Connect with us

Draft

A draft class legjobbjai – Offense

Rohamosan közeledik a draft Egyes csapatok szurkolóinak már most nem maradt más boldogság az idényben, mint hogy a jövő évi draftprospecteket böngésszék, az egyetemi szezon pedig lassan a végéhez közeledik, így érdemes kicsit újra áttekintenünk a legjobb prospectek választékát. Ezúttal minden poszt legjobbját hozzuk el nektek a támadóoldalon és megnézzük miért ők tűnnek a legjobbnak jelenleg, de miért lehetnek mégis kockázatosak is.

Bryce Young, QB, Alabama

Sokáig vacilláltam, hogy mégis kit gondoljak a class legjobbjának, de most úgy tűnik mégis maradok a tavalyi megérzésemnél és kedvencemnél, az Alabama karmesterénél. Young egy nagyon érdekes prospect, legtöbben Kyler Murray-hez hasonlítják méretei miatt, de játékában szerintem teljesen másra lehet képes.

[ppp_patron_only level=”1400″ silent=”no”]

Young legnagyobb erőssége a mentális tulajdonságokban keresendő. Először is nagyon jól és higgadtan kezeli a nyomást, a passzpontossága az egyik legmagasabb a ligában, ha közel kerülnek hozzá a védők (miközben Stroudé, aki a legfőbb vetélytársa, az egyik legrosszabb) és ritkán látni, hogy pánikolna.

Egyrészt bízik mobilitásában, ami nem extrém, de bőven átlag feletti. Képes gyors irányváltásokra, hirtelen menekülésekre és mindeközben végig a célpontjain tartja a szemét, tehát sok prospecttel ellentétben keresi a passzlehetőségeket.

Másik figyelemre méltó tulajdonsága, hogy fontos pillanatokban képes higgadt maradni. Az Alabama idei (de akár már a tavalyi) szezonja nem a magabiztos szereplésekről híres, Youngnak pedig több alkalommal is meccsnyerő vagy meccsben tartó drive-okat kellett vezetnie. Ez még magában rendben is van, de többször úgy tart életben drive-okat, amire szinte csak ő képes. Kibújik a pass rusher szorításából, egy spin move-val megveri a közeledő linebacket vagy éppen futtából ad zsebkendőnyi területre TD passzt.

Ezek mellett tökéletesen érzi a zsebet, kis szökkenő mozdulatokkal folyamatosan helyezkedik, ha valamelyik oldal beomlik, akkor korrigálja a mozgását és futtából is pontos. Nem a hatalmas karerejéről híres, de mély labdáknál sem kell félteni, több 30-40 yardos bombát eleresztett akár oldalvonal mellé is pontosan.

Mitől kell tartani?

Fentebb már esett szó róla, hogy Kyler Murrayhez hasonlítják, méghozzá a méretei miatt. Csakhogy hozzá képest még Murray is NFL készebb paraméterekkel bír. A magassága még hagyján, mert a 178 centiméter körüli becsült érték ugyan nem sok, de Murray ugyanezzel lett 1/1 anno, de a vékony testalkat még nagyobb probléma. Egyesek szerint Young 76 kg körül mozog és látszik is hogy vékony testfelépítésű, amiben vastagon benne van a sérülés veszélye. Ugyan eddig nagyjából megúszta a dolgokat, de idén például már kellett kihagynia mérkőzést vállsérülés miatt.

Bijan Robinson, RB, Texas

Ha valamihez nem férhet kétség, akkor az az, hogy Robinson a class legjobb futója. Legtöbben egy Nick Chubb, Saquon Barkley hybridnek is tartják, ami elsőre erős túlzásnak tűnik, de érthető hogy miért.

Robinson felépítése nagyon masszív, 184 centiméterére jut több mint 100 kilogramm és ez szinte színizom. Ha ránézünk a combjaira, akkor rögtön értjük a Chubb párhuzamot és játékában is meglátszik, hogy van erő a lábakban. Nagyon nehéz földre vinni, az utolsó pillanatban is tapos és erős lábaival a nagyobb linebackereket is képes hurcolni. Az elmúlt két évben neki volt a legtöbb lerázott szerelése az egyetemen.

Ezen kívül nagyon jó az egyensúlyérzéke is, a testéhez mérten nagy irányváltásoknál is simán tartja egyensúlyban magát, így a legváratlanabb helyzetekben is képes úgy kigyorsítani, amire nem számítanak a védők.

Természetesen a kor követelményeinek megfelelően elkapásoknál is veszélyes, jó kezei vannak, nagyon kevés drop jellemzi és rengeteg elkapás utáni yardot szerez. Az útvonal fája talán még nem olyan széles mint a legsokoldalúbb futóknak az NFL-ben, de egy intelligens játékos, aki egyrészt látja hova kell kimozognia, hogy segítse az irányítóját, másrészt pedig gyorsan képes tanulni.

Mitől kell tartani?

Igazából ő az egyetlen a mai listán, akinél egyelőre kevés olyan dolgot lehet mondani, ami kifejezetten elriaszthat csapatokat. Ami viszont mindenképpen ide tartozik, hogy elmúlt két évében nagyon sokat cipelte a labdát vagy ment útvonalra, így elég sok ütést kapott. Ráadásul nem is kímélte magát, rendszerint minden extra yardért vállalt egy-egy extra ütközést. Ezen kívül passzblokkolásban még lehetne hova fejlődnie, főleg az ő testalkatával ebben van bőven potenciál, amit nem teljesen aknázott ki.

Jaxon Smith-Njigba, WR, Ohio State

Egyelőre kitartok amellett, hogy a Buckeyes elkapója a class legjobbja, de már nem teljes mellszélességgel. Az biztos, hogy a tavalyi éve alapján egyértelműen az ő plafonja a legmagasabb, de jócskán felmerülnek kérdések.

2023 NFL Draft: Why Jaxon Smith-Njigba is Still Worthy of Being Top 10 Pick

Aki látta tavaly szerepelni az tudja, hogy Smith-Njigba egy nem extra, de nagyon jó útvonalfutó, aki tudja mikor hova kell megérkeznie és labdával a kezében aztán képes olyan fokozatot váltani a route közben, hogy nehéz legyen megállítani.

Ami viszont kimagasló volt a játékában az a testkontroll és a labdakövetés. Egészen kifacsart helyzetekben képes elkapni a labdát, könnyen mozog a csípője, így váll feletti, nem pontos labdákat is könnyedén szelídít meg.

Ezen kívül jól követi a labdát a levegőben, kiválóan időzíti a felugrásait, az elkapási ponton épp annak ellenére is sikeres, hogy nem egy nagy termetű játékos. Jól választ elkapási szögeket és legtöbbször megelőzi a védőjét, sőt általában olyan gyorsan van a route megfelelő helyén, hogy a védőnek esélye sincs leütni előle a labdát.

Mitől kell tartani?

És akkor jöjjenek azok a bizonyos kérdések. Az első és legfontosabb, hogy idén alig láttuk játszani. Egész szezonban sérüléssel bajlódik és már fájt a válla, a térde és a bokája is. Nem azt mondom, hogy óriási red flagek és Chase óta tudjuk, hogy akár egy év kihagyás sem kellene, hogy elriasszon minket, de azért nem árt figyelembe venni, hogy a Bengals üdvöskéje önként ülte ki az évet, nem pedig kényszerből.

Másodsorban pedig az Ohio State önti ki magából a tehetségeket. És tavaly Smith-Njigba úgy remekelt, hogy Olave és Wilson (mindketten kiváló rookie évet futnak a profik között) általában nagyobb figyelmet kapott az ellenfelektől, főleg a szezon elején. Ezen kívül pedig látszik, hogy Ryan Day csapata minden elkapónak kedvező. Idén ugyanis Njigba hiányában a fiatal elkapók is hasonló számokat produkálnak a csapatban, ez pedig sok mindent elárul (még akkor is, ha tudjuk, hogy mind elit közeli tehetségek).

Michael Mayer, TE, Notre Dame

A Baby Gronk – így becézték Mayert a tavalyi év végéig. Manapság azonban már egyre kevesebbet hallani ezt a jelzőt rá.

Mayer ugyan továbbra is az egyetemi liga egyik legjobb tight endje, de már messze nem tűnik generációs tehetségnek. Blokkolásban kiváló, tudja, hogy milyen szögben és hogy kell blokkolni, ebben az aspektusban talán kevés jobb játékos van nála a poszton. Nagyon agresszívan támadja a védőket, erős kezeinek és felsőtestének hála pedig nehéz elnyomni.

Ezen kívül nagyon jól lát a pályán, mindig gyorsan azonosítja be az emberét, szeret először támadni, futójátékoknál mint egy buldózer megy előre. A kezei kifinomultak, biztos kezű elkapó, aki jól fut útvonalakat és megtalálja az üres területeket a zónák között.

Mitől kell tartani?

Mayer nem egy robbanékony, gyors lábú játékos. Ne várjuk, hogy olyan könnyen fog elszakadni vagy irányt váltani mint korunk legjobb tight endjei. Elsősorban eszének köszönhetőn szakad el, de egyáltalán nem egy dinamikus játékos. Kérdéses, hogy a profik között ez mire lesz elég, ahol a védők már gyorsabban reagálnak.

Injured TE Michael Mayer doesn't start for Notre Dame at Virginia Tech

Peter Skoronski, OL, Northwestern

Az idei tackle class elég jónak ígérkezik. Nem igazán kimagasló tehetségek lesznek, de több elég korrekt játékos is jön a börzére. Nehéz sorrendet állítani, de én a Northwestern bal tackle-jére teszem a voksom.

Skoronski talán technikailag a legképzettebb játékos a posztján. Jól használja a kezeit, tudja hova üssön, hogy kerülje el a védőfalemberek kezeit. A legjobb szögeket választja blokkoláshoz és az egész folyamat alatt jól dolgozik. Az idei egyetemi idényben eddig összesen három nyomást engedett és egyetlen sacket sem.

Futásblokkolásnál gyorsan robban ki, könnyen ér fel a második szintre, így lendületből tudja osztogatni a blokkjait. A lábai erősek, könnyen tartja meg a második szinten érkező védőket is és végig ő irányítja a kontaktot.

Mitől kell tartani?

Egyre többen kezdik el feszegetni, hogy a profik között bizony csak guard lehet belőle, mert rövidek a karjai. A nem hivatalos információk szerint 32 ½ inch a karhossza, ami kisebb mint bármelyik valaha volt stabil tackle-é volt, a scoutok pedig rendszerint 34 inch körül húzzák meg a határt. Lehetetlennek nem leheltelen tackle-ként jól teljesíteni, Rashawn Slater például 33 inches karhosszal is berobbant a ligába, de messze nem ideális. Belső támadófalemberként pedig már kérdéses, hogy milyen magasan lehet az értéke.

[/ppp_patron_only]

Click to comment
0 0 votes
Article Rating
Subscribe
Notify of
0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x