kilencedik DVOA alapján, hatodik sikerességi rátában és 11. EPA/drive-ban. Röviden: top 10-es az offense. Persze ez elsősorban a futójátéknak köszönhető, miközben Mac Jones gyakran csak egy game managernek tűnik, de ez nem azért van így, mert Jonesban csak ennyi van.

Belichick tudatosan veszi ki Jonest a játékból, mert bár egyáltalán nem rossz, de nem is egy Tom Brady, aki bármikor képes levezetni egy kétperces drive-ot. Mivel működik a futójáték és a védelem, így a konzervatív, hibamentes QB-játék egyelőre nagyobb eséllyel eredményez győzelmet – persze lehet azon vitatkozni, hogy ez mennyire lassítja vagy akadályozza Jones fejlődését, de az elért mérleg alapján azért sok rossz szó nem érheti Belichicket. Pláne úgy, hogy azért láttuk már idén, hogy amikor kell, azért az újonc is el tud szabadulni.

Csak a passzjátékot figyelembe véve Mac Jones a 10. legjobb irányító volt a PFF szerint. Százalékos arányban több extra dobása volt, mint Ryan Tannehillnek vagy Justin Herbertnek, miközben a hatodik legkevesebb arányban volt turnovert érő játéka. A 8,3 yardos átlagos passzmélysége holtversenyben a 13. Kyler Murray-vel, még visszafogva sem egy Jimmy Garoppolóhoz hasonló game manager. És ebben lehet a Patriots győzelmének a kulcsa.

A második Bills elleni meccs többek között azért lett vereség, mert Jones nem élt a lehetőségeivel/nem hagyták kockázatot vállalni. Többször is előfordult olyan szituáció, hogy az irányító egy biztonsági játékot választott ahelyett, hogy megdobta volna a kicsit kockázatosabb, de sokkal nagyobb potenciállal rendelkező passzokat. Hogy ez most BB vagy Jones felelőssége, azt nem lehet ennyiből megítélni, de bárhogy is történt, most mindenképp bátrabban kell játszani és megtalálni a tökéletes egyensúlyt a passz és futójáték között.

  • A Bills New England-i győzelme megmutatta, hogyan lehet megverni őket

Ha hiszünk a DVOA statisztikáknak, akkor a Bills védelme a legjobb a ligában overall, futás ellen pedig a 11. Ezt nem igazán tudom hová tenni, ugyanis sem a szemteszt, sem a két Patriots vagy a Colts elleni találkozókon mutatott játék nem ezt támasztja alá.

Az első Pats-Bills meccsen a New England 5,71 yardos átlaggal szerzett 221 yardot, amiben ugyan benne van egy nagy Damien Harris futás, de ettől még a Buffalo úgy sem tudta megállítani a Patriotsot, hogy egyértelmű volt, hogy Mac Jones nem fog passzolni. A visszavágón aztán Sean McDermott azt tette, amit kellett: elkezdte feltölteni a boxot, a linebackereket felküldte a line of scrimmage-re, hogy agresszív futás elleni blitzekkel próbálja meg megfogni a Patriots futójátékát. És nem sikerült.

A Pats ugyan csak 149 yardot szerzett, de azt 5,7 yardos átlaggal, Damien Harris pedig három TD-t tett be a közösbe. A Bills tehát nem igazán alkalmas arra, hogy megállítson egy jól futó csapatot, viszont kénytelen megpróbálni. Ez viszont azt jelenti, hogy Mac Jones előtt a pálya közepén rengeteg hely lesz, amit illene kihasználni Hunter Henrykkel és Jonnu Smith-ekkel. Ez a második meccsen nem történt meg, és bár a hideg miatt egyértelműen a futójáték lesz a domináns, de nem engedheti meg magának BB és Josh McDaniels, hogy nem lesz a szokottnál agresszívebb a fiatal irányítóval. A Bills védelmet egy top futójátékkal és legalább átlagos passzjátékkal meg lehet fogni, ehhez pedig minden adott.

  • Megvan Josh Allen gyenge pontja

A Patriots védelme a rengeteg turnovernek köszönhetően top 5-ös DVOA és EPA alapon is, de csak 12. a sikerességi arányban, ami azért árnyalja kicsit a képet. Ezzel együtt egy minimum top 10-es egységről van szó, és bár Josh Allen szétkapta a legutóbbi meccsen az egységet, ezt nem igazán lehet BB nyakába varrni.

A második Pats-Bills meccsen Belichick a snapek 61,3 százalékában hívott emberezős védekezést, ami brutális – a szezonátlaga a csapatnak 37,3 százalék volt. Ennek oka, hogy Josh Allennek rosszabbul megy emberezés ellen, az így dobott hat INT-je a második legtöbb a ligában. A Pats elleni visszavágón is csak óriási szerencsével úszott meg egy interceptiont a negyedik negyedben.

Emellett érdemes megjegyezni, a Patriots front-7-je a kreatív blitzekkel (elsősorban Jamie Collins vezetésével) rendre megverte a Bills támadófalat és Josh Allen nagyon sokszor került olyan lehetetlen helyzetbe, amit sikerült valahogy megoldani. Az improvizatív játékai hihetetlen arányban ültek, tényleg ellenállhatatlanul játszott és egy Isaiah McKenzie-vel sikerült többször is megégetni az amúgy jó hívásokkal operáló Pats védelmet. Nem valószínű, hogy egymás után kétszer is ilyen lehetetlen találkozója lesz, így amennyiben Belichicknek sikerül kicsit csiszolni a gameplanen, úgy közelebb lehetünk az odavágón látottakhoz.

Mi szól a Bills mellett?

A fogadóirodák szerint a Bills a mérkőzés favoritja és az utolsó fordulóban mutatottak alapján is a Buffalo van jobb formában. És bár a Patriotsnak minden eszköze megvan a győzelemhez, a jobb leosztással mégis a hazai csapat rendelkezik.

  • Josh Allen elit

Ugyan voltak kisebb-nagyobb hullámvölgyei, de összességében kijelenthető, hogy ott van a legjobbak között. A Billsnek nincs értékelhető futójátéka, mindent Allen old meg, és így is 10. DVOA és 7. EPA alapján, illetve ötödik sikerességi rátában az offense. Sőt, 2006 óta nem volt olyan sikeres irányító a scramble-ökben, mint Allen idén, tehát idén messze ő a legkiszámíthatatlanabb és legkreatívabb QB a mezőnyben.

Természetesen nem lesz egyszerű dolga a Patriots alighanem többnyire emberezést alkalmazó védelme ellen, és bár Sean McDermott szeretne egy jóval hatékonyabb futójátékot, a támadófal és a futók kvalitása ezt nem teszik lehetővé. Így elsősorban Allenben és a passzjátékban lehet bízni.

A Bills offense úgy épült fel, hogy a Chiefshez hasonlóan nagy játékokból tudjon haladni. Ennek megfelelően a legtöbb védelem cover 2-t alkalmaz ellenük, azaz két safetyvel állnak fel. A Patriots is sok ilyen formációt alkalmazott a két csapat második meccsén, amire Allen türelemmel és higgadtsággal reagált. Nem erőltette a mély labdákat, inkább megdobta a chechdownokat és a rövideket, hogy haladni tudjon a támadósor. Ezt a fajta türelmet hiányoltuk sokáig Patrick Mahomestól is idén, és amennyiben Allen nem izgulja el a találkozót, ez megint egy hatékony eszköz lehet a Patriots ellen.

Természetesen egy idő után erre a Patriots is reagált, jöttek a BB védjegyének számító cover 1 felállások, amire a Bills támadósora elővette a hosszú játékokat, és azok közül is Allen kedvencét, a különböző crossing/keresztező útvonalakat. Ezzel rendszeresen sikerült megégetni Belichicket, és bár kétszer egymás után nehéz lesz ugyanazzal nyerni, de a legutóbbi meccs egyértelműen megmutatta, hogy a Bills tud alkalmazkodni és élni a lehetőségeivel.

Allen az elmúlt két évben parádésan játszik, és külön üdítő, hogy képes türelmes és higgadt maradni, illetve rendszeren belül végrehajtani azokat a játékokat akkor is, amikor a gameplan egy számára stílusidegen játékot követel meg. A Bills skillszemélyzete képes a Patriots védelmének szétszedésére és ha Allen nem vállal indokolatlan kockázatot, akkor egyértelműen a hazaiaknál lesz az előny támadóoldalon, főleg ha Allen hozza az “ilyen nincs” játékait.

  • Josh Allen lábai

Allen 763 yardot és hat TD-t szerzett a földön, tehát nem mondhatnánk azt, hogy nem futott sokat a fiatal QB. Ugyanakkor a futásainak mindössze 58 százaléka volt direkt rá hívott futójáték, az esetek 42 százalékában simán csak menekült. Nem mintha ez ne lenne hasznos tulajdonság, ugyanakkor a Bills offense annyira egysíkú, hogy az már konkrétan hátrányos.

A hideg miatt nehezebb lesz passzolni – ugyan nem annyira, mint volt az orkánban, de így is megnehezíti majd az irányítók és elkapók dolgát. A futójáték egy egészséges mennyiségben nagyon hasznos és Allen jó ebben: 5,7 yardos átlaggal 324 yardos gyűjtött a rá hívott futásokból és ezekből 50,9 százalékban first down lett, ami messze a legmagasabb arány – rajta kívül csak Jalen Hurts ért el 40 százalék fölötti értéket.

A 13. héten a Bills nem erőltette Allent a földön, aminek vereség lett a vége, míg a 16. fordulóban már jöttek a direkt QB-futások, amiknek óriási szerepe volt abba, hogy a Pats védelem szinte tehetetlen volt Allen ellen. Még ha állítanak is rá egy linebackert, sem Jamie Collins, sem Kyle Van Noy nem az a kaliber már, akinek megvan az atletikussága és a sebessége ahhoz, hogy Allent hatékonyan ki tudja venni a játékból. Ráadásul az emberező secondary ellen jóval könnyebben jönnek a yardok egy meglepetés futás után, így ez egy kötelező elemnek kell legyen a Bills részéről. Már nincs ok tartalékolni – Allen a csapat alfája és ómegája, rá kell felhúzni ezt az egészet.

  • A liga legjobb safety párosa

Mac Jones képes szép dolgokra és a Patriotsnak alapvetően erőltetni is kellene az ő játékát, amire a Billsnek természetesen reagálni kell és olyan helyzetbe hozni, ami egyelőre kényelmetlen számára. Ez röviden annyi, hogy el kell venni a pálya közepét.

A Patriots újonca a legtöbb esetben a könnyű dobásokat hajtja végre és bár a pálya közepe a nagy tömeg miatt mindig hordoz magában némi veszélyt, de összességében könnyebb a számok közé bedobni a labdát, mint a szélre. Különösen igaz ez Jonesra, akinek a karereje miatt mindig is nehezebb lesz a szélső passzokat kivitelezni – ez nem azt jelenti, hogy ne lenne képes ilyen dobásokra, mindössze arról van szó, hogy számára ezek nehezebbek és kevésbé komfortosak. Emellett az sem elhanyagolható tényező, hogy a Patriotsnak nem igazán van olyan elkapója, aki a szélen rendszeresen meg tudná verni az emberét, így Tre White kiesése ellenére is bőven megoldható a szélső passzok elvétele.

A pálya közepe viszont üres lehet a futás ellen fellépő linebackerek miatt, amit akár a futók, akár a tight endek könnyen tudnak támadni. Itt jön a képbe Jordan Poyer és Micah Hyde, akiknek kulcsszerepük lesz Jones limitálásában. Érdekes lesz látni, hogy mennyire fogja a Bills elengedni a hosszabb útvonalak levédekezését és kockáztatja meg, hogy Jones keze elsül, bár ez alighanem vállalható kockázat.

Összegzés

Valamilyen szempontból mindkét csapat jó és szörnyű matchup egymásnak. A Billst legkönnyebben egy jól futó csapat tudja megverni, míg a Pats kiöregedő védelmének óriási kihívás egy Josh Allen szintű, lábon is veszélyes irányító, az előző fordulóban még Tua Tagovailoa is komoly problémákat tudott okozni. A hideg is egy releváns faktor lehet, pláne ha társulna hozzá szél és/vagy hó. Én a rájátszásban nem fogadok Bill Belichick ellen, de ezen a meccsen tényleg bármi lehet, nem véletlenül lett a támogatóknál és a szerkesztőségen belül is 50-50 az eredmény.

7 Comments

Popular Posts

Minden jog fenntartva. © 2024 FK Media Group