A jövő sztárjai – Drake London

Az elkapó az idei drafton is az egyik legerősebb pozíció lesz. A class teteje nem olyan izmos, mint az elmúlt két évben, ellenben 6-8 elkapó is van, aki akár első körös grade-et érhet. Drake London ennek a classnak egy egyedi figurája, aki olyan skillekkel rendelkezik, ami megkülönbözteti társaitól.

A fiatal London sok sportban kipróbálta magát, az amerikai futball mellett baseballban és kosárlabdában is jeleskedett. Kosárban egyenesen olyan jó volt, hogy középiskolás senior szezonjában közel 30 pont és 12 lepattanó körül átlagolt, amik figyelemre méltó számok, főleg hogy megoszlott a figyelme a két sportág között. Egyetemre végül szülőhelyéhez közel a USC-hez jelentkezett és még ekkor sem döntött egyértelműen a két sportág között.

USC-s első évében aztán már kezdett kikristályosodni, hogy a foci mellett teszi le a voksát, ugyanis 13 meccsen játszott, miközben kosárban csak háromszor volt ott a pályán és összesen három lepattanót írhatott a neve mellé. Végül ezt senki nem bánta meg.

Erősségek

[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]

London az idei elkapó class tetejének az egyetlen igazán fizikális, igazi possession receiver alkattal megáldott játékosa. A 196 centiméteres magassága  és közel 100 kilója teljesen kilóg a vékonyabb, alacsonyabb társak sűrűjéből. Ennek megfelelően a játéka is nagyon fizikális és erőszakosnak mondható. Jól használja magasságát és termetét is egy az egy elleni párharcokban és a beszűkült területeken is. Nem csak magasságát, de izmos felépítését, karjait és testét is használja a birkózások alkalmával.

Kosaras múltjából adódóan az 50/50 labdák sztárja, a NextGenStats kimutatása szerint a contested szituációnak több mint a 84%-át megnyerte az utolsó évében. Nagyon jó időzítéssel ugrik a labdákért, az átlagosnál nagyobb a súlypont emelkedése és a kezei is nagyon erősek, hogy lehúzza a felé szálló labdákat. Ezen kívül a karfesztávolsága és ösztönei is nagyon jók, hatalmas elkapási sugárral rendelkezik, az öt yardos közelébe dobott labdákat jó eséllyel szelídíti meg.

Kicsit meglepetés vele kapcsolatban, de az izmos nagydarab testhez viszonylag jó hajlékonyság társul, gyorsan, hirtelen képes forgatni a csípőjét és nagy szögben is, így olyan útvonalakon, ahol hirtelen kell megfordulni vagy csak testtel tudja lekövetni a labdát, nagy hatékonysággal dolgozik. Szintén ez mondható el a back shoulder passzoknál is, szinte ezért lehetetlen levédekezni 50/50 labdáknál, mert jókor fordul, jó helyre és kellően használja is a testét.

Teherbírása bőségesen le lett tesztelve, utolsó idényében közel 13 targetet átlagolt meccsenként, 490 snapje alatt összesen 119 targetje volt. Sérüléséig messze a liga legjobb elkapójának nézett ki, meccsenként 120 yard felett átlagolt és minden meccsen lehúzott egy hatpontost is.

Az ilyen alkatú elkapókról nem az jut eszünkbe, hogy elkapás után milyen jók, de London itt is jól teljesít. Harcosságának hála viszonylag nehéz szerelni, valósággal lelöki magáról az ellenfeleket, de ha nem is tudja távol tartani őket, egyszerűen csak nehéz levinni az izmos testalkatát. Meccsenként 3 elrontott szerelést átlagolt utolsó szezonjában, nem volt igazán ellenszer ellene.

Útvonalfutása nem kimagasló és viszonylag kevés route-ra összpontosul, de azokat az útvonalakat amikkel megbízták, azokat jól futja, érzi mikor kell fordulni a labdáért, nincs sok felesleges mozdulata. Utolsó évében szinte soha nem indult a slotból, de első két esztendőjének több mint 80%-át ott töltötte. Az igazi helye kint a pálya széle mellett van, de ha egy csapat akarja, lehet használni belül is.

Termetéből adódóan a blokkolás sem idegen számára, screenek vagy futójátékok alkalmával előszeretettel használja a testi erejét és tudja is, hogy miként varázsoljon kedvező szituációt magának és a csapatának is.

Gyengeségek

London előnyei magukban hordozzák a hátrányukat is. A közel 100 kilója miatt nem gyors játékos, sőt kifejezetten lassú mind ebben a classban, mint általánosságban az elkapók között. Nem láthatunk tőle olyanokat, hogy térben megkapja a labdát felgyorsul vele és lehajrázza a védőit.

Ennek megfelelően nem is szeparálódik jól, az NFL-ben vélhetően jóval nehezebb dolga lesz, mint az egyetemen, ahol erőből uralta a párharcokat, nem kellett feltétlenül üresen lennie, de a profi védők mellett nehéz ilyen dominanciát kiharcolni. Ráadásul olyan irányító is kell majd mellé, aki nem fél feldobni rá a labdát akkor sem, ha nincs üresen.

Útvonalfutását fentebb már írtam, pontosan futja azokat a route-okat amiket tud, de az egyetemen a route-jai közel 80%-át négy útvonal alkotta. Tanulnia kell még, hogy ne legyen túlságosan egysíkú a játéka.

Amennyire jól szedi le a contested elkapásokat, annyira érthetetlen a sok elejtett labda nála. 2021-ben a 96 elkapható labdájából nyolcat is dropolt, ami több mint 8%-os arány, ami ekkora terhelés mellett is rossznak mondható.

Utolsó idényében amilyen domináns volt, annyira rosszul érkezett tőle a sérülés októberben, amiért az idény hátralévő részét ki kellett hagynia. Elviekben sok ideje volt regenerálódni, de az orvos csapatokon lesz a világ szeme, hogy pontosan felmérjék, hogy mekkora terhelésre áll készen már az első évében. Lehet jobban teszi a csapat aki draftolja, ha ad neki egy kis plusz időt.

Összegzés

Összességében Londonban nagyon is van mit szeretni, régen érkezett olyan elsőkörös elkapó prospect a profik közé, aki kimondottan azzal hódított, hogy contested elkapásokban ennyire domináns tud lenni, ugyanakkor az elmúlt évek trendjei inkább a gyors playmakerek felé mutatnak, ami pedig egyáltalán nem igaz Londonra. Valószínűleg azoknak a csapatoknak lehet a kívánságlistáján, akiknek egy kifejezett possession receiver kell a drafton. Valahol a tizedik és a huszadik hely között kelhet el, legfőbb kérői például a Jets, a Commanders, az Eagles és a Patriots lehetnek.

[/ppp_patron_only]