Connect with us

Draft

A jövő sztárjai – Kayvon Thibodeaux

A várakozásoknak való megfelelés épp úgy egy rendkívül nehéz dolog, mint kitűnni a tömegből. Kayvon Thibodeaux nagyjából tizenhat éves kora óta a megfigyelők és a média célkeresztjében játszik. Mindig ő volt a legjobb, aki generációja legjobbja lehet, a szupersztár, a vakon is 1/1 várományos. Amikor pedig valaki felé ilyen elképesztő elvárásokat támasztunk, ott sokszor nem sikerül maradéktalanul a megfelelés. 

Thibodeaux Los Angeles-i születésű és már középiskolásként látszott rajta, hogy kivételes képességei vannak. Az egyetemek sorban álltak az ajtaja előtt, több portálon is a legtehetségesebb játékosok közt tartották számon 2019-ben, sőt az ESPN-nél konkrétan ő volt a recruit lista tetején. Bárhova mehetett volna, ahova csak akart, ő azonban csupán egy állammal költözött északabbra és az Oregon Ducks programját választotta. 2019-ben, ahogy megérkezett a campusra berobbant és freshmenként már a legtehetségesebb játékosok közt tartották számon. 9 sacket gyűjtött be és olyan domináns volt 19 évesen, hogy az előzetes elvárások csak még magasabbak lettek az irányába. Aztán a covid általi csonka szezon és a 2021-es éve sem lett olyan, mint amit a szakértők elvártak volna. Nem tudta bebizonyítani, hogy ő a következő Myles Garrett vagy Chase Young, azonban a filmeket megnézve továbbra is ott van benne az a fajta adottság, hogy a profik között végül azzá váljon.

Erősségek

[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]

Felépítés. Így néz ki egy elit pass rusher. Magassága, termete beleillik a profilba. Karhossza ugyan kicsit rövidebb mint az átlag, de a 34%-os érték még valószínűleg a tűréshatáron belül mozog. Érdekes, hogy a “nagy rivális” Hutchinson a liga alsó 10%-án belül helyezkedik el. A karhossz nem is annyira a college szinten ütközik ki, inkább az NFL-ben, ahol már csak a legjobbakkal kell szembenézned. Az egyetemen Kayvon képes volt rá, hogy az első kontaktot ő kezdeményezze és rögtön a snap után már hatással legyen a támadófalemberre, kibillentse egyensúlyából. Komoly fizikai hátrányt nem látok, hogy erre ne lehessen képes a profik között is, mivel más atribútumai a játékának megadják ezt a lehetőséget. Távol tudja tartani magától a tackle-t, miközben ő megragadja és a jó pillanat megválasztásával akár egy kézzel kibillenteni az egyensúlyi helyzetéből a falembert, majd rátolja az irányítóra.

Bár a combine-on a kiemelkedő 40-es idejéért voltak oda, sokkal fontosabb az ő posztján a 10 yardos részeredmény, mely a robbanékonyságot mutatja be. 1.59-es részideje a második legjobb volt a posztján és igazán elit számnak minősül. Thibodeaux bár sokszor kapja el remekül a snapet, nem csak emiatt tudja sebességből körbefutni a támadófalemberét. Az első 1-2 lépése a legjobb a classban, itt pedig nagyon sok fontos dolog dől el. Akár a tackle külső vállán áll fel, akár szélesebb, 7-es technikán pár lépésből olyan sebességre tesz szert, amit nem tud minden alkalommal lekövetni a vele szemben álló játékos.

Hajlékonyság. A robbanékonyság mellett a másik, legfontosabb fizikai adottság a pass rushereknek, hogy mennyire hajlékonyak, mennyire laza a mozgásuk, mennyire tudnak mélyen játszani és éles irányváltásokkal elmenni a velük szembenálló falemberek mellett. Ebben pedig kiemelkedő Kayvon. Hirtelen tud befelé vágni, így nem szükséges olyan mélyre menjen, hogy felmerüljön a kockázat, hogy túlfut az irányítón. Olyan sebességgel érkezik meg a támadási pontra, hogy az offensive tackle nem tudja megragadni, egyszerűen mélyre viszi a súlypontját és elfut ellenfele mellett.

Egy ilyen agilis mozgású, atletikus játékostól persze nem feltétlen elvárás, hogy az ereje is kiemelkedő legyen. Thibodeaux-é azonban az. 27-szer nyomta ki a 225 fontos súlyt (~102kb) a combine-on, ami kettővel több mint a második legjobb edge rusher eredménye. Ligaszinten ez az eredmény jobb mint a poszton játszók 78%-ának, és ha hozzávesszük, hogy Kayvon egy viszonylag könnyű pass rusher ez a teljesítmény csak még jobban megsüvegelendő. Csak összehasonlításképpen, az elsősorban az erejétől eredményes Karlaftis csupán 21-szer tudta teljesíteni a gyakorlatot. Az ereje nemcsak a karjából, de az egész tartásából árad. Remekül tudja erővé alakítani a sebességét és aktív kézhasználat közben adja át ezt a támadási pontra.

Kiemelkedő képességű pass rusher, de ez nem jelenti azt, hogy nem szabadna pályán legyen korai downos szituációkban. Futásoknál kifejezetten türelmesnek tűnt, nem hagyta el a külső zónáját és tartotta a containt, hogy le tudja kapcsolni a futót, ha az mégis felé futna. Látja a játékot és képes reagálni rá azonnal.

Gyengeségek

Eredményesség. Miután a legnagyobbakhoz mérték egész eddigi karrierje során, a legnagyobbakkal megegyező produkciót is vártak el tőle. Ez azonban nem jött. Freshman szezonjában elért 9 sackje karrierje legjobbja (bár 2020-ban jóval kevesebb meccset játszottak a Pac-12-ben.) Hiába rendelkezik mindennel, hogy snapről snapre csodálhassa az ember, nem látni ezt a fajta produkciót. Túlzás, hogy lazsálna a pályán, de megfigyelhető, hogy időnként nem ad bele 100%-ot.

Motiváltság. Nem az a csőlátású focista, amit “sajnos” még a mai napig sok helyen kifejezetten szeretnek a ligában. Nem csak és kizárólag a sport létezik az életében. A foci mellett saját márkája és NFT-je van, érdeklik a befektetések és nem minden pillanatban a focin jár az esze. Elmondása szerint Rams drukker, de nem örülne, ha a kedvenc csapata draftolná a kaliforniai magas adók miatt. Persze amúgy sem túl reális, hogy odáig csúszna. Ez persze csapatfüggő, hol mit várnak el a focistáktól, de épp ezek miatt nehezen képzelhető el, hogy Dan Campbell alá draftolják például Detroitba.

A combine interjúk alatt elmondta, hogy az a kritika, hogy nem szeretne focizni túl van fújva és bántja kicsit a dolog. Nem szeretné görcsösen bizonygatni az ellenkezőjét, de aki ismeri a történetét, hogy a családjának, az édesanyjának miket kellett feláldozni azért, hogy ide juthasson, nem kérdőjelezné meg a motiváltságát. Nem ment volna végig ilyen úton, ha nem szeretné csinálni.

Miután bejelentette, hogy minden számban tesztelni fog és az emberek várták, hogy ez a fajta nyers atletikusság a teszteken is megjelenjen, a fekvenyomás és a 40-es futás után összecsomagolt és nem vett részt a többi, pozíciós gyakorlaton. Állítása szerint rosszul volt összerakva a combine menetrend (erre nagyon sokan panaszkodtak egyébként) és inkább majd a pro day-én szeretné a többi számban megmutatni mit tud. A Oregon ezt az eseményét április 1-én tartja. Nagy média visszhangot kapott a többi gyakorlattól való visszalépése, talán picit nagyobbat is mint kellett volna, de persze ez sem segített a motiváltsági kérdések eloszlatásában.

Az interjúi, megnyilvánulásai során végig csak megerősítette a scoutokat, hogy nem egy buta srác. Remekül elmagyarázta miért látszódik néha a filmeken, hogy az első pass rush move sikertelensége után nem erőlködik másodikra, mert nem szeretne felesleges energiákat ölni és egy következő snapből elvenni az erejéből, tudta mik a gyengeségei, de a magánéleti témákban is végig egy felkészült és értelmes srác benyomását keltette. Az interjúi kifejezetten jól sikerültek.

Séma. Bár egyre kevesebb különbség van ma már a 3-4-et és a 4-3-at futtató csapatok között, de ha base felállásokat nézünk igazán 3-4-es OLB-nek tökéletes a felépítése. Némi plusz tömeggel 4-3 defensive endnek is be lehetne rakni, de kérdés ez nem befolyásolná-e negatívan a már kiemelt elit robbanékonyságát és hajlékonyságát.

Sokszor nyert nyers atletikusságból így megfigyelhető, hogy nem teljes még a pass rush repertoárja. Egy ösztönös pass rusher, aki talán túlságosan is a megérzéseire támaszkodik, így nem mindig a legjobb megoldást választja. Az NFL-ben fogékonyságától függően sokat tanulhat még egy jó edzőtől. Egyáltalán nem érte még el a plafonját. Egyes pass rush technikákon túl a kézhasználatán is lehetne javítani, ugyanis időnként csak megfogja vele az ellenfelét de nem gyakorol rá érdemi hatást.

Nagyon atletikus játékos, aki szeret a sebességéből nyerni. Ez azonban időnként a hátrányára is válik. Ha kirobban a snapből az offensive tackle könnyen ki tudja zárni a játékból egy futóplaynél. Amikor türelmes a játék kialakulását illetően szép megmozdulásai vannak futás ellen, de ezeket tudja feledtetni, amikor túl aggresszíven próbálja az irányítót támadni.

Összegzés

Thibodeaux szinte tökéletes focista. Az, akiket laborban gyártanak arra a célra, hogy NFL pass rusher legyen belőlük. Azonban a szoftver feltöltés közben porszem került a gépezetbe és bár a teste közel 100%-osan erre van kitalálva, a fejében nem csak erre összpontosít. A legfontosabb kérdések persze a színfalak mögött dőlnek el, de bármelyik csapat is draftolja végül, biztos hogy tisztázták a motiváltsági kérdőjeleket nála. (Amik szerintem túl is lett fújva az elmúlt hónapokban). Nem ő a következő Chase Young vagy bármelyik Bosa fivér. Képességekben felveszi velük a versenyt (némelyiken bizonyos tekintetben túl is tesz), de az a fajta éhesség lehet, hogy hiányzik belőle, ami a legnagyobb játékosokban megvan a poszton. Ettől még egy kiemelkedő pass rushere lehet a ligának, akit nem lehet egy területre limitálni. Kívülről és belülről is bármikor meg tudja verni a falembereket és amint a tanítható dolgokat is még jobban magába szívja benne van, hogy ő lesz a class legjobb védője pár év múlva. A vele született kivételes képességek megadják ez a lehetőséget.

[/ppp_patron_only]

Related Topics

Legfrissebb cikkeink

Legutóbbi hozzászólások

Közelgő cikkek, podcastek

Minden jog fenntartva. © 2020 Fűzővel kifelé!