Connect with us

Draft

Most ez miért is ennyire rossz? – Cardinals draftértékelő

A Cardinalsak nincs egyszerű holtszezonja: Chandler Jones lelépett, az igazolások sem sikerültek különösebben jól, Kyler Murray nagy pénzért hisztizik, DeAndre Hopkinst pedig eltiltották (ugyan a döntést a draft után jelentették be, de a csapat már garantáltan régóta tudott róla). Nagyon kellett a csapatnak egy jó draft, és ha az amerikai értékeléseket nézzük, akkor a többségük szerint ez is kapufa lett Arizonában, de nem értem, hogy miért.

Egy draftot alapvetően nagyon nehéz nulla lejátszott profi snap után megítélni, de azért vannak kiindulási pontok. Ilyen például az, hogy a jelenlegi tudásunk szerinti értékhez képest hol vittek el valakit (erre jók a konszenzus boardok, amik az esetek többségében sokkal pontosabbak, mint az egyéniek), hiányposztra érkezett-e valaki vagy ő volt-e a legjobb elérhető játékos, azonnali kezdő lesz vagy a jövőnek szól a kiválasztása. Mindenki mást tart fontosnak, a koncepciók nagyon eltérőek lehetnek, ezt el kell fogadni. Viszont azt sehogy nem tudom megérteni, hogy a konszenzus értékelés alapján miért a Cardinals draftja a hatodik legrosszabb, amikor mind a négy top 100-as pickjével remek értéken szerzett játékost, hárman ráadásul óriási hiányposztra is érkeztek (a negyedik meg hosszabb távon lehet kezdő), miközben a hátsóbb körökben is sikerült pár stealt leakasztani.

[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]

1/23 -> Marquise Brown, WR + 3/100

A Cardinalsé volt az 1/23-as cetli a drafton, a legnagyobb hiányposztjai pedig az elkapó, a pass rusher, a belső védőfalember és a corner voltak. Ha marad a helyén, akkor top elkapótehetséget biztosan nem tud szerezni a csapat, ellenben a másik három posztra érkezhetett volna játékos (bár a DT Devonte Wyatt egyrészt idős, másrészt meg ott az a kapcsolati erőszakos ügye, így inkább csak két posztra érkezhetett volna játékos).

Többször leírtam, hogy én nem tartom olyan jónak ezt a classt, nem igazán van kihagyhatatlan játékos. Talán a sokat csúszó pass rusher Jermaine Johnson az egyetlen, aki a 23. helyen extra jó értéket képviselt volna, de látva a Cardinals draftját és az árat, amiért sikerült Brownt megszerezni, kérdés nélkül a cserét választottam volna.

A Cardinals nem tudott volna Brownhoz hasonló elkapót szerezni a drafton, így amennyiben Hopkins eltiltása és Christian Kirk eligazolása után ezt tartotta a menedzsment a legégetőbb hiányposztnak, akkor nem volt min gondolkozni. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Brown két évig játszott együtt Kyler Murray-vel az egyetemen, 25 meccsen 2413 yardot és 17 TD-t hoztak össze ketten, így aligha lesznek olyan mentális errorok és félreértések vele, mint mondjuk AJ Greennel voltak. Bónuszképp pedig jegyezzük meg, hogy a Cardinalsnak nem volt Brownhoz még csak közelítő szintű mélységi célpontja sem, miközben Murray tavaly ligaelit volt a hosszú labdáknál, így rendszerszinten is ül a pick.

2/55 Trey McBride, TE, Colorado State

Maxx Williams és Zach Ertz újraigazolása miatt a tight end rövid távon nem volt hiányposzt, így eléggé luxusnak tűnik a kiválasztása. Ezzel együtt értéken rendben van, McBride a class legjobb TE-je, akinek elég jó sebessége van ahhoz, hogy mélyen is nagy játékokat csináljon, és még blokkolni is jól tud futáshoz – 1-2 éven belül simán kezdő lehet, de már újoncként is sok snapet kaphat Ertz mellett.

A negatívum vele kapcsolatban nem a játékával vagy az értékével kapcsolatban van, hanem a posztjával. Nagyon jó kis pass rusherek voltak itt még elérhetők (Nik Bonitto vagy Drake Jackson), de akár cornerre is lehetett volna áldozni, még ha kevésbé jó értéken (de a poszt fontossága ezt azért kompenzálja).

3/87 Cameron Thomas, Edge, San Diego State
3/100 Myjai Sanders, Edge, Cincinnati

Tessék, itt a pass rusher, ráadásul kettő is! A jobb közülük egyértelműen Thomas, aki akár a második körben is kimehetett volna és nagyjából pont ugyanazt a szintet képviseli, mint Bonitto vagy Drake Jackson. Ugyan a felépítése miatt inkább 4-3-as rendszerben képzelhető el, de összességében rendszerfüggetlen és akár még belülre is be lehet tenni bizonyos szituációknál.

Nagyon jó az első lépése és a méretei (ellentétben mondjuk Bonittóval), jól és folyamatosan használja a kezeit, folyamatosan jár a lába, soha nem áll le és bár a felvételeken nem mindig látszik, de a tesztek alapján hajlékony a csípője és van benne potenciál, hogy kívülről is hatékony legyen a profik között. Futás ellen már a kezdetektől jó lehet, de pass rush-ban sincs elveszve, az egyetemen kellően produktív volt és folyamatosan képes volt dominálni az ellenfeleket. A felvételek alapján nem biztos, hogy van benne annyi tehetség, hogy All-Pro legyen, de egy átlagon felüli kezdő simán lehet belőle és hacsak nem történik valami váratlan, akkor újoncként is kezdeni fog.

És akkor Sanders. Mondhatnánk, hogy Thomas miatt ez is fölösleges volt, de ez egyáltalán nem igaz. Egyrészt Thomas ideális esetben betölthet egy JJ Watt féle szerepkört, hogy alapfellálásnál szélen áll fel, a nickel felállásoknál meg bemozog (a korábbi harmadik körös Zach Allent el lehet felejteni), így Marcus Golden túloldalára kell valaki a szélre. Másrészt Watt öreg és sérülékeny, illetve Golden szerződése is lejár jövőre, a védőfalba tehát nagyon kellett a minőség mellett a mennyiség is (és az sem baj, ha mindkettő megvan).

Sanders egy harmadik körös tehetség volt, akinek nagyjából ugyanazok az erősségei, mint Thomasnak (gyors első lépés, jó sebesség, folyamatosan járó motor), csak vele ellentétben nem volt produktív, emellett brutálisan vékony és nem nagyon tudja tartani a súlyát (100 és 110 kiló között mozog, és az lenne a minimum, ha a 110+ felé tendálna) – emiatt egyértelmű futójátékoknál nem is lehet a pályán tartani. A játéka nyers, a súlyproblémáit is meg kell oldani, viszont passzjátékoknál már újoncként is be lehet tenni a rotációba, 1-2 éven belül pedig akár egy korrekt kezdő is lehet belőle. És igen, lehetett volna itt mondjuk egy cornert vagy falembert húzni, talán okosabb lett volna, de ez sem volt egy nagyon rossz pick.

6/201 Keaontay Ingram, RB, USC
6/215 Lecitus Smith, G, Virginia Tech
7/244 Christian Matthew, CB, Valdosta State
7/256 Jesse Luketa, Edge, Penn State
7/257 Marquis Hayes, G, Oklahoma

A negyedik és ötödik körben nem volt választása a csapatnak, ellenben az utolsó két körben öt is. Közülük Ingram és Matthew nem sok szót érdemel. Előbbi egy sokadik számú RB, aki ugyan el tudja kapni a labdát, de nem látszik, hogy a profik között produktív lenne 3. downos futóként. Utóbbi meg egy teljesen no name srác, akinek az az egyetlen skillje, hogy három kis egyetemen – Georgia Southern, Samford, Valdosta State – is megfordult, és ha tippelnem kellene, akkor a classból ő nem fogja megérni a végső keretszűkítést. A többiek viszont jó értéket képviselnek.

Smith egy elég nagy steal, az ötödik körben is simán kimehetett volna. A méretei jók, és ugyan még sokat kell csiszolni rajta, de van esély arra, hogy akár már idén versenyben lehet az egyik kezdő posztért (bár ez leginkább a többieket minősíti). Az eredetileg 5. körbe várt Hayes még Smith-nél is jobb pick: tökéletes méretek, nagy egyetemi tapasztalat, aki ráadásul korábban együtt játszott Murray-vel és Brownnal. Neki is tökéletes méretei vannak, de a lábmunkája és a technikája pocsék, viszont kicsit nagyobb az upside-ja, de 1-2 év múlva megfelelő képzéssel ő is kezdő lehet. Nem mondom, hogy sztárok lesznek, de nem lepne meg, ha legalább egyikük megragadna a kezdőben.

Végül még említsük meg Luketát, akit szintén az ötödik körbe vártak. Nem valószínű, hogy teljes értékű kezdő lesz belőle bármikor is, pláne hogy inkább futás ellen jó (0,5 sack karrierje során), de a korai downoknál kaphat némi szerepet, vagy akár egy hibrid linebackerré is átképezhetik. Nagyon jó a mentalitása, igazi vezér, akiből legrosszabb esetben egy nagyon jó speciális egység játékos lehet.

Összegzés

Nem lehet azt mondani, hogy a Cardinals draftja tökéletes volt, távolról sem. Nem feltétlenül a játékosokkal van a baj, azok közül mindenki vagy értéken jött vagy steal volt, illetve a Marquise Brown csere is teljesen rendben van (felcserélni egy jobb elkapóért nem lett volna egyszerű és a Cardinals jelenlegi pénzügyi helyzetében a piacról sem könnyű versenybe szállni az átlagon felüli elkapókért). A probléma inkább a koncepció hiányával van, a második körös tight end nagyon összekuszálta a dolgok.

Az Arizonának most kellene nyernie és bár csapatépítési szempontból érthető a jövőre gondolni a tight end poszton, de összességében nem tűnik átgondoltnak a dolog. A második körben mondjuk jöhetett volna a pass rusher Drake Jackson, a harmadikban meg például a corner Coby Bryant vagy Martin Emerson és még egy pass rusher (aki bennmarad). Az is egy bőven jobb megoldás lett volna az eredetinél, ha a második körben érkezik a DT Travis Jones, de meg lehetett volna erősíteni a támadófalat az OT Bernhard Raimann-nal (jelenleg Kevin Beachum a kezdő), majd kiválasztani két pass rushert, esetleg egy rushert és egy cornert. Önmagában, egyenként minden lépés minimum korrekt, de együtt nem nagyon áll össze, bár még így is jobb szerintem, mint ahogy sokan látják. Értékelés: B

[/ppp_patron_only]

Related Topics

Legfrissebb cikkeink

Legutóbbi hozzászólások

Közelgő cikkek, podcastek

Minden jog fenntartva. © 2020 Fűzővel kifelé!