Super Bowl LVII – Amikor a Chiefsnél a labda

Nehéz megfogni azt a párharcot, amikor a Chiefs kezében a labda, mert az egyik oldalról ott van a liga legjobb játékosa, aki tulajdonképpen mindenre képes a kezében a labdával, a másik oldalon pedig a liga legkevesebb gyenge ponttal rendelkező védelme egy fiatal és nagyon jó védőkoordinátorral megtámogatva.

Azt mostanra már talán senki nem vitatja, hogy Patrick Mahomes a liga legjobb irányítója, az idei alapszakasz MVP-je, aki rá is szolgált ezekre az elismerésekre. Nem akarom felsorolni azokat a statisztikákat, amikben az élen vagy a legjobb ötben végzett, de lényegében nincs olyan fontos mutató, ahol ne találkoznánk a nevével a legjobbak között. Annyi szerintem biztosan kijelenthető, hogy nem Mahomes játékán fog múlni, ha a Chiefs nem tud nyerni. Sokkal inkább a körülötte lévőkön.

Falak csatája

Kezdjük mindjárt a támadófallal, mert ez lehet az egyik legfontosabb tényező a Chiefs szempontjából. Legutoljára amikor a csapat a Super Bowlban járt lényegében azért kapott ki, mert a támadófalát az ellenfél szétszedte, Mahomes a snapek 46%-ában nyomás alá került, ez pedig még neki is sok volt.

Ez a mostani támadófal jelentősen jobb, mint az akkori (főleg hogy a sérüléseknek köszönhetően akkor nem is játszhatott a teljes kezdő) és lényegében kevés gyenge pontja van. Ez a fal az alapszakaszban 196 nyomást engedett, ami a hetedik legkevesebb, de százalékosan még ennél is jobbak voltak, egész pontosan a negyedikek, ugyanis a csapat nagyon sokat passzol. Ráadásul ezekből mindössze 26 sack született, ami már részben Mahomesnak is köszönhető, de ettől még szép teljesítmény.

A jó játékukra szükség is lesz, mert az Eagles talán a legjobb csapat, ha nyomásgyakorlásról van szó, 338 nyomásuk a legtöbb, de 70 szerzett zsákolásuk is messze a legjobb a ligában (épp a Chiefs volt a második 55 darabbal). Összességében a passzjátékok 11,5%-ában bezsákolták az ellenfél irányítóit, ami 2000 óta a legjobb mutató. Ráadásul ezt a formát átmentették a rájátszásra is, két meccsen 8 sacknél tartanak, ami a legtöbb a playoffban, pedig kevesebb meccset játszottak jó néhány csapatnál (érdekesség, hogy itt is a Chiefs a második 7 egységgel).

Ha van gyenge pontja a Chiefs támadófalának, akkor az a két széle. Mind Orlando Brown, mind Andrew Wylie inkonzisztens volt egész évben, lábon nem mindig tudták lekövetni az ellenfeleket és sokszor mentek el mellettük sebességből. Ez azért problémás, mert az Eagles a falak szélén nem csak jó, de mély is. Az egység vezére a 2022-es szabadügynökpiac egyik legnagyobb fogása, Haason Reddick, aki vezeti a csapatot sackekben, de az egész ligában csak Nick Bosának volt több nála. Nem mellesleg a rájátszásban is már 3,5 zsákolásnál jár, aminél nincs több senkinek.

Mellette ott van a rutinos Brandon Graham, aki még így a 13. szezonjában is tényező tud lenni. Ő elsősorban rutinból dolgozik, így jó kiegészítője Reddick gyorsaságának. És ne feledkezzünk meg Josh Sweatről sem, aki százalékosan a legjobb arányban konvertálta nyomásait és 11 sacket szerzett a szezonban. Ráadásul Reddickhez hasonlóan ő is elsősorban sebességből dolgozik, így nehéz dolga lesz a Brown-Wylie kettősnek.

A Chiefsnek ki kell találnia valamit, mert nem elég, hogy egyénileg jó az egység, de Jonathan Gannon védőkoordinátor jól is használja játékosait. A 49ers ellen például nagyon széles védőállásból indultak rohamozni a passzsiettetők, így kihasználták, hogy sokszor egy tight end maradt a pass rusherek ellen vagy blokkolatlanul hagyták őket. A Chiefs egyik legnagyobb problémája, hogy kívülről érnek oda Mahomeshoz, így valószínűleg többször láthatjuk, hogy egy tight end vagy futó is bent marad segíteni a fal szélén.

Azt ugyanis nem igazán tehetik meg, hogy középső támadófal-embereiket annyira kívülre mozgassák, ugyanis az Eagles a védőfal középen is rombol. Nem véletlen, hogy összesen négy Eagles játékosnak is több mint 10 sackje volt az alapszakaszban, ebből az egyik Javon Hargrave belső védőfalember. Reddick után talán a második legfontosabb láncszeme lett a védelemnek az idény második felére. Jó technikával és kimagasló erővel bíró játékos könnyedén jött le duplázásokról is az elmúlt két találkozón és ritkán hibázza el a szerelést. Mellette ráadásul a liga legjobb belső védőfal rotációja van, mert Fletcher Cox, Ndamukong Suh, az újonc Jordan Davis és Milton Williams is korrekt játékot mutat, különösen utóbbi alábecsült belül.

Azonban az Eagles belső védőfala eddigi legnagyobb tesztje elé néz. A Chiefs belső támadófala a liga talán legjobbja, különösebb gyenge pont nélkül. A Joe Thuney, Creed Humhprey, Trey Smith trió közül ugyanis egyik játékosnak sincs több mint 17 nyomásengedése és mindössze három sack érkezett összesen róluk. Nem csak egyenként jók, hanem nagyon jó kémia is van közöttük. A Chiefs előszeretettel használja őket duplázásokkal és Humphrey a fal közepén a gyors lábainak köszönhetően nagyon jól kapja el a snapek indulását, így pedig mindig kiér guard társaihoz segíteni, majd akár felvenni még egy embert.

A legveszélyesebb rájuk nézve Hargrave lehet, mert a Chiefs támadófalra inkább a gyors mozgás jellemző, erőben azért feléjük lehet nőni. Ettől függetlenül itt nem érzek akkora veszélyt Mahomesra nézve. Ez pedig jó a Chiefs szempontjából. Ugyanis Mahomesnál ha fel tud lépni a zsebben vagy van lehetősége meghosszabbítani a játékot, akkor a liga legjobbja. Senki nem volt pontosabb nála olyan játékoknál, amikor ki kellett menekülni a zsebből és ő hozta össze a legtöbb yardot és a legjobb EPA számot is ezen helyzetekben. Ráadásul hiába a jó pass rush, ha nem ér célba. Mahomes ellen márpedig nehéz befejezni a dolgokat. Mindössze minden tizedik nyomásból született sack ellene, ami messze a legjobb a ligában és a passzjátékok 3,9%-ában sikerült őt sackelni, ami a harmadik legjobb.

Mahomes lábai

Mindezek mellett Andy Reid is megad minden segítséget támadófalának és irányítójának azzal, hogy rengeteget mozgatja Mahomest a fal mögött. Ez nem azt jelenti, hogy Mahomes rohanni fog ide-oda, de az elmúlt két fordulóban a Chiefsnél volt a legtöbb bootleg, voltak speed option játékok és sokszor tolódott a fal Mahomes kipörgésének irányába is. Ilyen típusú irányítóval pedig az Eagles keveset találkozott a szezon során, amikor pedig szembe jött egy ilyen, akkor nem mindig teljesítettek jól. Justin Fields több mint 90 yardot tett fel ellenük a lábával, de Kyler Murray is 40 fölé jutott. Ezeken a meccseken pedig meg is szenvedett a csapat.

A mérkőzés egyik érdekes kérdése lehet tehát, hogy az Eagles szentel-e külön figyelmet Mahomes megiramodásainak. Ez két szempontból is fogós kérdés. Az egyik, hogy mennyire lehet arra számítani, hogy a Chiefs irányítója használja a lábait, a másik pedig, hogy ilyenkor ki fog figyelni rá. A válasz elsőre megjósolhatatlan. Azt láthattuk a Bengals ellen, hogy Mahomes tud mozogni, ellenben azt is láthattuk, hogy nehezen. Két hét rengeteg idő és nem elképzelhetetlen, hogy sokat javult a QB állapota, de nagy megiramodásokat ne várjunk tőle. Ellenben ha látja maga előtt a területet és senki nem figyel rá, akkor értékes first downokat szerezhet.

Amit feltehetőleg nem sokat látunk az az, hogy extra embert küldenek Mahomes ellen. A Chiefs irányítója idén is a legjobb volt blitz ellen, 17 passzolt TD-je messze a legtöbb, ő volt a legpontosabb és az átlagos passzmélysége is megnövekedett ilyenkor. Ráadásul az Eagles nem is feltétlen szorult eddig erre, nekik van a harmadik legtöbb nyomásgyakorlásuk olyan szituációkban, amikor nem küldtek extra játékost az ellenfél karmesterére. Szembe is menne Gannon filozófiájával, így blitzekre nem nagyon számíthatunk az Eaglestől.

Chiefs passzjáték

A másik érdekes kérdés a Chiefs passzjátékát tekintve, hogy Kelce ellen mit tervez az Eagles. A múlt héten George Kittle-t nagyon szépen kivették (ebben közrejátszott, hogy csak az első félidőben volt irányítója az ellenfélnek) és egész szezonban a második legkevesebb touchdownt engedték az ellenfelek tight endjeinek. Ellenben nem is találkoztak Kelce kaliberű játékossal idén, azt pedig láthattuk, hogy Kelcet sem a Jaguars, sem Bengals nem bírta limitálni, pedig mindketten készültek belőle.

Az egész biztos, hogy az Eagles speciális gameplannel készül a kiváló tight end ellen, mert egy az egyben nem sok ember van a rosteren, aki képes lenne kivenni őt. A slotban Avonte Maddox méretben nem kihívás, a linebackerek fejben és fizikailag sem olyan gyorsak, a safety/slot corner Chauncey Gardner-Johnson lehet még talán a legjobban felvértezve fizikális stílusával, de nagy magasságkülönbség lenne a tight end javára. Valószínűleg így két ember marad majd Kelce-vel, amit Reid a Bengals ellen már el is kezdett kihasználni. Méghozzá azzal, hogy Kelcét bent hagyta blokkolni (vagy késleltetve indult útvonalra), így pedig két védő is a légüres térben maradt, akik nem tudtak mit kezdeni magukkal. Nem feltétlen valószínű, de akár megoldás lehet, hogy az agresszív cornerback Darius Slay megy majd Kelcével (főleg ha mondjuk a Chiefs kívül állítja fel), mert a Chiefs elkapók nem olyan félelmetesek, hogy Slayt ne tudják nélkülözni kicsit a pálya szélén, amit amúgy elég ritkán hagy el.

És akkor el is érkeztük ahhoz a ponthoz, ahol egyértelműen előnyben van az Eagles emberállományt tekintve. Mégpedig a cornerback sor. A már említett Maddox és Slay mellett James Bradberry a harmadik kezdő és ez a trió a liga egyik legjobbja. Az Eagles passzvédekezése a második legjobb volt a Football Outsider DVOA mutatójában és elnézve is kevés labdát engednek. A Chiefs pedig igencsak megfogyatkozott elkapó poszton. A döntő előtt sérüléssel bajlódott JuJu Smith-Schuster, Mecole Hardman és Kadarius Toney is és bár a sérültek közül végül csak Hardman nem tudja vállalni a játékot, de a másik két WR sem lesz 100%-os állapotban, így pedig a kezdő WR-ek közül egyedül Marquez Valdes-Scantling, aki teljesen egészséges. Ő egyébként a Bengals ellen élete legfontosabb meccsét hozta, 117 yardot és három first downt szerzett, fellépett amikor szükség volt rá.

A Chiefs elkeseredését mutatja, hogy 11 játékos felé szállt labda a konferenciadöntőn, elkapók közül csak MVS-nek volt több mint 13 yardja. Akinek mindenképpen fel kellene lépni a mérkőzésen, az a második körben draftolt Skyy Moore, mert látszólag Mahomes próbálja keresni, de egyelőre nincsenek egy hullámhosszon a fiatal játékossal. Még teljesen egészséges elkapószekcióval sem a Chiefsre fogadnék ezekben a párharcokban, ugyanis az Eagles engedte a szezon során a legkevesebb üres területen bemutatott elkapást, a kisebb sérülések után meg pláne nem jók az előjelek.

Futók

A két futónak nagy szükség lesz a kezeire, Jerick McKinnonról eddig is tudtuk, hogy egy dinamikus, jó kezű running back, de az újonc Isiah Pacheco is megmutatja, hogy nem csak harcosságával tud kitűnni. Mahomes pedig egyáltalán nem szégyelli, hogy át kellett alakítani a játékát, neki van a legmagasabb EPA-je, mikor checkdownt kellett passzolni és az egész playoffban neki van a kezdők közül a legalacsonyabb átlagos passzmélysége, ami az elmúlt évek után fura lehet. Idén Mahomes passzainak alig több mint 8,5%-a szállt 20 yardon túlra, ami karrierjének a leggyengébb mutatója. Az ellenfelek továbbra is ellene használják az egyik legtöbb Cover 2 felállást, elveszik a mély játékait, de ez őt nem zavarja. Az Eagles a harmadik legkevesebb legalább húsz yardos labdát engedte a szezonban, így aligha várható, hogy pont most indul be Mahomesék vertikális szekere. Mindezek ellenére Andy Reidék találtak módot arra, hogy a hosszú játékok száma ne csökkenjen anélkül, hogy sokat passzoltak volna mélyre. A Chiefsnek összesen 2850 yardja volt elkapás után, ami az elmúlt 15 év legmagasabb mutatója.

Amire mindent figyelembe véve építenie kellene még a Chiefsnek, az a futójáték. Ez elég furán hangzik és soha nem is volt a sajátja a csapatnak, de ha nincsenek elkapók, akkor kénytelenek lesznek. Még akkor is, ha a Bengals ellen kimondottan rosszul ment a futás és az Eagles az idény második felére egyre jobb volt ebben a tekintetben. Amikor futásról beszélünk, akkor azért ne csak a hagyományos futójátékokat képzeljük el, hanem inkább szélre menő játékokat. Ha valami működhet Reddickék ellen, akkor az ez. Egyrészt az Eagles linebackerek nagyon agresszíven támadjak a lyukakat és nem is annyira gyorsak horizontálisan, másrészt az Eagles szélső védőfalemberei elég sok szerelést rontanak. Reddick a szerelései 36%-át, Graham pedig a szerelései 16%-át rontotta el a szezonban, előbbi konkrétan a második legtöbb volt az egész ligában a poszton.

Andy Reid pedig a harmadik legtöbb jet sweepet, end aroundot alkalmazta a szezonban, de ehhez is szükség lesz Toney közel egészséges játékára és Skyy Moore fellépésére is. Fontos lehet még a Chiefs sok nehéz felállásból indított játéka, ahol kettő vagy három tight end van a pályán. Az alapszakaszban a csapat a negyedik legtöbb olyan játékot használta, ahol legalább kettő tight end volt a fal mellett és ezen játékokból körülbelül fele-fele arányban érkezett futó vagy passzjáték.

Aligha fog bedőlni ennek az Eagles és base védelmet feltenni ilyenkor (három linebackert szinte soha nem használnak), ellenben ezekben a helyzetekben működhetnek a trükkös játékok, ugyanis súlyban ekkor képesek lehetnek elmozgatni az Eagles játékosokat. Ráadásul az Eagles egyik gyenge pontja volt a szezon második felében, hogy amikor az ellenfél nehéz csomagokból indított játékot, akkor a front7 túl gyorsan reagált a futásokra, így pedig coverage-ben sebezhetőbbek lettek. EPA alapon ekkor volt tapasztalható a legnagyobb visszaesés az Eagles védekezésében.

A futójáték stabilizálása azért is kiemelten fontos, mert lehetne kicsit kontrollálni az órát az Eagles ellen, ami nem sikerült idén egyik csapatnak sem, de a Sasok akkor szenvedtek igazán, amikor az ellenfél kezdő futóit nem tudták limitálni. A Texans, a Bears, a Colts és a Cardinals ellen, amikor a kezdő futók legalább 80 yardot tettek meg, akkor szenvedett az egész csapat a legjobban.

Isiah Pacheco harcosságára minden eddiginél nagyobb szükség lesz, a fiatal futó az idény végén kezdő running backek között a hatodik legtöbb kontakt utáni yardot tette meg átlagban és majdnem minden fontos meccsen volt egy nagy futása. További minimális segítség lehet a Chiefsnek, hogy Clyde Edwards-Helaire visszatérhet a sérültlistáról, de a volt elsőkörös futó teljesítményét vizsgálva ez nem biztos, hogy nagy előrelépést jelent majd.

Ami még fontos lehet, hogy az Eagles coverage a futók ellen volt a leggyengébb az alapszakaszban, így McKinnon lehet az egyik kulcs, akit a Chiefs az utóbbi időben sok wheel útvonalon használt, sokszor motionből indulva, ezeknél a játékoknál pedig bizonyos esetekben alakulhat úgy, hogy az egyik Eagles defensive end kerül vele szembe.

Az Eagles a futójátékok ellen nem három linebackerrel, hanem öt emberes frontokkal válaszolt általában, amikor is a pálya közepére vagy Jordan Davis vagy Linval Joseph került, akik igazi hústornyok, hogy elvegyék az ellenfél területét. Ami még fontos lehet ebben a párharcban, hogy bár az Eagles belső védőfalából Hargrave-en kívül senki nem teljesített kimondottan magas szinten, de mivel a bő rotáció hét emberes, így mindig jutott elég energia a mérkőzések végére is.

Összességében erősség találkozik az erősséggel és biztos, hogy mindkét félnek lesznek momentumai a mérkőzésen. Az kerekedik felül, aki kevesebbet hibázik és jobban rá tudja erőltetni az akaratát az ellenfélre.