Connect with us

Összefoglaló

A 49ers és a Chiefs a vártnál nehezebben hozta a kötelezőt, az Eaglesnek viszont ez sem sikerült

A 49erstől kiütést vártunk a Derek Carrt padoztató Raiders ellen, ehhez képest Jarrett Stidham szétszedte a liga egyik legjobb védelmét és majdnem megtréfálta az NFC topcsapatát. A Broncosba életet lehelt Hackett kirúgása és ha a győzelem nem is sikerült, a harmadik negyed végén még vezettek a Chiefs ellen. Az Eaglest viszont nem csak megszorongatta a Saints, hanem meg is verte, köszönhetően első félidős dominanciájának. A Chargers megnyerte a Los Angeles-i rangadót, a hét egyetlen teljesen tét nélküli meccsén pedig a Falcons nyert, de ezzel csak rontott a draft pozícióján. 

San Francisco 49ers @ Las Vegas Raiders 37-34 h.u.

Miután a Raidersnél bejelentették, hogy Derek Carrt leültetik és Jarrett Stidham fog kezdeni, itt bizony kiütést vártunk a 49erstől. Ezt azonban egyáltalán nem kaptuk meg és a Raiders nagyon közel volt a győzelemhez.

A 49ers rettegett védelme ellen Stidham az első félidőben négy támadást vezetett, ebből feltett 17 pontot úgy, hogy az egyetlen nem-pontszerző drive is eljutott az ellenfél egy yardosára, ahonnan nem sikerült bejuttatni a labdát. A két TD-t egyébként Darren Waller és Davante Adams szerezték. Mindeközben a 49ers is feltett azért két hatpontost a táblára Brandon Aiyuk és George Kittle révén, így 17-14-es hazai vezetéssel fordultak a felek egy rendkívül látványos első félidő után.

A második 30 perc kezdetén jött egy újabb TD-váltás (Adams, McCaffrey), majd pedig egy interception váltás. Előbb Purdy dobta fel Kittle irányába, de két ember közé, majd Stidham hibázott és egy felpattanó labdát szelídített meg az ellenfél. Ezután jött három mezőnygól, amivel a negyedik negyed vége felé egyenlő lett az állás 27-27-nél. Az utolsó négy percben előbb a 49ers, majd a Raiders is végigment a pályán (Jordan Mason, Josh Jacobs), sőt a legvégén a vendégek ismét eljutottak mezőnygólig, viszont Robbie Gould kihagyta azt.

Így jöhetett a hosszabbítás, ahol Stidham egyből interceptiont dobott, Gould pedig még közelebbről már nem hibázott, így a 9ers végül behúzta a találkozót és átvette a második kiemelt helyet az NFC-ben.

Őrült egy meccs volt, de nem volt őrültebb dolog annál, hogy az élete első kezdő meccsét játszó Stidham kiválóan teljesített a liga talán legjobb védelme ellen. 23/34, 365 yard (10,4-es átlag!!), 3 TD, 2 INT kerül a neve mellé – még az egyetemen sem dobott ennyi yardot egy meccsen, nem hogy a profik közt. Davante Adams ment még hatalmasat a 153 yardjával és 2 TD-jével, a szezonban a franchise rekordot is megdöntötte elkapott yardokban.

Mellette Darren Waller 72 yardja és hatpontosa is jól mutat, ahogy Josh Jacobs sem vallott szégyent 69 futott yardjával és touchdownjával, de tényleg Stidham vitte el a show-t, nehéz egyelőre hova tenni ezt a játékot. A Raiders összteljesítményét lehet nézi negatívan, hogy ismét leadtak egy 10+ pontos előnyt, ellenben ez volt a legjobb meccsük idén egy náluk sokkal jobb csapattal szemben.

A védelmük persze elég gyenge volt most is, sok szerelést rontottak el, a 49ers feltett 454 yardot a táblára, egy bizonyos játékossal pedig semmit sem tudtak kezdeni. Ő Christian McCaffrey volt a maga 193 scrimmage yardjával, de Brandon Aiyuk is elért 117 egységet. Brock Purdy statisztikái is jól néznek ki (22/35, 284 yard, 2 TD, INT), de volt még elejtett interceptionje és most azért nem nézett ki olyan jól, mint az utóbbi hetek bizonyos részein, habár azt jó volt látni, hogy olyan helyzetekben is fel tudott lépni, amikor muszáj volt menni az eredmény után. A védelem teljesítménye nehezen magyarázható, mert az oké, hogy Adamst nem tudják levédekezni egy az egyben, de most szinte semmit sem tudtak megállítani. Nick Bosának ugyan nem volt sackje, de a nyomásaival azért sikerült hibára késztetnie Stidhamet a legvégén, ami végül meccsnyerőnek bizonyult.

A 49ers így saját kezében tartja a második kiemelést, és egy kis szerencsével (Eagles vereséggel) az első is meglehet az utolsó körben. A Raidersnek elúszott a rájátszás, de nem is reménykedtek már ebben – ellenben jelenleg a 7. pick az övék, és mivel minden jel arra mutat, hogy túladnak majd Carron a holtszezonban, így ez elég hasznos értéknek számít.

(katonadani)

Denver Broncos @ Kansas City Chiefs 24-27

A Broncos első meccsét játszotta Nathaniel Hackett kirúgása után, és nem szaladtak bele nagy verésbe a mumus Chiefs ellen, sőt a harmadik negyed végén még vezettek is. Végül azonban a KC behúzta a találkozót és szurkolhat a Bengalsnak ma este, hiszen egy Bills vereséggel átvenné az első kiemelt helyet a konferenciában.

A Chiefs jól kezdett, végigmasírozott a pályán és Isiah Pacheco révén vezetést szerzett. Utána viszont rálépett a fékre, hiszen punt, interception, punt visszahordás közbeni fumble sorozat következett a csapattól. Ezt pedig ki is használta a Broncos, egy mezőnygóllal és egy Russell Wilson futott TD-vel át is vette a vezetést. Az öröm azonban nem tartott sokáig, hiszen a következő támadásból még a félidő előtt újra a Chiefs került előnybe Jerick McKinnon elkapott hatpontosával. Egy denveri fumble után a KC még kihagyott egy mezőnygólt, így 13-10-es eredménnyel mentek szünetre a felek.

Ebbe pedig alaposan belealudtak Mahomesék, hiszen három three-and-outtal nyitottak, a denveri védelem nagyon jól megfogta őket. Ezt a bealvást egy Albert Okwuegbunam elkapott TD-vel sikerült büntetnie a Broncosnak, amivel a harmadik negyed végén vezetett is a vendég gárda. Ez pedig felébresztette az alvó óriást, Mahomesék gyorsan szereztek két touchdownt Blake Bell és McKinnon révén (közte egy Wilson-interceptionnel), így 10 ponttal elhúztak, amit Russ egy újabb futott TD-vel tudott kozmetikázni, de a fordítás már nem jött össze, Chris Jones ért oda Wilsonra és vetett véget a találkozónak.

Mahomesnak a 29/42, 328 yard, 3 TD, INT lőlapja jól néz ki, meg átlépte az 5000 yardos álomhatárt is másodszor karrierjében, de a statok jobban mutatnak a tényleges játéknál. Rossz nem volt azért a Chiefs irányítója, de nem is volt különösebben jó napja. Pedig ideje volt passzolni, a támadófal jól megvédte (a pass rushereit nélkülöző Broncos ellen). A futójáték persze nem segítette ki, szinte nem is létezett, de a levegőben sem sikerült extrát nyújtani, inkonzisztens volt az offense. Az utóbbi hetekben összességében nem olyan meggyőző a Chiefs, bár az az érzése az embernek, hogy csak annyit adnak ki magukból, amennyit kell. A védelemben a pass rush nagyon jól működött (a gyenge Broncos OL ellen), Chris Jones és az újonc George Karlaftis is jól játszott, és a szintén újonc Trent McDuffie-t is ki kell emelni a secondaryből.

A Broncosnál az offense a megszokottnál jobban nézett ki, úgy tűnik Hackett kirúgása és a támadókoordinátor Justin Outten playcallerré előléptetése jót tett a támadósornak, ez már nem volt az a szenvedés, amit a szezon nagy részében láttunk. Voltak Wilson futások, jó play action játékok, és ugyan továbbra sem volt jó az egész (a nagyon gyenge támadófal miatt azért nehéz is), de legalább különösen rossz sem. Persze a két Wilson interception meg a strip-sack nem mutat jól, de a kis dolgoknak is kell örülni.

(katonadani)

New Orleans Saints @ Philadelphia Eagles 20-10

Az Eagles az első kiemelésért és a Saints pickjén keresztül a saját draftpozíciójának javításáért küzdött, mégsem sikerült megverni a New Orleans-i alakulatot, amely a meccs kezdetén még életben volt a playoffért, azonban a nap végére a győzelem ellenére is le kellett mondania erről az álomról.

Az első félidőt végigdominálta a Saints. Támadótaktikájuk az volt, hogy igyekeztek minél lassabb, hosszabb támadásokat vezetni, harmadik és rövid szituációkba kerülni és azokat megoldani, távol tartani a labdát a Sasoktól. Ez pedig tökéletesen sikerült, hiszen az első négy támadásukban háromszor is pontokat tettek fel a táblára, a félidő során 22 percet volt náluk a labda és 13-0-ra el is húztak (a TD-t Taysom Hill szerezte). A futások ültek, a levegőben Andy Dalton és Taysom Hill 15/15, 175 yard mutatóval kezdett, és az Eagles védelme is csak asszisztált ehhez a játékhoz.

És asszisztált ehhez a Sasok támadósora is, amely mindössze négy three-and-outra volt képes a mérkőzés elején. A félidőig csak azért sikerült elérni a két first downt (az utóbbi hét év legrosszabb első félidős teljesítménye a csapattól) és a 61 yardot (a Saints 247-ig jutott), mert a Saints végül dobott egy interceptiont, és az utolsó fél percben visszaállt mélyre védekezni, így ez a két first down sem hozott semmi pluszt az Eaglesnek. Minshew nagyon gyengén játszott, egyáltalán nem tűnt magabiztosnak a fal mögött, nagyon rosszul mozgott a zsebben és az egész meccses 6 benyelt sack jelentős részéért ő is okolható. Pontatlan volt, rossz döntéseket hozott, a végén pedig az ő hibáján ment el végleg a meccs.

A második félidőben azért megváltozott a játék képe. A Sasok védelme változtatott és a második 30 percben lenullázta a Saints támadósorát. Sikerült nyilvánvaló passzhelyzetekbe terelni Daltonékat, ahol a védőfal megette reggelire az ellenfelet. Összesen hét sacket szereztek, ezzel zsinórban ötödik meccsen értek el legalább hat zsákolást, a szezon során pedig már 68-nál tartanak, ami bőven franchise rekord és csak 4 kell az utolsó fordulóban az all-time rekord beállításához (72, 1984-es Bears). Emellett az Eagles lett az első csapat az NFL történetében, ahol négy különböző játékos is legalább 10 sacket ért el egy szezonban.

Ez mind szép és jó, azonban győzelmet nem ért, ugyanis philadelphiai támadósor csak ímmel-ámmal ébredt fel. Persze az első félidőnél jobb volt, hiszen a harmadik negyedben sikerült 10 pontot feltenni a táblára, de ennél több nem jött össze a továbbiakban. Jött még két punt és egy turnover on downs a félpályánál (még a QB sneak sem jött össze Hurts nélkül), aztán Minshew dobott egy pick-6-et a visszatérő Marshon Lattimore-nak, ezzel pedig véget is ért a találkozó.

Ugyan Minshew-t sokat lehet kritizálni a meccsért, most az edzői stáb is megérdemli a rossz érdemjegyet, hiszen nem jöttek valami jó gameplannel és a változtatások is csak félig-meddig sikerültek, a futást túlságosan hanyagolták, pedig az működött azért. Ezzel együtt mindenképp dicsérjük meg a Saints védelmét, amely megnyerte a találkozót a támadók nulla pontos második félideje ellenére – az utóbbi hét fordulóban egyébként senkinek sem engedtek 20 pontnál többet. Cam Jordan három sacket is szerzett, ezzel a franchise sack-listájának élére ugrott 115,5 egységgel. A secondary az egy AJ Brown hosszú elkapásos megingástól eltekintve kiválóan játszott, így a pass rushnak is több ideje volt odaérni a bizonytalan Minshew-ra. Jordan mellett Carl Grandersonnak és Kaden Ellisnek is jó napja volt a védelemből.

Ezzel az eredménnyel az Eagles nem pihentethet az utolsó fordulóban, nyerni kell a potenciálisan cserékkel kiálló Giants ellen az első kiemelésért – ha minden jól megy, Jalen Hurts visszatérhet arra a találkozóra. A Saints számára nem alakultak jól a későbbi eredmények, így az utolsó forduló a számukra már tét nélküli lesz.

(katonadani)

Los Angeles Rams @ Los Angeles Chargers 10-31

Meglepően jól kezdődött a mérkőzés a Ramsnek, ugyanis nemcsak sikerül puntra kényszeríteni a Chargerst, de egy 81 yardos drive után 3-0-ra vezetett a csapat, és lehetett volna ez jobb is, ha Cam Akers nem ejt el egy potenciális 50+ yardos TD-t. Aztán rárúgta a valóság az ajtót a címvédőre: a Chargers nagyon könnyen feltett 17 pontot a következő három támadásából, a két TD-drive összesen nem tartott öt percig, ezzel pedig el is dőlt a mérkőzés.

A Ramsnek volt még egy szép TD-drive-ja az első félidő végén, de ezt követően már nem szereztek pontot Baker Mayfieldék. A Chargers sem erőltette meg magát a teljesen tétnélküli meccsen és ugyan Justin Herberték még feltettek két TD-t a táblára, de a végén már az is belefért, hogy Chase Daniel is dobjon párat.

Mayfield nem volt szörnyű, a 11/19, 132 yardos lőlapja lehetett volna sokkal szebb az Akers drop nélkül, de a Rams C offense-ében reálisan ennyi van. Ami viszont pozitívum, hogy most már stabilan jól fut a gárda, Cam Akers 19 labdacipelésből 123 yardot termelt, a csapat pedig összesen 166 yardot és egy TD-t szerzett a földön. Ez kifejezetten biztató, kis szerencsével (és egy egészséges támadófallal, Matt Stafforddal és skill playerekkel) jövőre ismét kompetitív lehet majd a csapat. Igaz, ehhez az is kellene, hogy a védelem összekapja magát, mert most egyetlen egyszer sem sikerült sackelni Herbertet, miközben a Chargers 192 yardot és két TD-t szerzett a földön, köztük egy 72 yardos Austin Ekeler hatpontossal.

A hazaiaknál viszont szinte minden tökéletes volt. Herbert 119,9-es passer ratinggel passzolt 212 yardot és két TD-t, Ekeler 14 labdaérintésből 161 yardot és két TD-t termelt, de a tight end Gerald Everett-nek is összejött egy bosszú TD. A futás elleni védelem továbbra is kritikán aluli a Chargersben, de legalább a pass rush és a coverage többnyire rendben van, ráadásul ez még jobb is lehet most, hogy Joey Bosa visszatért.

(renningan)

Arizona Cardinals @ Atlanta Falcons 19-20

Az egész forduló legérdektelenebb mérkőzését játszotta a két NFC-s csapat, ugyanis a draftpozíción kívül semmi tétje nem volt a találkozónak. Arizonában az a David Blough irányított, akit csak a héten igazolt le a Cardinals, ráadásul DeAndre Hopkins sem állt a rendelkezésére, a túloldalon pedig továbbra is az újonc Desmond Ridder vezette a támadósort. Ez rá is nyomta a bélyegét a mérkőzésre, a színvonal bántóan alacsony volt, de mivel egyik gárda sem rendelkezik még közepes védelemmel sem, így láthattunk pár érdekesebb drive-ot, és a végén még a dráma sem maradt el.

A meccset a Cardinals kezdte és egy 14 játékból álló támadássorozat végén sikerült mezőnygólt szerezni. Erre a Falcons egy 16 playes, 75 yardos TD-drive-val válaszolt és ezzel véget is ért az első negyed. A lendület azonban hamar alább hagyott és az első félidőben már csak egymás hibáiból éltek a csapatok. Előbb a Cardinals szerzett egy TD-t egy Falcons fumble után, majd az Atlanta vette vissza a vezetést egy blokkolt punt után szerzett hatpontossal – a két pontszerző drive-ban összesen 13 yardot kellett megtennie a két csapatnak. A Cardinals még szerzett egy mezőnygólt a második negyed végén, így 14-13-as hazai előnnyel mehettek szünetre a csapatok.

A második félidőre már nem nagyon futotta semmi érdekesre, de legalább volt egy kis dráma. A Falcons három punt mellett összehozott két mezőnygólt, amire a Cardinals két mezőnygóllal, egy turnover on downsszal és egy kihagyott FG-vel tudott csak válaszolni, így végül maradt az egypontos különbség. Viszont eközben négyszer (!!!) változott a vezető csapat kiléte!

Először az Arizona került előnybe egy 36 yardos rúgással és könnyen öt pontosra növelhette volna az előnyét, ha Matt Prater nem hagy ki egy 43 yardos rúgást. Egy vendég turnover on downs után a Falconsnak sikerült visszavenni a vezetést, de a Cardinals erre rögtön tudott válaszolni. 19-17-es vendég előnyben, a saját 25 yardosáról indulva, 4:57-tel a meccs vége előtt támadhatott az Atlanta és sikerült összerakni egy tökéletes drive-ot: egy 3&7-et és 3&2-t megcsinálva a csapat eljutott a Cardinals 2 yardosáig, majd egy térdelés után egy 21 yardos mezőnygóllal Younghoe Koo eldöntötte a meccset.

Blough semmi extrát nem csinált, többnyire megdobta a kötelezőket, de benne ennyi van. A Cardinals futójáték jól működött, az újonc tight end Trey McBride pedig 78 yarddal és egy TD-vel karriernapot tartott. A védelemből JJ Watt szerzett egy sacket, tovább csinosítva az amúgy is impozáns karrierjét, de ezen kívül nem sok mindennek lehetett örülni – itt már mindenki azt várja, hogy legyen vége az idénynek.

A Falconsban Ridder még annyit sem csinált, mint Blough, de legalább nem volt nagy hülyesége sem (bár mivel miatta lenne érdekes ez a csapat, így ez több szempontból is szomorú). A futójáték itt is működött, a védelemben pedig Isaiah Oliver hozott egy jó fantasy meccset 13 tackle-lel, egy sackkel, két leütött passzal és egy QB-hittel. Plusz ugye összejött a győzelem, amivel sikerült rontani a draft pozíciót.

(renningan)

Related Topics
Click to comment
0 0 votes
Article Rating
Subscribe
Notify of
0 Comments
Oldest
Newest Most Voted
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x