A liga talán legmélyebben lévő csapata 3 év után idén először úgy néz ki, valóban felfelé indul el. A nagy drafttőke mellett rengeteg elköltendő pénz állt az új vezetőség rendelkezésére, hogy az elmúlt évek ideiglenes megoldásai után végre pár minőségi veteránt is el tudjanak csábítani Houstonba.
Távozók
Kényelmes helyzetben volt a Houston, hiszen körülbelül 25 millió dollárral kezdhették meg az offseasont. Ezt további 10 millióval tudták növelni pár veterán játékos elküldésével. Az elküldöttek között szerepel a belső támadófal két alapeleme, ugyanakkor sem Cann, sem Britt nem tartozik posztja krémjéhez, és komoly részük volt abban, hogy ez a belső támadófal tavaly a liga egyik leggyengébbje volt. Rajtuk kívül a front seven két rotációs tagját rakták még ki. Ráadásul nem is maximalizálta ki a csapat a lehetőségeit, hiszen Maliek Collins és Christian Kirksey elküldésével további 12-13 milliót tudtak volna felszabadítani.
A kirakások mellett a másik kulcslépés Cooks elcserélése volt, akiért a Dallas egy idei 5. és egy jövő évi 6. körös draft cetlit küld át. A pickek ára azonban nem kevesebb, mint 22 millió dollár halott pénz lekönyvelése volt. A veterán elkapó egyértelműen távozni szeretett volna (ennek már a tavalyi trade deadline előtt is hangot adott), így a távozása nem volt meglepetés. Korát és fizetését számbavéve még egész jó ellenértéket is kapott érte a csapat. A halott pénz persze sok idén, de így is jobban járt a csapat mint egy egyszerű kivágással és az öltözőben sem okoz viszályt majd.
[ppp_patron_only level=”1400″ silent=”no”]
Érkezők
A lehetőségekhez mérten visszafogottnak lehet mondania a Houston tevékenységét. Nem rabolták le a piacot, inkább ismét a közepesen felkapott nevekből halászgattak.
Robert Woods
A távozó Cooks helyett nagy szükség volt egy veterán elkapóra, ez pedig Woods lett. A titanses kitérő nem volt túl sikeres a karrierjében, de előtte Los Angelesben egy stabil 900-1000 yardos elkapó volt évekig. 31 évesen is képes lehet még egy jó 7-800-as szezonra és egy hasznos második-, harmadik számú elkapó lehet, ahogy a futójátékoknál lévő blokkolási képessége is jól fog jönni, amivel ligaszinten is kiemelkedik. Nem tőle lesz egy csapásra ez az egység a liga egyik legjobbja, de Nico Collins, ha felépül John Metchie, valamint a szintén érkező Noah Brown mellett adhat kis segítséget a fiataloknak. Baromi sokat nem kellett ráadásul áldozni rá és nem is volt túlságosan jó az elkapó felhozatal a piacon.
Devin Singletary
Tavaly sikerült gyöngyszemre lelnie a csapatnak a 4. körben. Dameon Pierce még 3 évig tökéletesen képes lesz ellátni a csapat kezdő futó posztját gyakorlatilag gombokért. Mögé vagy mellé azonban egy tehermentesítő, használható második számú opció szerződtetése nagyon is indokolt volt. Singletary két 800 yardos szezonon van túl, így ez a tandem igazán jónak néz ki. Bár csak egy évre szól a szerződése a futójátékra vélhetően sokat építő Slowik offense-ben hasznos lesz két back, hiszen ismerjük, hogy San Franciscóban sem feltétlenül volt elég sosem egy futó egy szezonra.
Dalton Schultz
Az első (és egyetlen?) nagyobb név pedig egy elkapó tight end lett Schultz személyében. A 2021-es kiemelkedő szezonját részben sérülések miatt is, de nem tudta megismételni tavaly, ezzel együtt nagy szükség volt itt egy a passzjátékba is bevonható tight endre. Schultz mint a posztján legjobb elérhető játékos ráadásul a futásblokkolásban is hasznos lehet, így ez a szerződtetés, bár csak egy éves és nem is kevés összegről szól, az egyik legjobbja lett a Houstonnak.
Shaq Mason
Sokkal nagyobb impactje lehet Masonnak, akit a Buccaneersből cseréltek ide szinte egy zsák labdáért. A Texans a 6. körös cetliét cserélte hátra egy 7. körösre azért, hogy megszerezzék a guardot. Mason egycsapásra a csapat legjobb belső támadófalember lett és így már Tunsil mellett van még egy átlagon felüli játékos is a rosteren. A tavaly botrányosan rossz újonc évet produkáló Kenyon Greenre is jó hatással lehet. Bár már csak egy éves szerződéssel rendelkezik, kora alapján bőven megéri vele most vagy akár jövőre is hosszabbítani további 2-3 évre. A tavalyi nem volt karrierje legjobb idénye, de előtte a Patriotsnál ligaszinten is top játékos volt különösen a futásblokkolásban. A 49erstől érkező Bobby Slowik pedig minden bizonnyal sokat fog építeni itt is a földön való játékra.
Sheldon Rankins
Miután tavaly a liga egyik leggyengébb futás elleni egysége volt a Texans, én több távozót is vizionáltam a front sevenből (Maliek Collins és Christian Kirksey azonban egyelőre maradt), de hogy ide szükség volt pár nagyobb névre, az egyértelmű volt. Végül a minőségibb játékosok közül egyedül Rankins érkezett, ő is csak egy évre és nem is kevés pénzért. Ez a lépés, kiegészítve akár Hassan Ridgeway-jel nem tetszik annyira. Persze egy rebuild elején lévő, gyenge rosterű csapat nehezen csábítja el a legjobb nevű szabadügynököket, Rankins szerintem túl lett fizetve és még csak nem is biztos, hogy meg fogja tudni oldani a csapat fő gondját. Pass rushban előrelépés, de futás ellen nincs meg az alapjátéka, őt is könnyen zavarba tudják hozni és a hullámzó teljesítményével ugyanúgy ki fognak jönni kifejezetten kellemetlen meccsek. Kellett valaki és ha a Javon Hargrave, Dre’Mont Jones, Zach Allen, Dalvin Tomlinson féle játékosok kikosarazták a csapatot, muszáj volt valakit túlfizetni, de ettől még ez a védőfal és linebacker erősítés híján az egész front seven ugyanúgy hajlamos lesz nyelni a futást.
Jimmie Ward
Talán az egész szabadügynök kör legnagyobb erősítése Ward lehet a Texans számára. A már Robert Saleh-val, aztán DeMeco Ryanszel is remekül együtt dolgozó safety játékminőséget tekintve a legnagyobb fogása a csapatnak. Ward egy baromi sokoldalú játékos, képes a slot pozícióba is beállni, hátravont safetyként is megállja a helyét, de a boxba fellépve is átlag feletti játékra képes. Jalen Pitre elsősorban a box környékén érzi otthonosan magát (amihez jó lenne levetkőznie a rengeteg elhibázott szerelését), de Ward a hátsóbb zónák levédekezésében óriási segítség lehet és Ryans meghosszabbított keze lesz a védelemben. Egyedüli safetyként nem működik olyan jól, nem top már a sebessége, de nem is sokszor kell vélhetően majd az egész pályáért felelnie ezután sem. Ha pedig úgy adódik, a nickel posztot is meg tudja oldani, ahogy tette azt 2022-ben a 49ersben.
Laremy Tunsil
Szó volt a left tackle elcseréléséről is, de végül sikerült megegyezni vele, amivel ismét a liga legjobban fizetett játékosa lett a posztján. Sok pénz ide vagy oda, ha valaki megérdemli ebből a Houston keretből a nagy szerződést, az Tunsil. Tavaly a pocsék támadósorban “szinte” egyszemélyes fénylő csillag volt, aki teljesítményével akár All-Pro tagságot is kiérdemelhetett volna. A megtartása óriási plusz a leendő irányító számára, hiszen a liga egyik legjobb tackle-je fogja védeni majd az újonc vakoldalát.
Összegzés
A Texans rendelkezik a legtöbb drafttőkével az előttünk álló játékosbörzén. Ennek fényében egy potenciális 1/2-es irányítót megelőlegezve a csapatnak nem most 2023-ban kell minden erőforrást megmozgatni ahhoz, hogy playoff csapat legyen. Ennek fényében zajlott az idei tevékenység. A Texans az elmúlt 3 év legrosszabb csapata volt az NFL-ben. Egy offseason kevés az összes lyuk befoltozására és a csapat azonnali felemelésére. Pár kisebb név, pár Ryans által ismert arc elcsábítása volt a cél, ez pedig sikerült. Az offseason legfontosabb lépése Tunsil megtartása volt, a fő feladat azonban ezután jön. Szükséges lesz legalább egy, a tavalyihoz hasonló draftot összehozni és a franchise meghatározó játékosait ott kell beszerezze a csapat. Egyelőre nincs még ott ez a keret, hogy megérte volna súlyos tíz milliókért 28 vagy 30+-os veteránokkal teletűzdelnie a keretet. 2023 az irányító kiválasztásáról és további fiatalok megtalálásáról szól még. Ha ez sikerül, jövőre egy sokkal agresszívabb offseasonnel lehet az ideire építeni tovább.
Értékelés: B-
[/ppp_patron_only]
Bejelentkezés
Legutóbbi hozzászólások