Connect with us

Draft

Mr. Strange az őrült reachek multiverzumában – Patriots draftértékelő

“Nem irányíthatsz mindent, Belichick! Átjárót nyitottál az univerzumok közt, és nem tudjuk, ki vagy mi sétál át rajta.” – szól a ma éjjel premierre kerülő Dr. Strange film előzetese (természetesen nem a Patriots főedzőjének, hanem a Marvel szuperhősének nevével). Nos, New Englandben kicsit elszabadultak a dolgok és furcsa időben furcsa lények, reachek érkeztek át ezen az átjárón. 

1/29 Cole Strange, iOL, Chattanooga

Konszenzus helyezés: 76.

[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]

A Patriots először is lecserélt az első körön belül, majd kiválasztotta a gimiben még linebacker és defensive end, majd az egyetemen már támadófalember Cole Strange-et, aki így a valaha volt legmagasabban kiválasztott Chattanooga játékos lett megelőzve Terrell Owenst – ha olyan karrierje lesz, mint a Hall of Famernek, akkor elég jó kis pick volt ez.

Strange egy rendkívül atletikus játékos, az utóbbi 35 év hetedik legjobb RAS (Relative Athletic Score) mutatóját elérő guardja lett. Ahogy ez lenni szokott, ez azzal jár, hogy alulméretezett játékos, elég vékony, így az erővel baja lehet a profik közt. Sőt, a karjai is átlag alattiak. Emiatt jóval kisebb hibázási lehetősége lesz technikából, hiszen ha elsőre veszít, akkor abból nehezen tud majd visszajönni. Okos játékos egyébként, és kemény, agresszív mentalitással bír, sípszóig (vagy néha azon túl) játszik. Kicsit idősebb már, 24 éves lesz a szezon kezdetére és ugyebár kisebb suliból jött, így az átállás is várhatóan hosszabb lesz.

És akkor itt beszélhetünk először arról, hogy elég nagy reach-nek számít ez a húzás, legtöbben a második kör végébe vagy a harmadikba várták Strange-et, illetve oda helyezték játéktudásban, potenciálban. Természetesen ilyenkor mindig azt mondja az adott csapat, hogy már szinte azonnal mögöttük kivitte volna valaki, de egyrészt nem olyan egyszerű ennek hinni, másrészt akkor meg az ő reachük lett volna, amit nem rossz elkerülni.

Természetesen lehet Strange-ből egy nagyon jó játékos, ezt senki sem zárja ki (sőt), de a draft arról is szól, hogy jó értéken szerezz játékosokat és a többiek boardjához is tudj viszonyítani – tehát itt ki lehetett volna vinni még valakit, aki jobban értéken van és ha tényleg kihagyhatatlannak gondolják Strange-et (ami azért mindenképp túlzás lenne), még mindig meg lehet ejteni egy kisebb felmozgást a másodikban érte. Ráadásul ugyebár egy guardról van szó, ami még inkább megkérdőjelezhetővé teszi a választást – prémium poszton reachelni eggyel megbocsáthatóbb.

Azt is érdemes kiemelni, hogy a konszenzus board egyébként egy nagyon is jó eszköz és az eredmények alapján nem rosszabb, mint a csapatok boardja – erről a PFF csinált egy elemzést, amit itt elértek.

2/50 Tyquan Thornton, WR, Baylor

Konszenzus helyezés: 155.

Ha már reachek, akkor ilyen volt a Patriots második választottja is. Valószínű, hogy Thornton nem lett volna elérhető 155-ön, de 100-on belül sem igazán tetszett volna a kihúzása, ehhez képest top50-es választott lett.

És hogy mi repítette ide? A sebessége, ugyanis 4,28-as 40 yardot futott a combine-on. Azonban itt szinte ki is fogynak a pozitívumaink, azon kívül hogy egyébként egész magas és hosszúak a karjai. A 188 centije mellé azonban csak 82 kiló társul, tehát nagyon vékonynak tekinthető, emellé a kézmérete is rendkívül kicsi, ami nincs segítségére az elkapási ponton, meg szokott küzdeni a labdák megszelidítésével. Nem is jó útvonalfutó és elkapás után sem szolgál sok plusszal. Pressnél nehezen indul majd el a vonalról, útvonal közben és az elkapási ponton el fogják tudni nyomni.

Tehát Thornton egy speedster, aki megnyújtja a pályát… és nagyjából ennyi. Sebességből sokakat lehagy majd, az biztos, de ez az egy kiváló tulajdonság elég ahhoz, hogy valaki top50-es pick legyen? A jelek szerint igen, de sokkal inkább választottam volna Calvin Austint a 4. körben vagy Danny Gray-t a harmadik legvégén, ha már sebességre van szükségem. Arra jó lesz Thornton, hogy a védelem kevésbé tudjon a rövidebb útvonalakra figyelni, meg ha esetleg Mac Jones képes lenne igazán hosszú passzokra, akkor ő biztos utoléri ezeket, de erre a szerepre nem kell egy 50. választást áldozni.

3/85 Marcus Jones, CB, Houston

Konszenzus helyezés: 93.

A Patriots harmadik húzása viszont már tetszik. Ő lett a legsokoldalúbb játékos az egyetemen tavaly, köszönhetően annak, hogy a védelmi teljesítménye mellett visszahordóként igazán maradandót alkotott (9 return TD karrierje során) és még elkapott touchdownja is volt.

Jones nagy problémája, hogy rendkívül kicsi: 172 centi és 79 kiló, ami a posztján az alsó 1-2 százalékba sorolja, a karhossza pedig az alsó 0%-ba. Ezzel együtt atletikus, jók az irányváltásai – de ez nyilvánvaló a testmérete és alacsony súlypontja alapján –, habár a hosszú távú sebessége azért nem számít topnak. Mérete miatt nagyobb WR-ekkel bajban lesz és a sérülésveszély is nagyobb nála, mindkét vállát kellett már műteni.

Első naptól a csapat visszahordója lesz, emellé pedig nickel és dime felállásoknál lehet a pályán, habár Jonathan Jones személyében elvileg van már slot CB-je a csapatnak – idén legalábbis, jövőre lejár a szerződése. Jones jó értéken jött, sokoldalúságát és playmaker stílusát szeretni fogják a Patriotsnál, így tetszik a pick, csak kicsit félek, hogy ennyire apró játékos mennyire tud majd érvényesülni a profik közt.

Fun fact, hogy rapper karrierje már beindult, tavaly ki is adott egy albumot Elliott J néven.

4/121 Jack Jones, CB, Arizona State

Konszenzus helyezés: 235.

Még egy Jones vezetéknevű cornerback, így már hárman vannak a rosteren. Jacknek elég kalandos útja volt, hiszen ötcsillagos tehetség volt, azonban a USC-n olyan rosszak voltak a jegyei, hogy ki kellett hagynia miattuk egy évet, így távozott a USC-ről és elment egy Junior College-ba, hogy javítson a tanulmányain, aztán egy év után csatlakozott az Arizona State csapatához. A rossz jegyek mellett is vannak vele off field problémák, 2018-ban betört egy Panda Express üzletbe, amiért 45 nap házi őrizetre ítélték, illetve verekedett is csapattársával edzésen, amiért eltiltotta edzője. Nem egy makulátlan játékos tehát, ezért is lehet meglepő, hogy a Patriots választotta, és részben ezért várták őt sokan harmadik nap végi választottnak.

Azonban nem csak emiatt várták hátrébb a negyedik körnél. Ő még Marcusnál is vékonyabb, hiszen 77 kiló társul a 179 centis magasságához, emellett idén 25 éves lesz, ráadásul sebessége is átlag alatti. Szintén nem épp patriotsos tulajdonság, hogy sokszor elhagyja a helyét, nem az edzői utasításnak megfelelően cselekszik, megy a feje után és kockáztat, hátha lehalászik egy labdát. A pozitívumok közt az agilitását emelhetjük ki, a jó labdaérzékét és az ösztöneit.

4/127 Pierre Strong, RB, South Dakota State

Konszenzus helyezés: 124.

A Patriots nem állt rosszul futókkal, hiszen Damien Harris, Rhamondre Stevenson és James White mellett még JJ Taylor is jól tudott beszállni, erre érkezett kettő is az idei drafton, így az utóbbi öt évben öt futót húzott a csapat. Strong egy nagyon gyors (holtversenyben leggyorsabb a classban), mindeközben alulméretezett és nem túl kemény running back, akit relatíve könnyen levisznek és voltak fumble gondjai is – ellenben passzoltatták is trükkös játékoknál, 9/9, 208 yard, 6 TD került a lőlapjára.

És akkor beszéljünk itt az egyszerűség kedvéért a hatodik körös Kevin Harrisről is, aki épp Strong ellentettje, ugyanis egy igazi erőfutó fumble-gondok nélkül, de gyenge irányváltásokkal és sebességgel, így mindenképp megszerzi, amit blokkolnak neki, de nem tesz hozzá túl sok mindent kreativitásból.

Hogy mi szükség volt két futóra, az jó kérdés, gondolom akkor Damien Harrisszel nem hosszabbítanak jövőre és James White is már csak az idei szezonra marad, de Stevenson mellé Strong is elég lehetett volna.

4/137 Bailey Zappe, QB, Western Kentucky

Konszenzus helyezés: 147.

Zappe kicsit a szegény ember Mac Jonesa, nagy vonalakban hasonló erősségekkel és gyengeségekkel, úgyhogy jó cseréje lesz, amikor Brian Hoyerből végre QB-edző válik játékos helyett. Nulla csillagos tehetségként csak az FCS-ből kapott ajánlatot, onnan is csak egyet, a mindössze 2013 óta működő Houston Baptisttól, ahonnan négy év után az extra évet kihasználva transzferelt az FBS-be a Western Kentucky egyetemre, követve a támadókoordinátorát.

Okos, intelligens, magas futball IQ-val rendelkező játékos, jó és gyors döntéshozó, de a karereje gyenge, nem kellett egész pályás olvasásokat végeznie és rendszeren kívül nem várható tőle sok minden. Karrier csere, annak rendben van a negyedik körben, többet nem várnék tőle sosem.

6/183 Kevin Harris, RB, South Carolina
6/200 Sam Roberts, DT, Northwest Missouri State
6/210 Chasen Hines, G, LSU
7/245 Andrew Stueber, G, Michigan

A 200. húzással kiválasztott Roberts nagyon kis suliból jött, de ott dominálni tudott, meg is nyerte a legjobb nem Divízió-1-es védőnek járó díjat. Erős játékos hosszú karokkal, blokkolt öt rúgást is karrierje során. Végül jött még két guard 200-on kívül nagyobb suliból. Hines egy alacsony, testes falember robbanékony első lépéssel és hosszú karokkal, akinek voltak súlyproblémái az egyetemen, szóval Trent Brownnal közösen nyomhatják majd a fogyókúrát. Stueber egy igazán nagy játékos, hiszen 200 centi és 147 kiló, emellé a karjai is hosszúak, szóval felépítésre abszolút NFL-szint, ellenben egyáltalán nem atletikus.

*Harrisről volt már szó Strongnál, ha esetleg átlapoztátok volna. 

Összegzés

Gyorsan szögezzük le, hogy Bill Belichick végtelen mennyiséggel többet tud a fociról és a játékosokról, mint én. De azt is be kell látni, hogy ha nem Bill Belichick, hanem bárki más hozta volna össze ezt a draft classt, akkor darabjaira lenne szedve és sokan az állásáért kiáltanának. Az egy kézre sem elég bajnoki gyűrű megadja a kényelmet, hogy ilyenről nincs szó, de azért a mester amúgy sem feltétlen a draftjairól híres, az idei pedig a rendelkezésünkre álló információk alapján nem néz ki valami jól.

Egyáltalán nem mondom, hogy totális csőd az egész és 100%, hogy pár év múlva úgy tekintünk vissza rá, mint egy borzasztó draftra, Strange-ből például abszolút kinézem, hogy egy jó játékos lesz (Thorntonból mondjuk már jóval kevésbé), de az elérhető játékosokat és az egész koncepciót figyelembe véve nem tetszik a Patriots idei draftja. Csomó öreg játékos érkezett, a kis iskolákat preferálták korán, ráadásul minden másik csapatnál jobban eltértek a konszenzus boardtól, ami azt mutatja, hogy nem jó értéken szereztek játékosokat.

Ráadásul azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a hiányposztokat sem sikerült orvosolni a guardon kívül. Persze a draftnak elsősorban nem erről kell szólnia, de azért ártani nem ártana, ha nem Very Hard mode-on kellene játszania Belichicknek a front7-jével, és nem a Jalen Mills – Malcolm Butler duóval kellene kiállnia a szélen.

Értékelés: C-

[/ppp_patron_only]

Legfrissebb cikkeink

Legutóbbi hozzászólások

Közelgő cikkek, podcastek

Minden jog fenntartva. © 2024 FK Media Group