A liga legjavával folytatjuk a Preseason Power Ranking sorozatunkat. Itt már mindenki Super Bowl or bust módban van.
A listát hat szerkesztő (Balázs, Bálint, Chester, Dani, Józsi, Patrik) állította össze, mindenki sorrendje ugyanolyan súllyal számított bele a rangsorba, a szélsőséges véleményeket sem vettük ki.
A lista korábbi helyezettjei:
32. Houston Texans
31. Carolina Panthers
30. Chicago Bears
29. Atlanta Falcons
28. Seattle Seahawks
27. New York Giants
26. Jacksonville Jaguars
25. Detroit Lions
24. New York Jets
23. Washington Commanders
22. Pittsburgh Steelers
21. New England Patriots
20. Minnesota Vikings
19. Arizona Cardinals
18. Miami Dolphins
17. Tennessee Titans
16. Philadelphia Eagles
15. New Orleans Saints
14. Indianapolis Colts
13. Las Vegas Raiders
12. Dallas Cowboys
11. San Francisco 49ers
10. Denver Broncos
9. Cleveland Browns
8. Cincinnati Bengals
Helyezések: 5., 8., 8., 8., 8., 9.
Tavalyi helyezés: 29 (+21)
Legnagyobb erősítés: La’el Collins
Legnagyobb veszteség: CJ Uzomah
Legerősebb pont: Skill személyzet
Leggyengébb pont: Eli Apple
Tavaly a bottom 5-be rangsoroltuk a Bengalst (ahogy szinte mindenki más), ehhez képest majdnem megnyerték a Super Bowlt. Nem kizárt, hogy ez csak egy fellángolás volt, de tekintve, hogy semmit nem gyengültek, sőt csak erősödtek, így abszolút kijár nekik a bizalom.
A csapat megerősítette támadófalat, konkrétan három új kezdő (Ted Karras, Alex Cappa, La’el Collins) érkezett, és bár így sem lesz elit az egység, de ez már bőven rendben van. Mindez kiegészülve az elit skill személyzettel (Joe Burrow, Tee Higgins, Ja’Marr Chase, Joe Mixon) egy brutálisan magas plafonnal rendelkező offense-t eredményez. Sok fog persze múlni Zac Tayloron, aki még mindig nem győzött meg a néha túlságosan is konzervatív és koncepció nélküli gameplanjével, de látszott rajta az előrelépés és már messze nem ő a csapat leggyengébb láncszeme.
Effektíve nincs is gyenge pontja a csapatnak. Uzomah távozásával gyengült a TE poszt, de vele sem volt top az egység és jó eséllyel jobban fog az öltözőből hiányozni, mint a pályáról. A védelemből igazán fontos játékos nem távozott és bár a safety-sort leszámítva egyik egység sem elit, de azért mindegyik átlag feletti. Egyedül Eli Apple miatt lehet aggódni, aki még mindig kezdőnek számít és nem is nagyon van a rosteren alternatíva – a döntő elvesztéséből alaposan kivette a részét és jó eséllyel még fog 1-2 vereség száradni a lelkén.
7. Baltimore Ravens
Helyezések: 2., 7., 7., 7., 9., 11.
Tavalyi helyezés: 5 (-2)
Legnagyobb erősítés: Marcus Williams
Legnagyobb veszteség: Marquise Brown
Legerősebb pont: Edzők
Leggyengébb pont: Elkapók
A Ravens tavaly annak ellenére volt sokáig harcban a rájátszásért, hogy a szezon második felére gyakorlatilag a teljes kezdő lesérült. John Harbaugh-ék remek munkát végeztek és ez jó eséllyel idén sem lesz másképp, így már csak azért kell imádkozni Baltimore-ban, hogy a sérülésbogár elkerülje a csapatot, vagy legalább egy kicsit kíméletesebb legyen.
A defense jó eséllyel hatalmasat fog előre lépni, és nem csak a felgyógyulók miatt. Visszatért Michael Pierce és Calais Campbell is, sikerült a piacról leigazolni az elit safety Marcus Williamst, a drafton pedig lecsúszott hozzájuk Kyle Hamilton, illetve Marcus Peters rehabilitációja is jó ütemben halad. Ugyan a pass rush még mindig nem az igazi és a linebacker sorra is ráférne az erősítés, de ezzel az emberállománnyal a top 10-es védelem szinte a minimum.
Az alap játékkal az offense oldalon sem lesz probléma. A támadófalba visszatér Ronnie Stanley, illetve a draft első körében érkezett Tyler Linderbaum center posztra, RT-nek pedig Morgan Mosest sikerült leigazolni. A futójáték tehát továbbra is hasíthat (pláne, ha JK Dobbins is egészséges lesz), az egyetlen kérdés, hogy Mark Andrewson kívül ki kapja el a labdákat? A csapat gyakorlatilag Linderbumra cserél el Marquise Brownt, ami mellett lehet érvelni (az elkapó menni akart, mert a futásközpontúság miatt nem kapott elég labdát), de a Bateman-Duvernay-Proche hármas így nagyon rosszul néz ki. Ha sikerülne OBJ-t vagy Julio Jonest valahogy rábeszélni egy áron aluli szerződésre, akkor abszolút SB-favorit lenne a gárda.
6. Green Bay Packers
Helyezések: 4., 5., 5., 6., 6., 8.
Tavalyi helyezés: 3 (-3)
Legnagyobb erősítés: Rich Bisaccia
Legnagyobb veszteség: Davante Adams
Legerősebb pont: Aaron Rodgers
Leggyengébb pont: Elkapó személyzet
Az NFC nagyon rég nem volt ennyire gyenge, kis túlzással csak három csapatnak, a Packers-Bucs-Rams triónak van reális esélye a Super Bowlba jutásra. A holtszezon elején még úgy tűnt, hogy a Green Bay-nek ki van kövezve az út a döntőig, de aztán Tom Brady visszatért és brutális erősítésbe kezdett a Bucs, majd a Rams is aktivizálta magát és nagyjából egyben tartotta a bajnokcsapatot. Ehhez képest a Packers konkrétan nem erősített (most egy első körös LB és túlkoros DT, illetve pár MVS pótlék olyan sok azonnali hozzáadott értékkel nem rendelkezik), miközben elveszítette a liga legjobb elkapóját.
Állítólag Rodgers tudott erről és így belement a hosszabbításba, ami önmagában pozitív, csak hát láttuk az előző szezonban is, hogy Adamsen kívül senkiben nem bízik igazán, ha ég a ház. Ez persze változhat és egy 50 millió dolláros, duplázó MVP irányítónak illene megoldani a helyzetet, de látva, hogy mennyit számított mondjuk a Ramsnek OBJ kiesése a döntőben, nehéz optimistának lenni a Lazard-Cobb-Watson hármast látva (Sammy Watkins meg már csak a nevéből él). Persze egy elit védelem ezt némileg kompenzálhatja, illetve végre a speciális egység is jobb lehet Rich Bisaccia érkezésével, így még mindig ott tart a Packers, hogy Super Bowl vagy bust..
5. Tampa Bay Buccaneers
Helyezések: 1., 2., 3., 5., 6., 6.
Tavalyi helyezés: 1 (-4)
Legnagyobb erősítés: Tom Brady nem vonult vissza
Legnagyobb veszteség: Ali Marpet
Legerősebb pont: Offense
Leggyengébb pont: ?
A roster egyszerűen brutális: Tom Brady visszatérése után sikerült megegyezni az elkapó Chris Godwinnel és a center Ryan Jensennel, a csapat megszerezte az elit guard Shaq Masont (ezzel hibátlanul pótolva Ali Marpetet), harmadik számú WR-nek érkezett Russell Gage, és még a corner Carlton Davist is sikerült újraigazolni. A draft is elég jól sikerült, így jelenleg nincs igazi hiányposzt a csapatban, legfeljebb annyit mondhatunk, hogy van egy-két nem elit, csak átlagos minőségű poszt.
Ami esetleg negatívan befolyásolhatja a Bucs teljesítményét, az az új főedző Todd Bowles, aki a Jets HC-jaként azért hagyott kérdőjeleket a kvalitásait illetően, illetve ott az örök nóta, hogy egyszer már Brady teljesítménye is elkezd romlani. Vannak olyan vélemények is, hogy hiányozhat majd Ndamukong Suh és Jason Pierre-Paul a védelemből, de a két veterán már tavaly sem tett túl sokat hozzá a defense-hez, így még ha az első körös utódaik nem is játszanak jól, a D teljesítményén ennek nem kellene látszania.
Mindent figyelembe véve a Bucs szurkolói leginkább amiatt aggódhatnak, hogy Brady bezuhan, de ha ez nem történik meg, akkor a liga legjobb támadófalával és minimum top 3-as elkapósorával a Tampa a Super Bowl egyik legnagyobb favoritja.
4. Los Angeles Rams
Helyezések: 2., 3., 3., 4., 5., 6.
Tavalyi helyezés: 6 (+2)
Legnagyobb erősítés: Bobby Wagner és Allen Robinson
Legnagyobb veszteség: Von Miller és Andrew Whitworth
Legerősebb pont: Skill személyzet
Leggyengébb pont: Futójáték
A címvédőnek nem volt egyszerű dolga, ugyanis több kezdő játékos szerződése is lejárt, akik közül nem sikerült mindenkit visszaigazolni (Von Miller, Darious Williams, Austin Corbett, Odell Beckham), illetve visszavonult a jövőbeli Hall of Famer LT Andrew Whitworth is. A fizetési plafonnal sem állt túl jól a csapat, ennek ellenére nem lehet azt mondani, hogy nem maximalizálta a lehetőségeit a Rams: sikerült visszaigazolna a kezdő center Brian Allent, kissé túlfizetve az OT Joseph Noteboomot, majd olyan klasszisokat Los Angelesbe csábítani, mint az elkapó Allen Robinson és Bobby Wagner. Bizonyos téren tehát gyengült, míg másban erősödött a csapat – hogy összességében merre mozdult el, azon lehet vitatkozni, de az továbbra sem kérdés, hogy a Rams a Super Bowl egyik legnagyobb favoritja.
A védelem jó eséllyel idén is nagyon jó lesz, bár azért vannak aggodalmak azzal kapcsolatban, hogy a tűz mennyire fog égni a 2021-es idényben emberfelettit nyújtó Aaron Donaldékban (a védelmek teljesítménye ezen felül is állandóan fluktuál). Így inkább a támadósorban látom a döntő potenciált, azt is a passzjátékban: a támadófal elég jó, Staffordtól is várható némi javulás második évére a rendszerben (már az is jó lenne, ha konzisztensebb lenne és nem próbálna meg három meccsenként INT-rekordot felállítani), a Kupp-Robinson-Higbee trió pedig NFL-szinten is top 5-ös. Az egyetlen aggasztó problémát a futójáték jelenti: már tavaly sem működött, nagyon úgy néz ki, hogy McVay nem igazán tud megújulni, a Super Bowl is majdnem elment rajta. Ezzel mindenképp kell valamit kezdeni, mert a védelem idén aligha lesz képes annyiszor visszaadni a labdát, hogy a rengeteg nullayardos futáson elakadt támadást kompenzálja.
3. Kansas City Chiefs
Helyezések: 1., 3., 3., 4., 5., 7.
Tavalyi helyezés: 2 (-1)
Legnagyobb erősítés: Fiatal tehetségek a védelembe
Legnagyobb veszteség: Tyreek Hill
Legerősebb pont: Patrick Mahomes és Andy Reid
Leggyengébb pont: Védelem
Ameddig Patrick Mahomes és Andy Reid itt van, addig nincs mitől félni, ugyanakkor van pár rés a pajzson. Chiefs elveszítette a liga talán legveszélyesebb támadófegyverét, akit JuJu Smith-Schuster, Marques Valdes-Scantling és pár újonc hivatott pótolni. Jó eséllyel mindenki kap majd elég targetet, szépen fognak gyűlni a yardok, de egy Tyreek Hill szintű playmaker hozzáadott értékét sok kicsi sokra megy alapon azért nehéz pótolni. Ezzel együtt az offense-zel aligha lesznek bajok, ellenben a védelemmel.
Ha Chris Jonest kivesszük a képletből, nincs még csak Pro Bowl kaliberű játékos sem az egységben, pláne Tyrann Mathieu távozása után. Ezt a menedzsment is felismerte, de a nagynevű és drága veteránok helyett, illetve Hill ellenértékéből fiatal, sikerre éhes, tehetséges játékosokkal töltötte fel az egységet. A piacról jött Justin Reid, aki az elmúlt két évben borzalmas volt a Texansban (ki nem?), de előtte top 20-as teljesítményt nyújtott és a potenciálja nagyon magasan van. A draftról pedig a pass rusher George Karlaftis és a corner Trent McDuffie érkezett az első körben.
Alapvetően az újoncokat nem tartom soha nagy erősítésnek rövid távon, még az első körösök zöme sem képes azonnal komoly hatással lenni a csapat játékára. Most sem Nick Bosa vagy Jalen Ramsey szintű tehetségekről beszélünk, így némileg túlzásnak tartom McDuffiékat rövid távon erősítésnek nevezni, de tény, hogy viszonylag magas plafonjuk van és már az első naptól ott lesznek a kezdőben. Ideális esetben a szezon második felére hozhatnak egy korrekt szintet, ami kiegészítve Reid potenciáljával egy elég jó kis védelmet eredményezhet – Russell Wilson, Josh Allen, Justin Herbert, Lamar Jackson és Joe Burrow ellen kell is.
2. Los Angeles Chargers
Helyezések: 1., 2., 2., 4., 4., 7.
Tavalyi helyezés: 10 (+8)
Legnagyobb erősítés: Khalil Mack és JC Jackson
Legnagyobb veszteség: Nincs
Legerősebb pont: Justin Herbert
Leggyengébb pont: Futás elleni védelem
A tavalyi utolsó fordulós fiaskó után a Chargers idén nyomott egy all int. A piacról megszerezte a legjobb elérhető cornert (JC Jackson) diszkont áron, illetve a Bearstől is sikerült elhozni az elit pass rusher Khalil Macket. Velük kiegészülve ennek a védelemnek minimum top 5-ösnek kellene lennie Brandon Staley irányítása alatt, kevés egységben van ennyi All-Pro kaliber. Emellett sikerült megtartani Mike Williamset, az első körben érkezett Zion Johnson a támadófal megerősítésére, így a már most ligaelit Justin Herbert előtt a határ a csillagos ég. És igen, általában ilyenkor szokott jönni az, hogy túl szép, hogy igaz legyen, de az elmúlt két évben két csapatnak is bejött ez a hozzáállás – miért ne sikerülhetne a Chargersnek?
Az egyetlen komolyabb problémát a belső védőfal és a futás elleni védelem jelentheti, de ez is csak erősen feltételes módban. Tavaly a védőfal belseje miatt összeomlott Staley védelme, így a csapat a drafton és a piacon is fektetett a belső védőfalba, de nem vagyok teljesen meggyőzve, hogy a Sebastian Joseph-Day vezette egység egy gyengébb LB-sorral kiegészítve képes hozni az elvárt szintet. Ugyanakkor már most sokkal jobban néz ki, mint tavaly, így már nem nagyon van kifogás – idén már villantani kell.
1. Buffalo Bills
Helyezések: 1., 1., 1., 2., 3., 4.
Tavalyi helyezés: 4 (+3)
Legnagyobb erősítés: Von Miller
Legnagyobb veszteség: Brian Daboll
Legerősebb pont: Josh Allen
Leggyengébb pont: Futójáték/támadófal
A Bills tavaly a divíziós kör hosszabbításában, rendkívül szívszorító és sok szempontból igazságtalan módon esett ki. Ennek egyik oka a védelem volt, ami semmit nem tudott kezdeni a Chiefs támadósorával. Ezért érkezett idén top fizetésért a Ramst bajnoki címhez segítő Von Miller, illetve a draft első körében a corner Kaiir Elam. A sérülésből visszatérő Tre’Davious White-tal kiegészülve ennek a védelemnek top 5-ös potenciálja van, és magamat ismételve: Russell Wilson, Patrick Mahomes, Justin Herbert, Lamar Jackson és Joe Burrow ellen kell is.
Összességében az offense is rendben van és alighanem az is lesz addig, míg Josh Allen ott van a kezdőben. Ugyanakkor némi visszaesés nem elképzelhetetlen a támadókoordinátor Brian Daboll távozása miatt, akinek kulcsszerepe volt az elmúlt két évben nagyon hatékony pass heavy rendszer kiépítésében és Allen felfejlesztésében. Emellett a támadófal sem az igazi, talán a leggyengébb a top 8-as csapatok közül, és különösen futásblokkolásban rossz. Az egyértelmű, hogy kell a jobb egyensúly passz- és futójáték között, de ezt egy jobb fallal kellene kezdeni – hiába jött James Cook a draftról, ha nem blokkolnak előtte, nehéz lesz futni. Ha ezen sikerül javítani, akkor abszolút a Bills lesz az, akit az AFC-ben le kell győzni.
Végül pedig íme mind a hatunk egyéni listája:
Bejelentkezés
Legutóbbi hozzászólások