Connect with us

Draft

Minden Davante Adamsen múlik – Raiders draftértékelő

A Raiders teljesen új menedzsmenttel és filozófiával vágott neki az idei szezonnak, ami egyrészt a régi rezsim embereinek eltakarítását jelentette, másrészt az új koncepció alapköveinek megtalálását. Gyakorlatilag mindkét feladatot letudta a csapat már a draft előtt, így április végére már csak a kötelező maradt.

A Las Vegasnak nem volt idén sem első-, sem második körös pickje, azt ugyanis a csapat elpostázta a Packersnek a top 3-as elkapó Davante Adamsért cserébe (aki kapott is egy évi 28 millió dolláros szerződést). Emellett a gárda hosszabbított az irányító Derek Carral és az edge rusher Maxx Crosbyval, illetve leigazolta a korábbi Cardinals és Patriots pass rusher Chandler Jonest. Talán nem túlzás azt állítani, hogy ez a négy játékos a jelenlegi Raiders alfája és ómegája, pláne úgy, hogy értük nem csak pénzről, de két top 50-es tehetségről mondott le a menedzsment.

Egy nagyon jó classban ez akár még necces is lehetne, de látva az idei felhozatalt és a csapatok viselkedését, szerintem nem kérdés, hogy a Raiders megnyerte az Adams-cserét. Konkrétan nem tudok két olyan játékost mondani, akit a 20. és 60. hely között választottak ki, és ne adtam volna kérdés nélkül oda Adamsért – sőt még akár a 10. és 20. helyen kiválasztott újoncokat is idevehetjük. Az első két kör részemről így hibátlan lett, és jelen esetben úgy is ez fogja meghatározni a csapat közeljövőjét. Na de nézzük a többieket.

[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]

3/90 Dylan Parham, G, Memphis
7/238 Thayer Munford, G, Ohio State

A draft előtt a Raiders egyik legnagyobb hiányposztja a támadófal volt, így nem meglepő, hogy az első pickkel egy támadófalember érkezett – ráadásul egyenesen stealt talált a csapat. Dylan Parham egy rendkívül atletikus játékos (a középiskolában még tight end és linebacker volt, illetve kosárlabdázott), tapasztalata is van (négy éven keresztül volt kezdő az egyetemen), ráadásul játszott mindkét guard és right tackle poszton is.

Nyilván van rajta mit fejleszteni, de bőven meg van benne a potenciál ahhoz, hogy a támadófal belsejében bárhol kezdő legyen. A legideálisabb talán az lenne, ha sikerülne egy jó kis kezdő guardot faragni belőle (Denzel Good pocsék, a tavaly első körös Alex Leatherwood meg egyelőre bustnak néz ki), de a jelenlegi kezdő center Andre James sem az a kaliber, akinek örül az ember, ha a pályán látja. A Raiders falát elnézve igazából mindegy hol válik be, a lényeg hogy ott legyen a kezdőben – és tekintve, hogy Josh McDaniels hozta magával az elit New England-i falemberedzőket, jó eséllyel be is fog válni.

Ha nem is ennyire, de kifejezetten bíztatók az előjelek a hetedik körös Thayer Munforddal kapcsolatban, aki már az 5. körben is jó értéket képviselt volna. Tökéletes OT méretekkel rendelkezik, de nincs meg az atletikussága poszthoz, így ő is guardként kaphat majd hosszú távon szerepet. Ha Parham center lesz végül, akkor el tudom képzelni, hogy 1-2 éven belül Munford a Raiders kezdő guardja legyen.

4/122 Zamir White, RB, Georgia
7/250 Brittain Brown, RB, UCLA

Őszintén nem értem a csapatokat, ha a futókról van szó. Ha lecsúszik hozzád egy tehetséges játékos, akkor rendben, válaszd ki, ha nincs sokkal égetőbb hiányposztod, de hogy felcserélj egyért, amikor így is kevés picked van és amúgy is tele vagy kezdő szintű futókkal?

White egy negyedik körös tehetség, értéken teljesen rendben van itt, ami viszont azt jelenti, hogy nem egy kifejezett sztár matéria. Egy viszonylag nagy darab, ennek ellenére kifejezetten atletikus erőfutó, aki eléggé sérülékeny, passzjátékban használhatatlan (17 elkapás három év alatt az egyetemen), ráadásul a 97 kilója ellenére nem igazán tud passzblokkolni. A jelenleg rosteren lévők közül Josh Jacobs sokkal jobb futó nála, de még Kenyan Drake-től is nagyon messze van. Igaz, mindkét játékosnak lejár a szerződése jövőre, de akkor sem White a jövő, mellé kell majd vagy a piacról, vagy a korai körökben hozni valakit.

A helyzetet rontja, hogy ekkor még Isaiah Spiller is elérhető volt, aki második kör végi-harmadik kör eleji tehetség és akire kis szerencsével lehetett volna építeni hosszú távon. De még ennél is jobb lett volna mondjuk egy cornert vagy támadófalembert húzni – ha már lutri játékosokról van szó, akkor legalább egy fontos poszton kelljen izgulni.

A Raiders ráadásul biztos ami biztos alapon a hetedik körben is hozott egy futót. A hetedik körben már nem lehet reachekről beszélni, de nem sok olyan board van, ahol Brittain Brownt a top 300-ba várták. Mondjuk elnézve a fenti RAS mutatót, nem is meglepő.

4/126 Neil Farrell Jr., iDL, LSU
5/175 Matthew Butler, iDL, Tennessee

A két futó és a két guard mellett jött még két belső védőfalember. A csapat három játékost is igazolt a posztra, de nem lehet azt mondani, hogy meg lett volna oldva a pozíció: Bilal Nichols egy jó iparos, Vernon Butler és Johnathan Hankins abszolút csereszint (utóbbinak voltak jó szezonjai, de mára teljesen elkopott), míg Andrew Billings is csak ebben a gyenge felhozatalban lehet kezdő. Magyarán kellett a posztra a tehetség.

A két játékos közül Matthew Butler a jobb: konkrétan ő a negyedik körös tehetség, míg Neil Farrell az ötödik körös. Összességében persze mindegy, mindkét pick korrekt. Farrell egy 150+ kilós, nagydarab nose tackle, aki ugyan pass rush-ban használhatatlan, de kifejezetten jó az első lépése és képes lehet két támadófalembert kivenni futásnál, ami a Raiders védelme esetében óriási előrelépés lenne.

Butler szintén futás ellen jó, emellett kiváló a kéztechnikája és a motorja is –s őt mivel ő 3-tech DT, így a Raiders rendszere szempontjából értékesebb is. A 135 kilójának köszönhetőn kellően mozgékony és több rendszerben is használható, viszont profi szinten kérdéses, hogy megvan-e a kellő ereje a nála nagyobb darab támadófalemberek ellen. A rotációban ő is nagy szerepet kaphat már újoncként is, de neki arra is van esélye, hogy idővel 3 downos DT-vé váljon.

Összegzés

Szerintem nem lehet Davante Adamst kivenni a képletből, ez pedig alapjaiban határozza meg a csapat idei draftját, ráadásul pozitív irányba. Idén garantáltan minden róla fog szólni, mindenki az ő teljesítménye alapján fogja megítélni McDaniels első szezonját, ami nem meglepő, mivel az új szerződése pillanatában a Raiders történetének legdrágább játékosa volt (azóta Derek Carr megelőzte az új szerződésével), akiért még komoly pickeket is adtak. Ha hozza a packersös formáját, akkor mindenki elégedett lesz.

Ami a többieket illeti: három posztra jött hat játékos. Ezzel nem is lenne baj, ha a posztok mondjuk támadófalember és belső védőfalember mellett mondjuk a linebacker vagy a safety lett volna, de két picket is ellőni futóra (ráadásul messze nem az elérhető legjobbakra), az nonszensz. A White-Brown duóban túl nagy jövőt nem látok és eléggé valószínű, hogy jövőre érkezik majd melléjük még magasan kiválasztott RB a draftról vagy egy veterán a piacról. A többiek viszont jó értéket képviselnek és már újoncként is kaphatnak szerepet, különösen Parham és a két iDL. Értékelés: B (Adamsszel is számolva A)

[/ppp_patron_only]

Minden jog fenntartva. © 2024 FK Media Group