Összefoglaló
A 49ers az NFC West bajnoka!
Harmadik számú irányító ide vagy oda, a 49ers magabiztosan verte meg a csoportrivális Seahawkst Seattle-ben, ezzel pedig bebiztosította az NFC Westet. Pete Carroll csapata viszont így már csak 7-7-es mérleggel áll, a Geno Smith mánia kezd kifulladni és komoly veszélybe került a rájátszás.
Az utolsó pillanatban derült ki, hogy Brock Purdy tudja vállalni a játékot, így sorozatban másodjára vezette a 49ers támadósorát az idei draft Mr. Irrelevantja. Igaz, ebből most nem lett annyira látványos tűzijáték, mint az előző héten a Bucs ellen: a csapatnak az első félidőben volt egy 86 yardos, tényleg remek TD-drive-ja, azt leszámítva viszont csak négy punt jött össze, illetve a szünet előtt egy Travis Homer fumble után sikerült hat yardot haladva beerőszakolni egy újabb hatpontost.
Eközben a Seahawkstól csak puntokra, a már említett nagyon fájó labdavesztésre és egyetlen mezőnygólra futotta. Az első négy támadásból az offense kemény mínusz négy yardra volt képes, egyszerűen teljesen tehetetlen volt a 49ers elit védelme ellen. És ez a második félidőben sem sokat javult: ugyan sikerült összerakni egy mezőnygólt és 3:35-tel a lefújás előtt egy szépítő TD is összejött 21-6-os hátrányban, de ezek csak apró fellángolások voltak. Ráadásul egy kamu roughing the passer büntetés miatt elvettek a 49erstől egy pick-sixet 12 perccel a negyedik negyed vége előtt, amivel minimum 27-3-ra növelhette volna az előnyét a vendég csapat.
A 49ers a második félidőt rögtön egy két playből álló, 59 yardos TD-vel kezdte, majd pár punt és egy kihagyott mezőnygól után szépen lefuttatta az órát. Kifejezetten magabiztos, stabil teljesítmény volt ez a támadósor részéről, bár a végtelen optimizmus egyelőre nem indokolt. Purdy 217 yardot és két TD-t passzolt 117-es passer rating mellett, volt pár szebb játéka, amikor egy minimális extrát tett az offense-hez (például volt egy fontos first down futása a negyedik negyedben), de ez továbbra is csak egy korrekt game manager teljesítmény.
Nem igazán emlékszek olyan jó passzára, ami nem teljesen üres emberhez ment volna (mind a két TD-je ilyen volt, ráadásul minkét esetben Kittle csinálta a munka oroszlánrészét), amikor pedig kicsit is kockáztatott, abból sikertelen passz vagy elejtett pick lett. Lehet ez még jobb némi rutinnal, de továbbra sem vagyok meggyőzve arról, hogy ez elég lesz a Super Bowlhoz – a rájátszásban már jó eséllyel nem fog végig dominálni a védelem és nem fog ennyire oktatni Kyle Shanahan sem. Eddig is az volt a probléma, hogy Jimmy Garoppolóra nem lehetett számítani a bajban, és legyen bármennyire is inspiráló ez az egész történet, nem valószínű, hogy Purdy majd levezet egy (vagy több) game winning drive-ot a PO-ban.
Most viszont dominált a védelem és tényleg oktatott Shanahan is. A futójáték a régi fényét idézi, Christian McCaffrey lubickol ebben a rendszerben (138 total yard, TD). A skill játékosok rendre üresen voltak és így annyira nem érződött Deebo Samuel hiánya, pláne hogy végre George Kittle-nek is volt egy kiemelkedő meccse (93 yard, két TD). A védelemre pedig nem igazán vannak szavak: az egység tökéletesen limitálta a Seahawks futójátékát, szerzett egy fumble-t, összesen pedig háromszor sackelte és kilencszer ütötte meg Geno Smith-t, aki idén még nem játszott ekkora nyomás alatt. Nick Bosa is tovább robog az év védője címért, ugyanis volt egy sackje (15,5-lel vezeti a ligát) és három QB-hitje, illetve egy pick-sixet érő zsákolását ugye visszafújtak a bírók.
A Seahawks részéről nem sok mindennek lehet örülni. A védelem egy-két fellángolástól vagy jobb periódustól eltekintve nem valami jó és ez most is kiderült. 3:35-tel a vége előtt például két lehetőség is lett volna megállítani harmadik kísérleten a 49erst, de egyszer Purdy futotta meg a first downt, majd a cserefutó szerzett 55 yardot és jutott el a csapat 2 yardosáig (és az elszúrt coverage-ekről még nem is beszéltem). Nem mintha nagyon sok esély lett volna akárcsak a döntetlenre, de ez elég jól mutatja, hogy általánosságban milyen a védelem szintje.
A nagyobb baj viszont nem ez, hanem hogy a szezon végére kezd kidurranni a Geno Smith lufi. Ez nyilván nem olyan meglepő, valahol várható volt, hogy az idei évet leszámítva leginkább csak közepes cserének számító irányító nem tudja tartani a szezon elején hozott MVP-szintet. Még mindig átlagon felüli teljesítményt nyújt (a visszafújt pick-sixével együtt is), abszolút nem csak rajta ment el ez a meccs, de az egyértelműnek tűnik, hogy ez a Seahawks egy simán jól játszó irányítóval nem sokra képes, pláne egy top csapat/top védelem ellen. Ami baj, mert egyrészt Tyler Lockett megsérült, másrészt a következő két hétben a Chiefs és az elit defense-zel rendelkező Jets lesz az ellenfél, ráadásul az örök mumus Rams ellen is pályára kell még lépni. Amilyen jól nézett ki a helyzet pár hete, most már egyre kevésbé valószínű, hogy összejön a rájátszás.